1
Illusztrációs felvétel (TASR)
Megosztás
Ha bárki úgy érezte volna a nyáron, hogy a koronavírus-járványon túljutottunk, azt az elmúlt hetek esetszámai már kijózaníthatták. A karanténból kiszakadó, nyaraló emberekkel együtt a gazdaságban is elkezdett helyre állni az élet, de az újabb hullám ezt sem hagyja majd érintetlenül, és ha nem is löki vissza (remélhetőleg) akkora válságba a világgazdaságot, mint tavasszal, az biztos, hogy jönnek még nehéz időszakok.
A járvány előtti szintre pedig 2022 előtt szinte biztos, hogy nem áll helyre a globális gazdaság. Ahhoz, hogy ez egyáltalán megtörténhessen, nagyon sok mindennek kell jól alakulnia. A 444.hu hírportál gazdasági elemzőket kérdezett arról, hogy mi várható a járvány következő hónapjaiban.
Szemben a 2008-as pénzügyi válsággal, amely a bankszektorból kiindulva terjedt át más szektorokra, a koronaválság azonnali sokkot okozott: szinte egyszerre állt le a gazdaság több kulcsfontosságú területe. Kovács Krisztián, a Concorde Értékpapír Zrt. stratégiai üzletfejlesztésért és stratégiai tervezésért felelős igazgatója szerint ezt közgazdaságibb nyelven úgy fogalmazhatnánk meg, hogy egyszerre érte keresleti és kínálati sokk a gazdaságokat. Ez így együtt csak háborúk és természeti katasztrófák, meg persze járványok alatt szokott előfordulni.
A Covid-19 okozta kínálati sokk, vagyis hogy konkrétan leálltak a gyárak, éttermek, edzőtermek, stb., a kijárási korlátozások hazai és külföldi feloldásával nagyrészt megszűntek. Ezzel valamennyire elindult a gazdasági kilábalás, igaz ez még nem igazán látszik azadatokon. Az Egyesült Államokban például augusztusban 1,4 millió ember talált munkát, a munkanélküliségi ráta pedig a járvány csúcsán elért 14,7 százalékhoz képest már „csak” 8,4 százalék.
Az Európai Unióban viszont még mindig fokozatosan romlik a foglalkoztatás, a EU egészében a legfrissebb, júliusi adatok szerint 7,2 százalékra, az eurózónában 7,9 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta a 2019 év végi 6,5 és 7,4 százalékról.
A gazdaság bizonyos szegmenseiben gyakorlatilag helyre állt a rend, az ipari termelésben például azzal, hogy Kínában gyakorlatilag véget ért a járványhelyzet, helyre álltak a termelési láncok.Az autóipari keresletet még hajthatja is a járvány, hiszen most azok is szívesebben vesznek autót, akik eddig inkább felültek a tömegközlekedésre. Az építőipar és a lakáspiac egyes szegmenseit is felpörgette a járvány, az Egyesült Államokban például annyian építenek házat a külvárosokban, hogy rég nem látott emelkedésnek indult az épületfa ára. Más szektorok viszont, különösen
a turizmus, a légi közlekedésben és hasonlókban várhatóan még évekig nem fognak visszatérni a válság előtti szintre, ha egyáltalán visszatalálnak oda valaha. Éppen ezért az ezekben az iparágakban most elveszett munkahelyek lehet, hogy örökre elvesztek, így az itt dolgozóknak valahol máshol kell majd megélhetést találniuk.
A nyugati világban és a régiónkban a gazdaság most körülbelül a járvány előtti szint 90 százalékára állt vissza, innen viszont nem könnyen fog elmozdulni, főleg, ha az őszre kibontakozó második hullám sokkal súlyosabb lesz az elsőnél, és esetleg újabb kijárási korlátozásokat kell elrendelni. Ezt a kormányzatok érezhetően szeretnék elkerülni, hiszen látták, hogy mekkora sokkot okoz a gazdaságban. A teljes karantén helyett várhatóan inkább csak bizonyos gócpontokban rendelnek el kijárási korlátozásokat, de a megkérdezett szakértőink szerint az egészségügyi rendszerek, a cégek és talán a társadalom egésze is kicsit jobban felkészült a járvány újabb hullámaira.
A leginkább optimista forgatókönyv az, hogy nem durvul el nagyon a járvány, nem kell általános karantént elrendelni és 2021 közepére lesz olyan védőoltás, amelyet már nagyobb mennyiségben forgalomba lehet hozni. Ilyen esetben Kovács szerint egy amolyan gyökvonásjel-szerű kilábalásra lehet számítani, vagyis hogy egy meredek zuhanás után visszapattan a gazdasági tevékenység egy bizonyos szintre, onnan viszont évekig stagnál.
Ebben a „jobb” esetben a szakértő szerint 2022-23 körül állhat vissza a nyugati országok és a közép-kelet-európai régió GDP-je a járvány előtti szintre. Ha viszont ennél rosszabb lesz a vírushelyzet, akkor a stagnálás helyett recesszió jöhet.
A társadalom szegényebb rétegei magának a járványnak is jobban ki vannak téve, és a vírus okozta a gazdasági válság is őket viseli meg legjobban: a legalacsonyabb jövedelműek, legkevésbé képzettek veszítik el először a munkájukat. Az évekre recesszióba kerülő vagy várhatóan stagnáló gazdaságok pedig fognak tudni munkahelyeket teremteni nekik. Kovács Krisztián szerint ezzel a kérdéssel alig foglalkoznak a kormányok. Joseph Stiglitz Nobel díjas közgazdász a CNN oldalán megjelent véleménycikkében arra hívja föl a figyelmet, a járványtól való félelem újabb lökést adhat majd az automatizációnak, ami szintén a társadalom szegényebb rétegeinek a megélhetését fenyegeti. Ezzel pedig tovább nőnek majd az amúgy is elég komoly gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek, ami gazdasági és politikai szempontból is veszélyes trend lehet, évekkel a koronavírus után is.
(444.hu)