A harctérre mennek a harangok
Csallóközi lenyomatok CCIX.
Komárom vármegyei mindennapok a Nagy Háború árnyékában című helytörténeti alsorozatunkkal fel- és megidézzük olvasóinknak, hogyan zajlottak a hátországi emberek mindennapjai, ill. hogyan alakult a tájhoz kötődő személyiségek élete és munkássága az Alsó-Csallóközben az 1914–1918. évi világégés idején. Forrásunk a korabeli regionális sajtó.
(LXXX. rész)
Sárkány Ferenc, Komárom országgyűlési képviselője a polgármesternek intézett levelében a Sárkány család Erzsébet-szigeti kápolnájának két kis harangját a „Fémet a hadseregnek” jelszó alatt megindult mozgalom céljaira ajánlotta fel. A Komáromi Ujság munkatársa imigyen kommentálta az indítványt: „Az 1915-ös tavasz levegőjében a história lüktet. Minden erőnkkel a háborúé vagyunk. A magánvagyon fogalma kezd végképp megszűnni, s lassan lassan be kell látnunk, hogy a mostani nehéz napokban csak egy tulajdonosa lehet minden értéknek: a haza. A Sárkány-kápolna régi harangjai most végleg elnémulnak. A harctérre mennek ők – a hívek hívogatói, az egyház ércnyelvei, hogy ágyú alakjában fejezzék be pályafutásukat, hogy ne csak imádságra serkentéssel, de halált szóró golyókkal is védjék a hazát.”
*
Keszegfalván Dolorschiák Dezső, a község jegyzője „szép eredménnyel záródó gyűjtést indított a háború legszerencsétlenebb áldozatai, a megvakult katonák javára”. Az adomány összege 591,66 koronát tett ki.
*
A cserkészfiúk egy doboz liptói túrót, Horváth József pékmester többszöri uzsonnát és kenyeret, Schreiber Edéné kalácsot és málnaszörpöt juttatott a Menház- és Legényegylet-kórház betegeinek.
*
Németh István, Komárom református püspök lelkésze 1915. április 19-én Budapesten gróf Tisza István főgondnokkal és társelnökkel egyházi és alapítványi ügyekett beszélt meg.
*
Hirdetés: „A háború borzalmait könnyebben elfeledjük, ha esténkint megnézzük Maitz mester Apollo moziját, hol mindig új és szenzációs műsorban gyönyörködhetünk.”
Lelkes Vince