Harmadik napja biztonsági zárlat alatt van Kasmír indiai része
Szerdán immáron harmadik napja tartott a biztonsági zárlat Kasmír indiai fennhatóság alatt álló részén, nem hivatalos jelentések szerint a térségben tüntetések és letartóztatások zajlanak, a kommunikációs csatornák pedig nem működnek.
A dpa német hírügynökség tudósítása szerint az utóbbi napokban félkatonai csapatok eddig példátlan mértékű beözönlését tapasztalták a hétmilliós, többségében muszlimok lakta térségben. Az indiai kormány a hét elején döntött arról, hogy visszavonja Kasmír különleges alkotmányos státusát.
A dpa tudósítása idézi egy helyi politikus, Sah Fejszál beszámolóját; egy általa közzétett Facebook-bejegyzésben Fejszál arról írt, hogy Kasmír "eddig példátlan" zár alatt áll, a térség egyes részein kijárási tilalom van érvényben. Bejegyzésében kormányzati forrásaira hivatkozva közli: egyelőre nincs hiány élelmiszerből vagy használati cikkekből, a tartalékok elosztását helyi tisztségviselők műholdas telefonok segítségével koordinálják, más kommunikációs eszközök ugyanis jelenleg nem használhatók.
A poszt szerint nincsenek hivatalos jelentések erőszakról vagy gyilkosságokról, ugyanakkor szórványos incidensek előfordulnak, e forrás említést tesz például kövekkel dobálózó tüntetőkről.
A dpa hírügynökség idézi a PTI indiai hírügynökség eddig meg nem erősített - egy neve elhallgatását kérő helyi tisztviselőre hivatkozó - értesülését, miszerint több mint 100 embert - köztük politikai vezetőket és aktivistákat - vettek őrizetbe.
A különleges alkotmányos státus lehetővé tette, hogy Dzsammu és Kasmírnak - az egyetlen, muzulmán többségű indiai szövetségi tagállamnak - saját alkotmánya és nemzeti zászlaja lehessen, törvényeket hozhasson, illetve nagyobb fokú önállóságot élvezhessen, kivéve a külügyek intézését, a védelmi politikát és a tájékoztatást. Emellett minden szövetségi törvényt - kivéve az említett területeket érintő jogszabályokat - meg kellett szavaztatni a helyi parlamenttel is.
Újdelhi elképzelése szerint Dzsammu és Kasmír elveszíti szövetségi tagállami státusát, és kisebb hatáskörrel rendelkező - a központi vezetés által közvetlenül irányított, saját kormányzóval nem rendelkező - szövetségi területté válik. A területből kiválik Ladak történelmi régió, amely ugyancsak szövetségi területté alakul át.
A vitatott hovatartozású, himalájai Kasmíron három ország, India, Pakisztán és - kisebb részben - Kína osztozik. India és Pakisztán 1947-es függetlenné válása után háború robbant ki Kasmír birtoklásáért, ez még 1948-ban is tartott. A felek végül tűzszünetben állapodtak meg. Újdelhi akkor azt ígérte, hogy az ellenőrzése alatt álló területen az ENSZ által felügyelt népszavazást tart Kasmír önrendelkezési jogáról, de ez nem történt meg.
A 1980-as évek végén heves szeparatista fegyveres mozgalom bontakozott ki a területen. Újdelhi többször is azzal vádolta Iszlámábádot, hogy támogatja a Kasmír indiai részén tevékenykedő fegyveres szakadár csoportokat, amelyek több merényletet is elkövettek a térségben. Iszlámábád elutasítja az erről szóló vádakat. Az indiai uralom ellen, a Pakisztánnal való egyesülésért vívott fegyveres küzdelmekben a nemzetközi sajtóban idézett adatok szerint mintegy 45 ezer ember halt meg.
MTI
