Megosztás
Nem zárja le a szlovák-magyar határt a rendőrség az utóbbi időszakban érzékelhető menekülthullám miatt, mert nem tudja, és mert nincs is értelme, állítja Hamran István országos rendőrfőkapitány. A menekülteknél sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a dezinformációt terjesztő politikusok és a rémhírterjesztők, akik teljesen félre tudják vezetni a közvéleményt. A rendőrség egyetlen olyan esetről sem tud, amikor menekültek követtek volna el bűncselekményt, szabálysértést is csak kettőt. Nem igaz, hogy Komáromban migránsok üldöztek egy nőt, inkább fordítva történt.
Hamran István országos rendőrfőkapitány szerint a menekülthullám legveszélyesebb vetülete, hogy egyes politikusok a parlamentben is rémhíreket terjesztenek.
„Példátlannak tartom, amikor parlamenti képviselők tesznek félrevezető kijelentéseket az illegális migrációról” – kezdte kedden komáromi sajtótájékoztatóját Hamran.
Szerinte egyes politikusok a parlamentben terjesztenek olyan információkat, amelyeknek semmi közük a valósághoz, ráadásul olyan intézkedéseket javasolnak, amelyek egyáltalán nem megvalósíthatóak, vagy olyanokat, amelyeket már régen alkalmaz a rendőrség. Példának Denisa Sakovát (Hlas) korábbi belügyminisztert hozta fel, aki többször is sürgette a határozottabb rendőrségi fellépést az illegális menekültek ellen. A menekültkérdést azonban meglovagolták a kisebbségi politikusok is, Forró Krisztiántól (Szövetség), Simon Zsolton (Magyar Fórum) át egészen Gyimesi Györgyig, akik Facebook-bejegyzéseikben szólították fel a rendőrséget a határozottabb fellépésre.
Csak idő kérdése volt a menekültekre épített politikai kampány
A rendőrség tudta, hogy csak idő kérdése, hogy a politikusok mikor fognak visszaélni a menekültkérdéssel, mondta Hamran.
„Tudtuk, hogy ez a téma része lesz a választási kampánynak, mert ezzel nagyon könnyű visszaélni – jelentette ki a rendőrfőnök. – Vártuk már áprilisban, végül júniusban kezdődött.”
A rendőrfőkapitány elsősorban azt kifogásolta, hogy a politikusok túloznak az érkező menekültek számával kapcsolatban, és olyan intézkedéseket javasolnak, amelyeket nem lehet megvalósítani. Hamran szerint jelenleg hetente érkezik mintegy 600 menekült Magyarországon át, ráadásul a többséget nők és gyerekek teszik ki, akik a már Nyugaton, elsősorban Németországban lévő családjukhoz igyekeznek.
Kapcsolódó cikk:
Több mint 100 menekültet találtak a medvei határ közelében az elmúlt napokban – mi lesz a sorsuk és mit tesz a rendőrség?
Nem lehet a határt lezárni, nem lehet kitoloncolni a menekülteket
Nem alkalmazhatóak az elsősorban a korábbi belügyminiszter, Denisa Saková (Hlas) által sürgetett intézkedések sem, aki a szlovák-magyar határ „lezárását” és a menekültek Magyarországra történő visszatoloncolását sürgeti.
„Pintér Sándor magyar belügyminiszter kijelentette, hogy egyetlen menekültet sem vesznek át. A readmissziós megállapodások önkéntes alapon működnek, nem lehet erőszakkal követelni a megvalósításukat” – magyarázta Hamran azzal, hogy a readmissziós megállapodások nem működnek.
Az országos rendőrfőkapitány szerint azonban rendkívül jó a kapcsolat a szlovák és a magyar rendőrség között. „Még sohasem volt ilyen jó a viszony, mint ma – jelentette ki Hamran. – A kapcsolatok nemcsak szakmaiak, hanem valójában barátiak. Az együttműködés nagyon jó, az illegális migráció területén is.” Hamran márciusban kapott magas magyar kitüntetést, Szent György érdemrendet, ami a legmagasabb kitüntetés, amit a belügyminiszter átadhat.
A szlovák–magyar határ lezárása elsősorban annak hossza miatt lehetetlen. „655 km hosszú határunk van Magyarországgal, amit egyszerűen nem lehet hermetikusan lezárni” – magyarázta Hamran.
Példaként a magyar–szerb határt hozta fel, amely mindössze 175 km hosszú, ráadásul 5 méter magas dupla kerítés védi, drónokkal, mozgás-, hő- és nyomásérzékelőkkel felszerelve, de mégis naponta mintegy 6-700 menekült kel át rajta. „Ők csak azok, akiket a magyar rendőrök megállítottak” – magyarázta Hamran.
A magyar-szerb határt ráadásul mintegy 1000 rendőr védi állandóan, ami 24 órára számolva 4 ezer embert jelent. A szlovák-magyar határ ilyen szintű védelméhez 30 ezer emberre lenne szükség, véli a rendőrfőkapitány.
