„A háború ritkán kezdődik szerdán.” A Szövetség platformjai nem túl egységesek az orosz-ukrán háború kérdésében

Az orosz-ukrán konfliktus éleződése és a háború kitörése jól mutatja, hogy bizonyos kérdésekben milyen éles nézetkülönbségek mutatkoznak a Szövetség egyes platformjai között. A legnagyobb a szakadék a Híd és az MKP platform között, legalábbis a Facebook-bejegyzések alapján.

Sólymos: Putyin, az őrült vezető

Jól mutatják ezt a háború kitörésére adott reakciók is: a Híd platform már reggel elítélte az orosz agressziót.

„Az imperialista Oroszország őrült vezetője egész Ukrajnát akarja, ahol ártatlan emberek halnak meg – írta Putyinról Sólymos László,

aki a Szövetségben a Híd platform legmagasabb rangú képviselője, az országos tanács elnöke. – Putyin lépését nem lehet megbocsátani és nem lehet elégszer elítélni.”

A Magyar Fórum is Putyint hibáztatja

A másik gyors és határozott reakció a Magyar Fórumtól jött, aki szintén Oroszországot hibáztatja a háborúért.

„A Magyar Fórum elítéli az Ukrajnával szembeni orosz katonai agressziót – írja a Simon Zsolt vezette párt. – Országunk keleti határánál tényleges háború van kibontakozóban.”

Simonék írnak az orosz dezinformációt terjesztő politikusokról is. „Elszomorító, hogy ehhez hangzatos nyilatkozataikkal azok a politikusok is hozzájárultak, akik a közelmúltban feltétlen barátságukról biztosították Oroszországot, és megkérdőjelezték az EU egységét, ezáltal pedig Szlovákia orientációját is – írja a párt. – A Magyar Fórum kiáll Szlovákia EU-s és NATO tagsága mellett. Egyben elítéli az extrémizmus és gyűlöletkeltés minden lehetséges formáját.”

Az MKP csak imádkozásra buzdít

Az MKP platform ezzel szemben csak csütörtökön délelőtt 10 óra felé vette észre, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. A poszt azonban bármilyen háborúhoz illene, csak abból sejthető, hogy a párt Ukrajna megtámadására gondol, hogy a háború kezdetének napján tették ki.

„Minden remény, jószándék és diplomáciai erőfeszítés ellenére a háború elkezdődött. Imádkozzunk a békéért!” – mondja – feltételezhetően) – az orosz-ukrán háborúról a Berényi József vezette platform.

A Szövetség végül délutánra megtalálta a „közös hangot”

A párt képviselői délutánra tudtak közös nyilatkozatban megállapodni, ami a Híd Platform álláspontjának kissé finomított változata lett. „Ukrajnában bombák hullanak, szólnak a szirénák, orosz katonák szállnak partra a kikötőkben. Putyin lépését nem lehet kellőképpen elítélni. Az Európai Uniónak és a NATO-nak megfelelő választ kell találnia erre a példátlan katonai támadásra” – tájékoztatta a Paramétert Rigó Konrád, a Híd Platform vezetője a Szövetség közös álláspontjáról.

A nyilatkozatban nem feledkeznek meg a kárpátaljai magyarokról sem.

„Szolidaritásunkat fejezzük ki az Ukrajnában élő magyarokkal. Kapcsolatban állunk a helyi szervezetekkel és készek vagyunk segítséget nyújtani nekik és az Ukrajnában élőknek” – be a nyilatkozat.

Szakadéknyi különbség

Ez a különbség jelen volt a két platform kommunikációjában az elmúlt hetekben is, amikor már érezhetően nőtt a feszültség Oroszország és Ukrajna között. A Híd platform általában határozottan elítélte a feszültséget növelő orosz lépéseket. Két nappal a háború kezdete előtt Sólymos arról posztolt, hogy Putyin nem tartja tiszteletben a nemzetközi közösség megállapodásait.

„Egy ilyen ember kezéből csak akkor tudjuk kivenni a fegyvert és csak akkor tudjuk visszakényszeríteni a tárgyalóasztalhoz, ha egységesek vagyunk – írta Putyinról Sólymos.

– Egységesnek kell lennie Szlovákiának, Európának és az egész demokratikus világnak. Meg kell akadályoznunk, hogy Ukrajnában megismétlődjön a 2008-as grúz és a 2014-es krími forgatókönyv.”

Amit Orbán is megmondott

Ezzel szemben az MKP csak „közvetve” szól Ukrajnáról. Legutóbb a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökének, Kelemen Hunornak a Putyint elítélő nyilatkozatát idézték. „Felelőtlen döntésnek tartjuk, hogy Moszkva elismerte a két ukrajnai szakadár köztársaságot, és az Ukrajnát megszálló orosz katonai erők nem a békefenntartás céljából, hanem területszerzési agresszió céljából vonultak be Ukrajnába” – posztolta ki Kelemen szavait az MKP.

