Ha ezt bevezetnénk, nem biztos, hogy bukásra lennének ítélve a népszavazásaink!
Alkotmányjogászok egyetértenek azzal, hogy a mozgó érvényességi határ lehetne a megoldás. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy nem a részvételi arányt vennék alapul egy népszavazás érvényességénél, hanem a népszavazás kérdésével egyetértők meghatározott számát, ami a parlamenti választásokból indulna ki. Ezt a vélekedését a TASR hírügynökséggel osztotta meg Vincent Bujňák alkotmányjogász.
Bujňák szerint legitim téma ma a referendumok érvényességi határának meghatározása, mivel az utóbbi időben éppen ennek kapcsán sokan foglaltak állást a közvetlen demokrácia eszköze mellett.
Az érvényességet biztosító részvételi létszámot úgy határoznák meg, hogy ha a legutóbbi parlamenti választásokon 3 millióan vettek részt, akkor a népszavazás érvényességéhez az kellene, hogy ennek a fele, tehát másfélmillió polgár értsen egyet a népszavazáson megfogalmazott kérdéssel.
Bujňák figyelmeztet, hogy ez nem tántorítaná el a részvételtől azokat, akik nem értenek egyet, mivel nem a részvételi arány számítana, és így törekedhetnének arra, hogy az egyet nem értők legyenek többen. Egy további előnye, hogy azokat, akik nem érdeklődnek a közügyek iránt, nem sorolnák automatikusan a népszavazási kérdés ellenzői közé.
Egy másik alkotmányjogász, Radoslav Procházka a mérlegelés szintjén egyetért ezzel, noha nem tartja sürgetőnek a kérdést. Emlékeztetett, hogy a parlament másfél éve nem tud összeszedni annyi szavazatot, hogy megszavazzák az előrehozott választásokat, és minimálisan egy további évig még mással fognak foglalkozni.
Bujňák úgy gondolja, nem egészséges a demokráciára nézve, ha a referendum alapvetően sokakat eltántorít a részvételtől, és ezzel egyetért az alkotmányjogi kérdésekben nemzetközileg elismert szerv, a Velencei Bizottság is.
Rámutatott arra is, hogy az elmúlt parlamenti választásokon első két helyen végzett pártra 1,25 millióan szavaztak és ez a parlamentben alkotmányos többséget eredményezne, 91 képviselővel, amivel már alkotmánymódosítást érhetnének el.
"Ha viszont ugyanennyien szavaznának egy népszavazáson ugyanarról, akkor az nem lenne elegendő, mivel ez csupán kb. 28%-os részvételi arányt eredményezne" - húzta alá.
Az érvényességi határ realizálásával ki kellene szélesíteni egyúttal azon szervek körét, amelyek az Alkotmánybírósághoz fordulhatnának a népszavazási kérdés megítélése kapcsán. Ide sorolná az ombudsmant, a parlamenti ellenzéket és a főügyészt is.
Hangsúlyozta, hogy egy referendum ma kisebb kockázatot jelent az alapjogokra nézve, mint a parlamenti szavazás, ugyanis míg a népszavazási kérdést előzetesen megvizsgálhatja az Alkotmánybíróság, addig a parlamentben elfogadott alkotmánytörvényeket egy 2020-as alkotmánymódosítás óta nem.
(TASR)
