Megosztás
Képviselői ellenőrzéssel egybekötött tiltakozó akció valósult meg a nagyudvarnoki Akácfa utcában pénteken délután, melyen Jozef Viskupič megyeelnök is részt vett, noha kifejtette, nem a tiltakozó akcióra, hanem terepszemlézni jött. Az eseményre a pénteki nap folyamán reagált a Panattoni vállalat is, melynek tervezett, és a környezetvédelmi eljárásban jogerősen pozitívan elbírált gigantikus logisztikai csarnoka ellen gyűltek össze legalább százan.
2023 augusztus végén a Panattoni sajtóhírben közölte, hogy pozitívan bírálta el a vállalat logisztikai csarnokára vonatkozó tervezetét a fellebbviteli hatóság, a kerületi székhelyű, Nagyszombati Járási Hivatal, megerősítve a járási határozatot. A vállalat balázsfai beruházása ellen korábban legrészletesebb fellebbezést benyújtó polgári kezdeményezés megbízott képviselőjével, a leginkább érintett szomszédos, nagyudvarnoki lakóövezetben élő Bindics Zsolttal ITT boncolgattuk, milyen releváns észrevételeik voltak eddig, amelyeket lényegében figyelmen kívül hagytak vagy alibista érvekkel mellékvágányra helyeztek.
Az észrevételeik tömören:
A beruházás mérete nincs összhangban a megyei területrendezési tervvel, mely lokális vagy mikroregionális hatású gazdasági tevékenységet engedélyez Hegyéte területén.
A közlekedési infrastruktúra nincs megoldva, és a hivatal csak ideiglenes megoldást vár el a beruházótól, míg a végleges megoldást – körforgalmat az 572-es, illetve a 63-as útra – nem szabja feltételül.
A logisztikai központból kivezető kétsávos kamionút egy olyan területen megy keresztül, ahol a szomszédos napelempark és a Balázsfa határában lévő Báger tó között kevesebb mint 10 méteres sáv áll rendelkezésre, miközben annak egyharmada a vízpart felé jelentősen mélyül.
A beruházást több szakaszra bontották, azzal a célzattal, hogy a logisztikai központ állóhelyeinek számát 500 alá szorítsák, mivel afelett már kötelező volna a részletes környezetvédelmi hatástanulmány (EIA).
A járási hivatal környezetvédelmi szakosztálya Bindicsék észrevételeit többségében elintézte annyival, hogy nem reagált rá és/vagy arra hivatkozott, hogy nem kompentens felülbírálni az egyébként a beruházó által benyújtott szakvéleményeket – köztük a covid-időszakban érvényes kijárási korlátozás idején végzett forgalmi felmérést, illetve a zajfelmérést, amely már eleve az egészségügyi határérték feletti zajszintet állapított meg.
Szintén Bindics volt, aki jelezte, hogy az ügyben a jogerős határozat kiadása után egy út maradt, mégpedig hogy a bírósághoz fordulnak, hogy érvényt szerezzenek a fellebbezéseikbe belefoglalt kifogásaiknak és rámutassanak arra, milyen eljárásbeli hibákat vétettek az ügyben döntő hivatalok. Ő kezdeményezte a pénteki tüntetést is, azt követően, hogy Nagy József megyei képviselő indítványozta a megyei önkormányzat melletti környezetvédelmi bizottság kihelyezett tanácskozását egy képviselői ellenőrzés keretén belül a balázsfai helyszínen. Ennek a bizottságnak Nagy az alelnöke.
„Előttem és utánam is sokan úgy gondolták, hogy a városból ideköltözve megtalálják azt a nyugalmat, ahol gyerekeket lehet nevelni, a szomszédokkal beszélgetni, és ahol jó élni. Három éve azt gondoltam, hogy ez csak egy vicc, hogy itt olyan bődületes méreteket öltő csarnokot akarnak felépíteni, amekkora Szlovákiában még nincsen” – mutatott rá Bindics a tiltakozás kezdetén.
Emlékeztetett, hogy 2020-ban 5500-an támogatták a beruházás elhelyezése ellen indított petíciójukat, ebből mintegy 800-an az 1200 lakosú Hegyétéről. Hangsúlyozta, hogy ez is mutatja, mennyien nem akarják a Panattoni 135 ezer négyzetméteres csarnokát erre a területre. „Hogy jön valaki ahhoz, hogy három lakóövezet közé (Balázsfa, Nagyudvarnok, Dunaszerdahely – a szerk. megj.) beépít egy ekkora hatalmas csarnokot, és komolyan gondolja, hogy a lakosok ezt némán fogják tűrni” – fűzte hozzá.
Bindics szerint a megye jelenlévő képviselőinek arról kellene határozniuk, hogy ez a tervezet nincs összhangban a megyei területrendezési tervvel.
„Ha ők ezt kimondják, akkor mind hazamehetünk és a beruházó kereshet másik területet” – jegyezte meg, hozzátéve, ebből a célból időzítették a tiltakozást a megyei ellenőrzés idejére.
