Ha vészhelyzetben vagy, nem beszélhetsz magyarul

2018. február 12. - 14:28 | Belföld

Tizenöt éve működik a 112-es segélyhívószám Szlovákiában. A kormánypárti Híd most azt akarja elérni, hogy a magyarok által lakott megyékben magyarul beszélő operátorokkal is lehessen beszélni, ha az ember bajba kerül. Ehhez az első lépést Nagyszombat megyében teszik meg. 

Ha vészhelyzetben vagy, nem beszélhetsz magyarul
Fotó: Paraméter - illusztráció

Szlovákiában 2003-tól vezették be az Európai Unióban nemzetközileg használt számot, amelyen riasztható a rendőrség, a mentőszolgálat és a tűzoltóság is. A 15 éves működés alatt a 112-es segélyhívó számon több mint 20 millió hívást fogadtak a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó központok Szlovákiában. Az országban minden megyei székhelyű járási hivatalon belül egy ilyen központ működik.

Az idei év elején az SMS-szolgáltatást is beindították, melynek segítségével akkor is elérhető a segélyhívó központ, ha a segítségre szoruló fél nem tud telefonálni, például életveszélyben van, esetleg siket, tehát másképp nem képes kommunikálni.

Amíg az ismert, 150, 155 és 158-as segélyhívó számokat a járási központokban kezelték, a magyarlakta régiókban - például Dunaszerdahelyen is - szinte mindig lehetett magyarul segítséget kérni, ugyanis az ügyeletes tisztek helyiek voltak, így beszéltek magyarul is. A 112-es segélyhívó létrehozása után idővel megszűntek ezek a helyi központok, amelyek az adott megyeszékhelyre kerültek - ott pedig az operátoroktól nem várták el a magyar nyelvtudást.

Ezen akar most változtatni a Híd. A kormánypárti tömörülés azt akarja elérni, hogy magyar nyelvtudással rendelkező operátorok is alkalmazásba kerüljenek a központokban.

“Igaz, továbbra is működnek az ismert 150, 155, 158-as számok, ám az emberek egyre gyakrabban hívják a központi 112-es hívószámot. Ez egyrészt jó, másrészt viszont mivel ezek a központok a megyei székhelyeken vannak, alig van olyan központ, ahol magyarul is beszélnek az operátorok. Ezen változtatni akarunk, hiszen vészhelyzetben sokszor még az ember anyanyelvén is nehéz elmondani, mi a baj. Az idősekről már nem is beszélve”

- mondta Rigó Konrád kulturális államtitkár, a Híd Regionális Fejlesztéspolitikai Kabinetjének ügyvivője.

Az első lépést a változás felé minden jel szerint Nagyszombat megyében már a közeljövőben megteszik - méghozzá a Nagyszombati Járási Hivatal kezdeményezésével.

A 112-es segélyhívó nagyszombati központja tíz operátorral rendelkezik, és egyszerre mindig négyen vannak szolgálatban - ebből kettő operátor a járási hivatal alkalmazásában áll. Az intézmény jelenleg munkatársakat keres a központba, ahol a hivatal elöljárója szerint előnyt jelent majd, ha a jelentkező magyarul is beszél.

“Két új munkatársat keresünk a nagyszombati központunkba, akiket pár hónap elteltével állandósítani szeretnénk. A munka nem egyszerű, hiszen sokszor a kollégáimon is múlik, hogy időben érkezik-e a megfelelő segítség. Ezért az elvárások sem alacsonyak, főiskolai végzettség szükséges a pozíció betöltéséhez. Célom, hogy az újonnan érkező operátorok jól beszéljenek magyarul, ám ehhez az is kell, hogy beérkezzenek ilyen jelentkezések”

- nyilatkozta Józan Horváth Gabriella, a Nagyszombati Járási Hivatal elöljárója.

A pályázatra ide kattintva jelentkezhetnek az érdeklődők.

Fotó: TASR

A járási elöljáró azt is elmondta, hogy a segélyhívóval való beszélgetés során a legfontosabb, hogy igyekezzünk megőrizni a nyugalmunkat és ezekre a kérdésekre igyekezzünk lehetőleg konkrét válaszokat adni:

• Mi történt? Ez az információ ahhoz kell, hogy az operátor eldönthesse milyen segítségre van szükség (mentő, tűzoltó, rendőr vagy mindhérom). Az operátor már a segélykérővel folytatott beszélgetés alatt kapcsolatban áll a mentőszolgálattal.

• Hol történt az eset? Erre azért van feltétlenül szükség, hogy a megfelelő segítséget pontos címre küldhessék. (Város, utca, házszám, bejárat, udvar, emelet, stb. Amennyiben közúton, vagy a természetben, úgy a legpontosabb leírás: út száma, kilométer, leágazás, stb...)

• Kivel, kikkel történt a baj? (életkor, sérültek száma)

• A hívó elérhetőségeinek megadása. Ez azért kell, hogy amennyiben a helyszínen kellene eligazítani a mentőszolgálatot, (udvar, bejárat, emelet, stb) úgy vissza tudják hívni a segélykérőt.

(para)