Három iskolai, óvodai konyha legyen Dunaszerdahelyen, vagy tizennégy?

Hájos Zoltán (Fotók: Paraméter)

Ez ügyben tartott lakossági fórumot a városvezetés, Hájos Zoltán polgármesterrel, Horváth Zoltán és A. Szabó László alpolgármesterekkel, több képviselővel, valamint a konyhák állapotfelmérését végző Gama Holding társaság képviselőivel.

Az előző részek tartalmából

Már a tavaly júniusi képviselő-testületi ülésen felmerült egy javaslat arról, hogy a városi önkormányzat létrehoz egy nonprofit szervezetet, amely az étkezdék hálózatának optimalizációja után ellátná azok működtetését. A Városi Hivatal ezt akkor azzal indokolta, hogy a tavaszi hónapokban megnövekedett az igény az étkezdék felszerelésének, berendezéseinek cseréjére, karbantartására, majd egy lefolytatott vizsgálat során megállapították, hogy némely konyhák túl-, mások aluldimenzionáltak az ottani szükségletekhez viszonyítva, másrészt a régi, és energiazabáló berendezéseket az elkövetkezendő években mindenképpen cserélni kell.

Júniusban az iskolakonyhák kérdése lekerült a napirendről, októberben azonban felállt egy bizottság Horváth Zoltán vezetésével, amelynek feladata, hogy javaslatot tegyen majd a jövőben a képviselő-testület elé az étkezdereformmal kapcsolatban. Az ún. paszportizációt, tehát a konkrét állapotfelmérést egy közbeszerzés során kiválasztott magáncég, a Gama Holding s.r.o. végezte el az ősz folyamán.

A szülők szintén az ősz folyamán két alkalommal is aláírásokat gyűjtöttek az óvodák tervezett centralizációja, valamint az étkezdék többségének ételkiadóvá való átalakítása ellen.

A benyújtott petíció a decemberi képviselő-testületi ülésen került napirendre, amikor viszont kiderült az is, hogy a központosítás mindenképpen csúszik, mivel az oktatásügyi minisztérium ezt egyelőre nem engedélyezte, így minimálisan fél évet várni kell.

Kopogtat a jövő

A január 24-ére összehívott lakossági fórumon végül szinte több volt a hivatalnok és a városvezető, mint a szülő, akik összesen 10-15-en jöttek el.

Némelyikük ezt annak tudta be, hogy későn, és kevés fórumon lehetett értesülni arról, hogy egyáltalán lesz ilyesmi.

„Nem azért vagyunk itt, hogy megpróbáljuk önöket meggyőzni”

– jelentette ki bevezetőjében Hájos Zoltán. Kifejtette, hogy a fórum célja, hogy felvázolják, amit a megbízott társaság előkészített, valamint prezentálják azokat a tapasztalatokat, amelyeket a bizottság tagjai szereztek a Hradec Královén történt látogatásuk alkalmával.

A megjelent szülők is egyetértettek azzal, hogy szükség van az iskolakonyhák modernizálására, viszont azt szeretnék, ha ez mindegyik óvodában és iskolában, tehát összesen 14 intézményben megvalósulna, nem pedig csak egyben, vagy néhányban, míg a többi konyhát „lefokoznák” ételkiadóvá.

Hájos Zoltán kifejtette, hogy az összeállított tanulmány szerint

14 konyhát 3,6 millió euróból lehetne rekonstruálni és korszerűsíteni, míg egy másik variáció szerint 3 konyhát, valamint az ételkiadókat 2,5 millióból.

Mint mondta, az összegek magukba foglalják a szükséges építkezési munkálatokat, amelyek a csatornahálózat, illetve a víz-, villany- és gázvezetékek cseréjével járnak, továbbá a légtechnikát és a konyhai ipari berendezéseket is.

„Nem úgy tűnik, hogy a hatékony megoldás a 14 konyha teljes felújítása lenne, mert vannak köztük olyan kis létszámú óvodák, ahol egy nap összesen 60 ebédet kell elkészíteni” – érvelt a polgármester. Hozzátette, hogy a konyhák kapacitása jobban kihasználható, ha kevesebb van belőlük.

Emlékeztetett a Vidékfejlesztési Szakközépiskolában 900 ezer megyei euróból lezajlott rekonstrukciós munkálatokra. „Ott valóban megtörtént az, amit mi hosszú távon szeretnénk megvalósítani” – szögezte le.

A három konyhát magába foglaló variáns esetében kettő az alapiskoláknak, egy pedig az óvodáknak főzne ebédet. Jelenleg naponta mintegy 2800 ebédet készítenek az egyes intézményekben, és Hájos szerint ezt az egyenként ezer fős kapacitással bíró új konyhákkal ki lehetne elégíteni.

„Egyrészt a konyhákat úgy kellene kialakítani, hogy egy helyen ne főzzenek ezernél több főre, mivel arra már más előírások érvényesek, másrészt az óvodai normák miatt ugyancsak jobb, ha az oviknak egy külön konyha főz” – húzta alá.

Hájos elmagyarázta, hogy a konyhák számának csökkentésével lehetőség nyílik arra is, hogy a gyerekek különböző allergiáinak megfelelő vagy diétás ételeket főzzenek, majd azokat az egyes intézményekbe kiszállítsák.