A határvédelemre azonban nincs is szükség, mert az érkező menekülteket a hatályos uniós előírások alapján sem feltartóztatni, sem erőszakkal visszaküldeni nem lehet. „A 80 százalékuk szíriai vagy afgán menekült, akiket védenek a menekültügyi előírások” – mondta Hamran. Nem nagyon találkoztak agresszivitással sem a részükről, egyetlen bűncselekményt sem jelentettek esetükben, és szabálysértést is csak kettőt.
„Az egyik eset az volt, amikor a menekült nem tudta kezelni az automata kasszát, el akart vinni fizetés nélkül egy csokiszeletet, de miután figyelmeztették, kifizette” – magyarázta Hamran.
A komáromi nő, akit nem üldöztek, és nem is inzultáltak
Nem igazolódott az az, elsősorban a közösségi médiában terjedő hír sem, hogy egy komáromi nőt inzultáltak a menekültek. „Ezen az eseten keresztül nagyon jól be lehet mutatni, hogy milyen könnyen lehet befolyásolni a közvéleményt” – magyarázta a rendőrfőkapitány. A rendőrséghez bejelentés érkezett, hogy migránsok zaklattak egy nőt Komáromban, „még ugráltak is rajta”.
„Timea Ethey Katz írt arról a közösségi médiában, hogy egy háromtagú migránscsoport kergetett egy nőt, akinek egy közeli boltban kellett elrejtőznie” – írta le az esetet Hamran.
Az ügyről rendőrségi bejelentés is érkezett, maga az „áldozat” tett bejelentést. A rendőrségi vizsgálat azt mutatta ki – miután beszéltek a bejelentővel és a bolt alkalmazottaival is – hogy nem történt semmilyen zaklatás. „A bejelentő elmondta, hogy meglátott egy háromtagú menekültcsoportot, és amikor le akarta fotózni őket, a csoport észrevette őt, és elindultak felé. A bejelentő erre úgy reagált, hogy bemenekült a boltba” – mondta Hamran azzal, hogy nem érti, miért kell idegeneket lefotózni.
A bolt eladójának arról beszélt, hogy volt olyan érzése, mintha a menekültek követnék, de nem kommunikáltak vele, nem is viselkedtek vele illetlenül. A bolt személyzetétől nem kért segítséget, a menekültek nem is mentek be a boltba, továbbsétáltak a főúton. A rendőrségi rendszerek alapján megállapították, hogy a bejelentő követte a menekülteket, amint megpillantotta őket, és az egész idő alatt telefonon beszélt a már említett Timea Ethey Katz-cal.
„Látszik, hogy a bejelentő hölgy nem értette meg, hogy ő nem támadás áldozata. Valójában azt sem tudjuk, hogy a csoport illegális migráns volt-e” – mondta Hamran.
Timea Etay Katz a közösségi média oldalán egyfajta „migránsvadászként” viselkedik. Kifogásolta, hogy nem hívták meg a polgármester és az országos rendőrfőkapitány közös sajtótájékoztatójára. A nő egyébként a Sovenský patriot – Szlovákiai Patrióták párt regionális vezetője. A Facebook-falán már nem megtalálható a
Keszegh szerint növelni kell a rendőrség költségvetését
Keszegh Béla, Komárom polgármestere szerint a településeknek nincs megfelelő költségvetése ahhoz, hogy a menekültválságot is kezeljék. „Az emberek elvárják, hogy a biztonságérzetük erősebb legyen, ezért mindenképpen anyagi forrásokat kell találni” – mondta Keszegh. Szerinte a rendőrség költségvetését növelni kell, mivel a jelenlegi kapacitás mellett nem tudják ellátni a feladatukat.
A menekültválság súlyát szerinte is eltúlozzák a közösségi médiában.
„Sokszor megesik, hogy panaszkodott valaki a menekültek miatt, de amikor megkérdeztem, hogy látott-e már élő menekültet, azt mondta, hogy nem, csak a Facebookon látta a fotókat” – mondta a polgármester.
Ujj Ernő, a komáromi városi rendőrség parancsnoka szerint együttműködnek az állami rendőrséggel a határellenőrzésben, a megállított menekülteket átadják az állami rendőrségnek. Az általa bemutatott adatok is mutatják a menekültek számának emelkedését, de a helyzet nem romlott drasztikusan.
„2022-ben 57 menekültet ellenőriztünk, míg idén június 7-ig 221 ember oylan ember találtunk, aki gyanúsítható volt illegális határátlépéssel” – mondta Ujj.
A rendőrparancsnok szerint a menekültek nem agresszívak. „Inkább ők kérik, hogy adjuk őket át a kompetens szerveknek, nem kellett sohasem kényszerítő eszközöket alkalmazni, együttműködőek, nem fenyegetett semmilyen veszély a részükről” – mondta Ujj. Arra kéri azonban a komáromiakat, hogyha mégis veszélyben éreznék magukat, nyugodtan hívják a városi rendőrség telefonszámát.
-lpj-
