Hadiállapot Komáromban és környékén

2020. december 13. - 19:02 | Kultúra

Csallóközi lenyomatok CLV.

Hadiállapot Komáromban és környékén
Archív felvétel

Komárom vármegyei mindennapok a Nagy Háború árnyékában című helytörténeti alsorozatunkkal azt szeretnénk fel- és megidézni olvasóinknak, hogyan zajlottak a hátországi emberek mindennapjai, ill. hogyan alakult a tájhoz kötődő személyiségek élete és munkássága az Alsó-Csallóközben az 1914–1918. évi világháború kitörésének idején. Folytatódjanak hát a hírek, melyeknek forrása a korabeli regionális sajtó.

(XXVIII. rész)

Komárom város polgármestere közhírré tette, hogy az elrendelt mozgósítás következtében „a lovaknak kellő helyre való vezetésére lóvezetők szükségesek“. A tisztségviselő egyben felhívta a nyilvánosság figyelmét, hogy az érdeklődők a rendőrkapitányi hivatalban jelentkezzenek. Napidíj három korona.

„Általános a vásárló közönség körében a panasz, hogy az élelmiszercikkek ára rövid pár nap alatt szinte rohanvást emelkedett, s ha a hatóság közbe nem lép, akkor alig lesz képes valaki megfizetni a kért árakat... De hallatlanul megdrágultak a katonai felszerelési cikkek is. A bevonuló tartalékosok nehezményezik, hogy szükséges dolgokat a kereskedők kétszeres, sőt annál is magasabb áron adják. Általános tájékozódásul fölhívjuk a figyelmet arra, hogy a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről rendelkező 1912. évi LXIII. tc. az élelmiszerek megdrágulása ellen megvédi a közönséget. A törvény 7-ik szakasza ugyanis a következőket mondja: »Ahol attól lehet tartani, hogy a fogyasztási cikkek ára a nem tényleges állományú legénységnek nagyobb számban történő bevonulása következtében aránytalanul és pedig nem indokolt mértékben fel fog szökni, elrendelheti a minisztérium, hogy ott a legszükségesebb élelmezési cikkekért követelhető árat a hatóság megállapítsa«“ – fogalmazott a Komáromi Ujság munkatársa a hetilap 1914. július 30-iki számában.

A Protestáns Jótékony Nőegylet elnöksége az augusztus hó 9-ére kitűzött nyári mulatságának, a kóstolónak megtartását, az időközben beállott hadi állapotra való tekintettel, elhalasztotta.

Komáromban 1914. július 23-án, csütörtökön délután 4 óra tájban orkán söpört végig a városon. A helyi tudósítás szerint a szél ereje olyan nagy volt, hogy mindenütt a pusztulás nyomát hagyta maga után. „A gyümölcsös kertekben a fákról a termés nagy részét leverte, a virágot letörte, a házak tetejét megrongálta, a fákat gyökerestül kidöntötte, vagy ketté törte. Különösen nagy pusztítást vitt végbe a sétatéren, ahol a Duna mellett a vizikapuig húzódó úton álló hatalmas akácfák közül mintegy 25 darabot kicsavart a földből s a park fiatalabb növényzetében is rettenetes pusztítást okozott. A vizikapunál álló városi uszodát is megrongálta, melynek bérlőjét Weisz Sámuelnét megsebesítette s a fürdőben tartózkodók ruháit a Dunába vitte. A rendkívül nagy erejű légörvény az utcák fáit sem kímélte meg, a Klapka táren, a Kossuth téren, a Megyercsi utcában és más helyeken hatalmas fákat tört ketté“ – számolt be a regionális sajtó.

Lelkes Vince