„Termoboxokban szállítanák az ebédet, mely esetén maximálisan 5 fokot csökken a hőmérséklete onnantól fogva, hogy becsomagolták, odáig, hogy kirakták a kiadóban. Nincs újramelegítés”

– magyarázta.

Horváth Zoltán alpolgármester érvelt a hradeci tapasztalataikkal. Elmondta, hogy ezeken a helyeken arról számoltak be, hogy a gyerekek észre sem veszik, hogy az ebédet máshonnan hozták. Hozzátette, itthon is történik szállítás az óvodák egyes épületei vagy helyiségei között, ha nincs egymás mellett az étkezde és a konyha. „A szállítás légmentesen zárt, rozsdamentes edényekben zajlik. Mindenhol ott volt a tányérmelegítő is, de nem mindenhol használták, mert torlódás alakult ki a sorokban. Ipari mosogatógépekkel tisztították az edényeket, és a konyhai maradékokkal is a 21. századnak megfelelő berendezésekkel bántak” – figyelmeztetett. Rámutatott arra is, hogy a korszerű légtechnika miatt sehol sem párásodnak az ablakok és nem penészesek a falak, a hagyományos fazekakat és sütőedényeket pedig ugyancsak lecserélték rozsdamentesekre.

A konyhák számának csökkentésével, illetve ételkiadókká történő átalakításukkal Horváth szerint 5%-kal csökkenhet a munkaerőigény, de ez nem jelent elbocsátásokat, ugyanis kiemelte, hozzávetőlegesen ugyanennyien vannak, akik betöltik a nyugdíjkorhatárt.

Jelenleg az iskolák külön munkáltatók, mert önálló jogalanyisággal rendelkeznek, az óvodák esetében viszont közvetlenül a város a munkáltató. Ha megtörténne a váltás, és egy nonprofit városi cég irányítaná a konyhákat, akkor az alpolgármester szerint kiesés esetén a munkaerő átcsoportosítása is gördülékenyebben menne.

Hájos elárulta, hogy az alacsonyabb költséggel járó variáns esetén

egy központi óvodai és egy iskolai konyhát is modernizálni tudnának még az idén, emellett kialakíthatnának hét kiadót az ovikban és egyet egy iskolában. Jövőre pedig korszerűsítenék a harmadik központi iskolakonyhát, amely kettő másik iskolát szolgálhatna ki.

„Lehetőség nyílik arra, hogy a nyugdíjasok étkeztetését is biztosítsuk az iskolakonyhákon keresztül. Jelenleg ez a bölcsődén keresztül történik, a megújuló konyhák szabad kapacitásait viszont felajánlhatnánk a nyugdíjasoknak és a városi intézményeknek” – szögezte le.

A rendelés elektronikus étkeztetési rendszeren keresztül történhetne, akár az interneten keresztül.

Hol a hiba?

A lakosok némelyike arra hívta a fel a figyelmet, hogy mindkét variáns esetében hatalmas összegről van szó, és

kételyeik támadtak azzal kapcsolatban, hogy valóban ennyibe kerül a korszerűsítés.

„Nem hiszem, hogy ürügyet keresnénk arra, hogyan dobjuk ki az adófizetők pénzét az ablakon. Építkezés, vezetékcsere, légtechnika, a technológia és a beszerelés, ezt biztosan nem lehet 10 ezer euróból megoldani” – válaszolt a polgármester, hozzátéve, hogy a tanulmányban egyelőre csak irányár szerepel, amely a közbeszerzés során bizonyára csökkenni fog.

A leggyakoribb kérdés ugyanakkor arra vonatkozott, hogy miért nem 14 konyhát újítanának fel, miért csak hármat. A válasz pedig leginkább a fenntartási és szervizelési költségekkel függött össze.

„Szeretnénk, ha a város iskoláinak és óvodáinak konyhái 21. századi szintet érnének el, és ha beleöljük azt a sok pénzt, akkor azt a szintet meg is tartanák. Ezt pedig könnyebb 3 konyhával és több ételkiadóval, mint 14 konyhával elérni. Nemcsak a befektetés a sok, de a működtetés is”

– reagált Sebők Pál független képviselő, az étkezdebizottság tagja.

Felmerült továbbá az is, hogy a Gama Holding által készített szakvélemény mennyire megbízható, abból kifolyólag, hogy ez mindössze egyetlen cég tanulmánya. E téren a szülők és a városvezetés arra jutottak, hogy adott esetben kikérhetik két külső, egymástól független cég véleményét a már benyújtott tanulmányról.

Bachman László (független) képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a szülők a jövőben is fordulhatnak az egyes iskola- vagy óvodatanácsban helyet foglaló képviselőkhöz, hogy elmondják, melyik variánst tartják megfelelőbbnek.

Hájos Zoltán pedig a fórum végén megjegyezte, hogy az iskolakonyhákról való egyeztetés tovább folytatódik a jövőben is szakmai, hivatali és szakbizottsági szinten.

A képviselő-testület legközelebb február 14-én ül össze.

(SzT)