1
Illusztrációs felvétel (TASR)
Megosztás
Ha sikeres lenne a választási ciklus lerövidítéséről szóló januári népszavazás, parlamenti szavazás nélkül is módosulna az alkotmány – állítják egybehangzóan az alkotmányjogászok. Vincent Bujňák, a Komenský Egyetem jogi karának munkatársa azonban a TASR-nek elmondta, hogy az érvényes és sikeres népszavazás sem jelentene automatikusan előrehozott parlamenti választást.
„Abban az esetben, ha a népszavazás érvényes lenne és a résztvevő választók több mint fele igennel válaszolna, a javasolt alkotmánymódosításról már nem kellene parlamenti szavazást tartani” – erősítette meg a TASR-nek Radoslav Procházka alkotmányjogász, volt politikus.
Vincent Bujňák visszautasítja azt a nézetet, hogy a népszavazás csupán drága közvélemény-kutatás. „Sikeres népszavazás esetén nincs szükség semmilyen megerősítő parlamenti szavazásra” – hangsúlyozta.
A sikeres januári népszavazást követően lehetővé válna, hogy a parlament 76 szavazattal feloszlassa a jelenlegi törvényhozást. „Ilyen alkotmányos lehetőség most nem létezik, ellentétben például a polgármesterekkel vagy a megyeelnökökkel, akiket le lehet váltani népszavazással” – magyarázta Bujňák.
Sikeres referendum után a parlament elvileg már februárban megszavazhatná a feloszlatását, ha akadna 76 képviselő, aki támogatná ezt a javaslatot, és akkor a házelnök már a nyárra előrehozott választást hirdethetne.
Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy ebben az esetben a parlament feloszlatását akár pár héttel a választás után is lehetne indítványozni, ugyanis a népszavazási kérdés nem foglalkozik időkorlátokkal. „Európában csupán két állam van, ahol népszavazással feloszlatható a parlament, mégpedig Lettország és Liechtenstein, de Lettország azt szabályozza, hogy a parlamenti választás után mennyi idő elteltével lehet ilyen népszavazást tartani.
Peter Kresák alkotmányjogász emlékeztetett az Alkotmánybíróság 2021-es döntésére, mely szerint a törvényhozás mellett az állampolgárok népszavazás útján közvetlenül gyakorolják a törvényhozói hatalmat. „Ez azt jelenti, hogy ha a referendum sikeres, akkor a népszavazásra bocsátott javaslat az alkotmány részévé válik” – mondta a TASR-nek Kresák, aki jelenleg a parlamenten kívüli Dobrá voľba a Umiernení párt tagja.
„Bár súlyos fenntartásaim vannak azzal kapcsolatban, hogy mennyire értelmes és mennyire alkotmányos a javasolt megoldás, például hogy 76 képviselő bármikor lerövidíthetné a parlament megbízatási idejét, vagy hogy minden népszavazás eredményét alkotmánytörvényként kell kihirdetni, de azt kijelenthetem, hogy ha ez a népszavazás sikeres lenne, a parlamenti képviselők már nem hozhatnak döntést vele kapcsolatban, és nem lenne ütközés a képviselői mandátumuk gyakorlásához fűződő jogukkal” – tette hozzá Kresák.
Az alkotmány szerint akkor érvényes a népszavazás, ha a szavazásra jogosultak több mint fele részt vesz rajta, és a résztvevők többsége egyetért a szavazásra bocsátott kérdéssel.
2023. január 21-én, szombaton lesz az előrehozott választás intézményéről szóló népszavazás. Az emberek arról szavazhatnak, hogy népszavazás útján vagy parlamenti határozattal lerövidíthető legyen-e a választási időszak. A népszavazást a Smer-SD és további ellenzéki pártok kezdeményezték.
TASR