Nagy József egyébként, aki a képviselői ellenőrzést kezdeményezte, a tiltakozáson elmondta, hogy nem lennének itt, ha nem született volna meg a legutóbbi döntés az ügyben.
„Tereljük vissza a problémát oda, ahol a helye van, és ne hivatalnokok döntsenek arról, amikor az emberek életébe ennyire beleszólnának” – szögezte le Nagy.
Nagyszombatban egyébként már jogerős hivatali döntés született, amit csak bíróságon lehet megtámadni, míg az elmúlt három évben, mióta az eljárás tart, ilyen szintű helyszíni szemlére nem került sor. Kérdés tehát, hogy egy ilyen szemlének vagy akár bizottsági döntésnek milyen súlya lehet, mindenesetre Nagy is közölte, hogy ha kell, akkor Bindicsékhez hasonlón a bírósághoz fordulnak.
Jozef Viskupič megyeelnök megjelenésekor azt magyarázta, hogy hiányolja a helyszínről az eljárás két legfontosabb résztvevőjét, a Panattoni vállalat képviselőjét és Hegyéte polgármesterét. Mint mondta, ő szeretne olyan tanácskozást kezdeményezni az ügyben, melyben minden érintett féllel tárgyalóasztalhoz ülnek. „A szomszédi viszonyokat a legnehezebb rendezni, de mi ezt szeretnénk, mivel itt három település vitájáról is szó van. (…) A beruházótól konkrét követelmények teljesítését kértünk. Mi nem dönthetünk arról, hogy kinek van igaza, elképzelhető, hogy ez az eljárás a bíróságon köt ki” – erősítette meg a megyeelnök szintén ezt az utat.
Berényi József megyei alelnök rámutatott, hogy megyei szintről elsősorban a közlekedésügy felől közelíthetik meg a témát, mivel a II. és III. osztályú utak, melyek az ipari zónát övezik, megyei hatáskörbe tartoznak.
Hájos Zoltán dunaszerdahelyi polgármester szintén a közlekedési szempontokat említette, mint amelyekkel a megye elsődlegesen foglalkozni tud. Szerinte hiányzik az infrastruktúra Dunaszerdahely környékén, emlékeztetett arra, hogy az R7-es gyorsforgalmi út folytatása egyelőre nincs kilátásban, emellett észak-dél irányban sincs biztosítva. „Nem hiszem, hogy a Panattoni építené ki ezeket az utakat” – húzta alá.
Bindics Zsolt az előtte szólókra reagálva azért elmondta, hogy a megye nemcsak a közlekedés kapcsán, de a területrendezési tervével is érvelhet. Mikor viszont sorolni kezdte a további érveiket, Viskupič a háttérből megjegyezte, hogy ő egy képviselői ellenőrzésre érkezett, és nem egy tiltakozó gyülekezésre, mire kapott néhány beszólást a jelenlévők soraiból. A megyeelnök megjegyezte, nem akar kampányt csinálni ebből.
„Érzékeny a mostani időszak, de mi ezzel október 1-jén is foglalkozni fogunk. Maguknak itt nem a megyével, hanem a szomszéd faluval van gondjuk. Arra van szükség, hogy minderről egy községnél magasabb szintű szerv döntsön, mivel ma erről a hegyétei hivatal dönt” – fogalmazott.
A biztonság kedvéért Berényi József is elmondta, hogy nem a megye döntött arról, hogy ez itt megvalósulhat, ezért ne velük fordítsák szembe a dühüket.
Későbbi kérdésünkre a megyei rendezési tervvel kapcsolatos kifogást illetően azt mondta, hogy a rendezési terv meglehetősen általánosan fogalmaz, és vita tárgya lehetne, mi férhetne bele. Ezt viszont kiegészítette azzal, hogy a rendezési tervek között is van egyfajta hierarchia. „Amennyiben a megye rendezési terve nincs összhangban a helyi önkormányzat rendezési tervével, és a helyi önkormányzatnak van döntési jogköre a beruházásról, akkor a törvény szerint a helyi területrendezési terv a döntő. Itt van a kezünk megkötve” – húzta alá.
A közlekedést illetően emlékeztetett a Metrans beruházására, és az onnan induló, illetve oda érkező kamionforgalommal összefüggő problémákra.
„Ha ez itt megépül, akkor pár év múlva itt fognak petíciózni az emberek, hogy a kamionforgalom miatt nem tudnak az utcára kijutni, és nekünk kell körforgalmakban gondolkodni” – húzta alá, hozzátéve, a Dunaszerdahely városa mellett a megye is feltételül szabta a körforgalmak megépítését a beruházónak.
„A csarnok működtetése előtt a körforgalomnak ott kell lenni a helyszínen” – szögezte le.
A tiltakozók között volt egyébként Michal Deraj, a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal elöljárója is, aki – mint azt korábban már megírtuk, kettős szerepben van, mivel balázsfai lakosként jogilag tulajdonképpen elfogultnak tekinthető, hivatalvezetőként viszont az a szakosztályvezető is a beosztottja, aki idén március végén kiadta az elsőfokú pozitív döntést.
