1
Illusztráció (Fotó: TASR/AP)
Megosztás
Oroszország SWIFT-ből való kizárása egyúttal azt is jelentheti, hogy nem érkezik több gáz, illetve olaj Európába, ugyanis a nyugati államok nem tudnak majd hogyan fizetni érte. A Kreml geopolitikai fegyverként tekinthet a gázra, amivel óriási gazdasági problémákat okozhat Európának, másrészről viszont a nyersanyag exportálása kulcsszerepet játszik az orosz gazdaság fenntartásában. Tehát, ha ilyen vagy olyan okból Vlagyimir Putyin elzárná a gázcsapot, az mindkét fél számára veszteséget okozhat – írja a SME.
Az Európában felhasznált gáz megközelítőleg 42 százaléka Oroszországból származik, a csapok elzárása pedig jelentősen növelné a villanyárakat, ugyanis Európában az áram javát gáz által állítják elő. Lukáš Kovanda, a Trinity Bank közgazdásza szerint ebben az esetben Európának le kellene mondania azon terveiről, hogy 2050-ig elérje a karbonsemlegességet, emellett meg kellene tanulni együtt élni a jóval magasabb villanyárakkal. Felmennének a jelzáloghitelek, és minden bizonnyal stagfláció következne be (gazdasági csökkenéssel egybekötött infláció).
Szlovákia évente megközelítőleg 5,1 milliárd földgázt hasznosít, ami átszámítva 48 terawattórának (TWh) felel meg, ennek 90 százaléka pedig Oroszországból származik. Oroszország tavaly 1550 TWh gázt (átszámítva 174 milliárd köbméter) szállított Európába, ha pedig elzárnák a csapot, más országokhoz kellene fordulni. Az Észak-Afrikából, Norvégiából és Azerbajdzsánból irányuló vezetékek a kiesett mennyiség 40 százalékát tudnák fedezni teljes kihasználtság mellett. Ez azt jelenti, hogy a maradék 60 százalékot tankerhajók segítségével, cseppfolyósított formában (LNG) kellene behozni. Az Európába irányuló terminálok szállítási kapacitása 1900 TWh, amiből tavaly csak 730 TWh-t használtak ki. Az európai gázterminálok így kapacitás szempontjából képesek lennének biztosítani a maradék 1100 TWh cseppfolyósított gázt.
Más kérdés viszont, hogy az amerikai, katari és nigériai termelőknek nincs elegendő hajókapacitásuk, hosszú távú szerződéseik vannak Ázsiával és Amerikával, amint csak akkor bontanának fel, ha Európa magasabb árat ajánlana az LNG-ért. Ez újabb csapást jelentene a gazdaság számára, a háztartások számára pedig magasabb számlákat. További problémát jelent, hogy Európán belül ugyan Spanyolország rendelkezik a legnagyobb kapacitással az LNG átalakítására, de csak egy olyan gázvezetéke van, amely Franciaország felé halad. Az európai gázvezeték-hálózatot nem úgy tervezték, hogy ellássa Közép- és Kelet-Európát a Nyugat-Európai terminálok által, ugyanis a kontinens keleti része és Németország mindig is az orosz gázra hagyatkozott.
További lehetőségnek számít a villanyáram előállításához szükséges gáz szénnel való helyettesítése, valamint a németországi atomerőművek újból üzembe állítása. Egyikhez feketeszén szükséges, a másikhoz nukleáris üzemanyag, csakhogy mindkettőnek Oroszország a fő beszállítója.
Oroszország gyenge pontja, hogy nagyban függ Európától, ugyanis oda adja el nyersanyagainak 45 százalékát. 2020-ban például Oroszország 64 milliárd dollárt keresett az Európai piacon, és csak úgy megjegyzésképpen: ugyanabban az évben 61 millió dollárt költött fegyverkezésre. Ha megszűnne a kapcsolata Európával, Oroszország vélhetően Kína felé orientálódna, amellyel néhány napja új szerződést írt alá gáz- és olajexportról.