1
Fotó: TASR
Megosztás
Az orosz-ukrán háború gazdasági hatásait figyelembe véve az eddigi 3,5 százalék helyett csak 2,1 százalékos gazdasági növekedésre számít a Pénzpolitikai Intézet (IFP). A 2023-as előrejelzést egyelőre nem módosították.
Világjárványból az ukrajnai háborúba címet adta az IFP a legújabb előrejelzésének. A pénzügyminisztérium pénzpolitikai elemző intézete szerint az orosz-ukrán háború hatására a tervezett 3,5 helyett csak 2,1 százalékkal nőhet idén a gazdaság, emelkedhet a GDP.
Marcel Klimek pénzügyi államtitkár szerint a csökkenésnek négy fő oka van: a szankciók hatására csökken az export Oroszországba és Fehéroroszországba, de a háború csökkenti az Ukrajnába irányuló exportunkat is. Emellett csökken az Európai Unió gazdasági növekedése is, ami szintén visszafogja a szlovák gazdaságot. A háború miatt akadozhatnak a beszállítói láncok, vagyis egyes alapanyagokból, alkatrészekből hiány mutatkozhat. Végül folytatódhat az enerigiaárak emelkedése, habár a pénzügy energiahiányra nem számít.
A COVID rásegít a háború hatására
Marcel Klimek szerint Oroszország ukrajnai inváziója nagyon negatívan érinti a szlovák gazdaságot, de nemcsak ez a baj.
„A háború súlyos problémákat okoz, de emellett még mindig itt van a COVID is, már az omikron újabb változata – magyarázta Klimek. – Ezeknek a negatív impulzusoknak a hatására csökkentjük az idei gazdasági növekedés előrejelzését 2,1 százalékra.”
Klimek szerint az exportkiesés főleg az év első felében fenyeget, a pénzügyminisztérium bízik benne, hogy az év végére a cégek új piacokkal tudják helyettesíteni elsősorban Oroszországot és Fehéroroszországot.
A 2023-ra vonatkozó előrejelzést egyelőre nem módosítják, mivel abban bíznak, hogy az év végéig rendeződik – legalábbis a gazdaság szempontjából – a háború okozta helyzet.
„A 2023-as gazdasági növekedés kilátásait egyelőre nem módosítottuk, marad az 5,3 százalék, erre a júniusban térünk vissza” – magyarázta az államtitkár.
A gazdasági helyzet egyelőre nagyon gyorsan változik, a negatív kockázatok vannak túlsúlyban, ezért nem kizárt, hogy később még lefelé kell módosítani ezt az előrejelzést is. A jelenlegi előrejelzés sem teljesen friss, a benne felhasznált adatok mintegy két héttel ezelőttiek, vagyis március elejét, a háború második hetét tükrözik. „A következő évek gazdasági fejlődését jelentősen növeli majd az uniós támogatás” – jelentette ki Klimek.
Lesz béremelkedés, de elviszi az infláció.
A pénzügyminisztérium mintegy 6,9 százalékos nominális béremelkedéssel számol, de mivel az infláció 8,5 százalékos lehet, a reálbérek valójában 1,5 százalékkal csökkenhetnek.
Az energiaárak már a háború előtt is magasak voltak, de még utána is emelkedtek. „Az magas energiaárak és az infláció általában csökkenti a háztartások rendelkezésére álló jövedelemet, ezáltal a fogyasztást is” – magyarázta Juraj Valachy, az IFP igazgatója.
Közel 10 százalékos pénzromlás jön
Az infláció az első két negyedévben még nőni fog, a rekordot a másodikban éri el.
Az első három hónapra jósolt 8,7 százalékos áremelkedést csaknem 10 százalékos – pontosan 9,4 százalék – követi majd a második negyedévben.
A harmadik negyedévben ehhez képest enyhén csökken a gyorsulás, 8,4 százalékos drágulást várnak az elemzők. A magas infláció még 2023-ban is velünk marad, de már csökken a mértéke: az IFP szerint 6,5 százalékos lehet jövőre a pénzromlás. A normális állapot csak 2024-ben tér vissza, két év múlva már 2 százalék körüli áremelkedést jósolnak.
6,9 százalékos béremelkedés
A béremelkedés idén is viszonylag magas, 6,9 százalékos lesz, de ezt teljesen elviszi a 8,5 százalékos áremelkedés, vagyis a bérek reálértéken 1,5-1,6 százalékot rontanak.
„A bérek még 2023-ban is viszonylag nagy mértékben nőhetnek, most úgy tűnik, hogy elérheti a 7,1 százalékot, vagyis jövőre már reálértéken is nőnek a fizetések” – mondta Valachy.
Igaz, ez a 7,1 százalékos emelkedés sem hozza be a reálérték idei csökkenését.
Csökken viszont a munkanélküliség, a tavalyi 6,9 százalékról 6,6 százalékra esik vissza. Ez a trend a következő években is folytatódik, 2025-re megközelíti az 5 százalékot. Ezzel együtt emelkedik a foglalkoztatottság is.
Lassul az unió, és benne a visegrádi országok gazdasági növekedése is. Az IFP számítása szerint az unió és közeli partnereink gazdasága is.
Az eurozóna gazdasága mintegy 0,4 százalékot veszít idén, de még mindig gyorsabban növekszik, mint Szlovákia, az IFP szerint 3,5 százalékkal bővül.
A visegrádi országok Szlovákiát nem számítva, átlagosan 0,7 százalékpontos csökkenéssel szenvedik meg a háborút.
– lpj –