„A környezetvédelmi szakosztály döntött, de elöljáróként nem avatkozhatom be a munkájukba. Figyelmeztettem a beosztottjaimat, hogy végezzék professzionálisan, 100 százalékosan a munkájukat” – hangsúlyozta, aláhúzva, hogy ehhez képest talán 20%-osan, ha végezték.
Megkérdeztük, hogy ha ennyire elégedetlen a beosztottjai munkájával, akkor miért nem hívta vissza őket a funkciójukból, mint azt tette a környezetvédelmi szakosztály korábbi vezetőjével.
„Még megtörténhet. Sajnos elég sok gyenge láncszem van a hivatalokban, én is hiába mondtam, hogyan és mit kell kielemezni, milyen jogszabályokat kell figyelembe venni, illetve azt is, amit a fellebbviteli szervek kifogásoltak. A bíróság hozhat olyan döntést, amellyel megszünteti a járási hivatali döntést”
– magyarázta azzal, hogy a legutóbbi alkalommal viszont már nemcsak a járási hivatalnál, de a kerületinél is elkövették ugyanazokat a hibákat.
A balázsfai Deraj egyébként helyi szinten a hegyétei polgármesterrel, Bokros Ferenccel személyes és jogi ügyekben is szembenáll, és ez, valamint a fent említett osztályvezetői visszahívás is felsejlik annak a kétes hátterű polgármesteri aláírásgyűjtésnek a hátterében, melyen keresztül igyekeztek őt eltávolíttatni elöljárói posztjáról. A tiltakozáson is rámutatott, milyen kétes földügyletek történtek a múltban Hegyétén, miután a 90-es években a földek visszakerültek a települések hatáskörébe. Ezek közt említette, nincs nyoma annak, hogyan lett a Panattoni beruházására tervezett terület a falu belterületévé nyilvánítva, illetve hogy a három évtizede hatalmon lévő Bokros maga is vásárolt a földterületekből, mikor azok magánkézbe kerülhettek.
Bindics Zsolt felhívta a figyelmet arra is, hogy Hegyéte önkormányzata három évvel ezelőtt egy olyan határozatot fogadott el, melyben nem egyetlen 135 ezer négyzetméteres csarnok szerepelt a Panattoni részéről, hanem hat további, melyek ugyan kisebbek, de lényegében lefedik a 80 hektáros ipari övezetet. Ennek jelentősége pedig abban van, hogy ha a mostani hatalmas csarnok engedélyeztetésével precedenst teremtenek, akkor a kisebbek létesítését már semmilyen módon nem tudják meggátolni.
Kérdésünkre ismét megerősítette, hogy bíróságra viszik az ügyet. „Szerintem minden józan bíró nekünk kell igazat adjon. Ugyanakkor, ha itt nem lenne egy makacs polgármester Bokros Ferenc személyében, aki a képviselők minden vonatkozó döntésével kapcsolatban vétót ígért, akkor nem kellene a lakosoknak tüntetést szervezni, bíróságra menni, stb. Akkor a helyi testület hozhatna egy döntést, hogy ekkora beruházás nem jöhet ide.
A Panattoni vállalat az esemény után sajtóközleményben reagált a tiltakozásra, ebben közölték, hogy őket senki nem hívta meg. Felhívták a figyelmet, hogy „világszínvonalú projektjükről” a kezdetektől fogva transzparens módon kommunikálnak az érintettekkel, a helyi képviselők számára még exkurziót is szerveztek az általuk kezelt ingatlanokba.
„A mai gyülekezésen ugyanakkor a szervezők és némely vendég félrevezette a nyilvánosságot, leginkább a projekt méretét illetően, miközben a weboldalunkon, illetve a hivatalokkal folytatott kommunikációban már régóta a megfelelő kiterjedése szerepel. Ugyancsak hónapok óta kommunikáljuk, hogy a teherforgalmat a lakóövezeten kívülre vezetjük, amit szintén nem említettek. Ehelyett a kamionmennyiséggel riogatnak, ami nem releváns és nem is igaz” – figyelmeztettek.
Utaltak a projekt szakaszokra bontására, illetve arra a kifogára is, hogy a beruházás esetleg nincs összhangban a megyei területrendezési tervvel, de ez ügyben kitértek a konkrét cáfolattól, ehelyett a a projekt nyilvános dokumentációjára hívták fel a figyelmet. Ez a legutóbbi döntést leszámítva megtalálható az Enviroportálon, de egy hétköznapi ember ennyi dokumentumon nyilván nem megy végig. Bindicsék pedig éppen ezeknek a dokumentumoknak a releváns hiányosságaira igyekeztek rámutatni.
A Panattoni figyelmeztetett, hogy hamis információk terjesztésével a beruházót károsítják meg. Úgy vélik, ezeket az igaztalan információkat tartalmazzák „az eljárást feleslegesen elnyújtó indokolatlan és obstrukciós beadványok is”.
A cég szerint emellett nyilvánvaló az is, hogy a projektet némelyek politikai céljaik megvalósítására használják fel, miközben ők a választások előtti csatározásban nem szeretnének részt venni.
(SzT)