Ukrajnával kapcsolatosan különösen szívesen idézik Orbán Viktort. Az utóbbi napokban több posztját is kitették saját falukra. Ezek ugyan arról szólnak, hogy Magyarország támogatja Ukrajna függetlenségét, de általában egy szót sem ejtenek Putyin felelősségéről.

„Szó sem lehet arról, hogy Magyarország fegyvert és katonákat küldjön Ukrajnába” – írta Orbán, amivel szerdán az MKP Platform is mélyen egyetértett.

Berényi megmondja

Sőt. Az MKP platform posztjai között többször is előkerültek az utóbbi hetekben könnyen félreérthető, Ukrajna felelősségét firtató posztok. Ez köszön vissza Berényi József platformelnök február 22-i posztjából is, amelyben ugyan kiáll Ukrajna függetlensége mellett, de megemlíti a diszkrimináló ukrán nyelvtörvényt és Ukrajna felelősségét is abban, hogy a minszki egyezmány nem teljesül. „Tudatában vagyunk annak, hogy az ukrán politikai vezetés hosszú éveken keresztül nem folytatott nyitott és őszinte párbeszédet, politikát az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek irányába, beleértve a Kárpátalján élő magyar közösséget is – írja Berényi. – Kárpátaljai magyar sorstársainktól azt is tudjuk nagyon jól, hogy mennyire elnyomó, diszkriminatív, a nemzetközi normákat is sértő nyelvtörvényt fogadott el Ukrajna.” A

A minszki egyezmény kapcsán annyit ír, hogy

„A donyecki és a luhanszki területeteknek széles körű autonómiát kellett volna kapnia. A mai feszült helyzet kulcsa abban is kereshető, hogy ez nem valósult meg”.

Azt nem teszi hozzá, hogy ezek a ezek az Oroszország által támogatott szakadár területek önálló hadsereget és rendőrséget is szerettek volna, ami már a normandiai csoport két tagjának Franciaországnak és Németországnak is sok volt. Ukrajna egyébként szabad, nemzetközileg ellenőrzött választást sürgetett a két régióban, és az új vezetéssel folytatta volna a tárgyalást, de a luhanszki és a donyecki vezetés nem hajlott erre. Ott 2014-től nem is voltak választások, és a vezetőik természetesen nem szabad választás útján kerültek a posztjukra.

Berényi végül azért azt is elmondja, hogy az egységes Ukrajnát támogatja.

„Tanulva a 20. század történelméből, nincs más helyes politikai válasz a jelenlegi helyzetre, mint támogatni a területi integritás elvét és a közös Európai Uniós és NATO-s fellépést Ukrajna és Oroszország irányába” – írja Berényi.

Oroszország felelősségét azonban nem találja meg még február 22-én sem.

„Amikor a másik visszaütött”

Február 18-án mindkét felet hibásnak mondják „Azt, hogy ki kezdte a lövöldözést, nehéz megállapítani. Olyan ez mint a kocsmai verekedés, ami mindig úgy kezdődik, hogy a másik visszaütött” – írja a poszban az MKP platform, és egy az úgynevezett Donyecki Népköztársaság „elnökének” Denis Pušilinnek a képét tették hozzá, akit a Ta3 hírtelevízió kérdezett meg.

Február 19-én ismét egy „mankót” használnak az ukrán helyzet leírására, a Ma7-et idézik, amelynek szerzője szerint

„Putyin országa védhatalomként próbál az ottani oroszok mögött állni. A Krím félsziget – katonai érdek ide vagy oda – orosz többségű terület, népszavazáson döntötték el, hogy (újra) Oroszországhoz akarnak tartozni” – posztolta az MKP platform.

Azt nem teszik hozzá, hogy a 2014-es „népszavazást” milyen körülmények között tartották néhány héttel azután, hogy Oroszország megszállta a Krímet.

„Ritkán kezdődik szerdán”

Végül egy tényleg „frappáns idézet”, az MKP egy héttel ezelőtt, pontosabban február 15-én Vlagyimir Csizsovot, Oroszország EU-hoz akkreditált nagykövetét idézték, amivel a „nyugati háborús propagandát” akarták megfricskázni, amely már akkor nagyon közelinek tartotta a háború kitörését:

„Vladimir Čižov frappánsra vette. Az EU-s orosz nagykövet a német Die Welt lapnak ezt mondta: Nem lesz háború. Az egyébként is ritkán kezdődik szerdán…” – mondta Csizsov az MKP Platform szerint.

Most már tudjuk, hogy igaza volt: a háború valóban nem szerdán kezdődik. Egy nappal később, csütörtökön.

Lajos P. János