Harabin nem adja fel - újabb panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz
A sikertelen elnökjelölt, Štefan Harabin az elnökválasztás második fordulóját követően újabb panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.
Panaszát ugyanazzal indokolja, amivel az első forduló után is: szerinte nem az alkotmánnyal és a törvényekkel összhangban zajlott le a választás. Azt javasolja, töröljék az eredményt és ismételjék meg a szavazást.
Harabin a beadványban rámutat: Čaputová a választási kampánya finanszírozása során megkerülte a törvényt egyebek között azáltal, hogy elfogadta Robert Mistrík közvetlen támogatását, aki még az első forduló előtt visszalépett a jelöltségtől. Harabin beadványáról az Alkotmánybíróság akkor dönt, ha működőképes lesz az Alkotműmynbírósűg plénuma, amely jelenleg működésképtelen.
A köztársaságielnök-választással kapcsolatos panaszok beadásának határideje szerdán (április 10.) járt le. „Ez idáig öt beadvány érkezett az alkotmánybíróságra az elnökválasztással kapcsolatban” – mondta csütörtökön Jana Baricová, az Alkotmánybíróság elnöki feladatait ellátó alkotmánybíró.
Két panaszos beadványát szerdán elnapolták, az ötödik panasz az elnökválasztás felfüggesztésére és elhalasztására irányuló kérelem. A panaszos egyebek közt azt állítja, hogy „egyes jelöltek nem függetlenek voltak, hanem egy politikai párt tagjai”.
Az Alkotmánybíróságról szóló törvény értelmében választásokkal kapcsolatos eljárási javaslatot a választások eredményének kihirdetése utáni tíz napon belül lehet benyújtani. A javaslatról az Alkotmánybíróságnak a benyújtás napjától számított 90 napon belül kellene döntenie. Baricová szerint ugyanakkor csupán indikatív határidőről van szó, amely nem zárja ki, hogy az AB a 90 napos határidő lejárta után is kivizsgálhassa a választások alkotmányosságát a benyújtott, választással kapcsolatos panasz alapján.
A szükséges 13 helyett jelenleg mindössze négy bírója van az Alkotmánybíróságnak, kilencük mandátuma február közepén lejárt, és újakat egyelőre nem neveztek ki. Ahhoz, hogy az AB plénuma határozatképes legyen, az összes alkotmánybíró legalább több mint felének, vagyis hét bírónak jelen kell lennie.
Baricová azt mondta a TASR-nek, tekintettel arra, hogy az elnökválasztás alkotmányosságát és jogszerűségét érintő kérdésekről van szó, az Alkotmánybíróság azonnal foglalkozni fog a beadványokkal, amint határozatképes lesz.
Az elnökválasztás március 30-i, második fordulójában Zuzana Čaputová a szavazatok 58,4 százalékát megszerezve legyőzte Maroš Šefčovičot, akire a választók 41,59 százaléka voksolt. Az első fordulóban, március 16-án Čaputová és Šefčovič mögött Harabin a harmadik helyen végzett a szavazatok 14,34 százalékával.
TASR
