Hartmanné nem tudott tótul...

2019. szeptember 15. - 14:26 | Kultúra

Csallóközi lenyomatok LIV.

Hartmanné nem tudott tótul...

A Csallóközi Hírlap 1925. július 5-i számában Hartmanné és a vasúti vendéglő címmel reagál a Slovenský denník egyik frissen megjelent írására, melyben a szlovák nyelvű napilap a következőket kifogásolja: „Dunaszerdahelyen egy olyan asszony bírja bérben az állomási vendéglőt, aki nem is tud tótul”. A fordítás szövege így hangzik: „A vasútállomási restaurációk és büffék bérbe adásánál nem jártak el a hatóságok elég szigorúan, és sokan kaptak olyanok is büffét, akik azt a mi hatóságainktól a legkevésbbé sem érdemelték meg. Elég gyakran hallatszanak ebben az irányban panaszok és neheztelések. Most egyik olvasónk megírta nekünk az ottani helyi viszonyokat. Az államvasútak igazgatósága 1920 évben bérbe adta Dunaszerdahelyen a kantint a gazdag Özvegy Hartmann-nénak, akinek férje mindjárt a háború elején meghalt a kórházban a Hinterlandban. Hartmann-nénak az egész háború ideje alatt kantinja volt a fogolytáborban, ahol volt néhány tízezer szegény fogoly, kiket mindenféleképpen nyúzott. A fordulat után hatalmába vette az állomás büfféjét, amelynek a mai napiglan is korlátlan ura. A mi köztársaságunk iránti kegyét a legjobban kimutatta azáltal, hogy fiát Pestre adta tanulni, holott van minálunk elég iskola, és gyakran kijelentette, hogy a fia nem marad Csehszlovákiában, hanem elmegy Magyarországba. És mikor ott nem talált paradicsomot, hazajött és tanító lett nem messze Dunaszerdahelytől. Ha pedig valaki a büffébe jön, annak németül, vagy magyarul kell beszélni, mert Hartmanné nem tud tótul. Van elég invalidus a legionisták között, annak dukál inkább az állomási büffé, nem ilyen >hazafi<-nak, de eddig nem merészkedte senki ezt a csodálatos rendet szóvá tenni. Reméljük, hogy a legközelebbi időben ezt orvosolni fogják...”

A Csallóközi Hírlap leszögezi: „Igazán nem fontos, hogy mit ír a Slovenský denník, mert hiszen fel sem tételezhető sem a Denníkről, sem >munkatársától<, hogy más hangon írjon rólunk, csallóköziekről; ezen cikket és vele véleményünket csak azért ismertetjük, mert rá akarunk mutatni arra a mentalitásra, amellyel a túlzó szlovák körök a konszolidációt szolgálják.”

A cikkből továbbá megtudhatjuk: igaz, hogy – Hartmanné férje, Ferenc a világháború harcterén szerzett súlyos betegségben halt meg; igaz, hogy – a Hartmann család a dunaszerdahelyi orosz fogolytáborban kantint működtetett; – igaz, hogy fiuk Magyarországon tanítói oklevelet szerzett („a Csehszlovákiában érvényben levő törvények és rendeletek útján“). De az is igaz, hogy „ha szlovák ember jő a büffébe, mindig gondoskodik arról, hogy szlovákul kérdezzék meg tőle, hogy mi tetszik“. Továbbá az „itt maradt oroszok“ is elmondták róla, hogy „mindig emberségesen és jószívvel látta el őket a jó Tercsi néni”.

Lelkes Vince

Előző részek:

Mikor a koporsó megáll a sírban
Ne játssz a fegyverrel!
Az ígéretek politikájának kora
Magyar köztársaság a Csallóközben
Aratóünnepélyek, templomi búcsúk ideje
Csallóközi gazdahírek 1910-ből
Neves dunaszerdahelyi zsidók
Jókai emlékezete
Száznyolcvan éve született Kalocsa Róza
A Csallóközt is bejárta a világhírű olasz földrajztudós
Nyolcvan évvel ezelőtt nyílt meg az első csallóközi középiskola
A dunaszerdahelyi Berger Lipót korszakalkotó találmánya
Kisváros a vidék közepén
Víg, bohókás Szilveszter-estek 1925-ben
Magyarország monographiája
Saul nagymagyari fiai
Maga alá temette a bedőlt fal
Felmetszette a hasát az öreg juhász
Ketten udvaroltak egy lánynak Móroczkarcsán
Az első szlovák lap Dunaszerdahelyen
Vámbéry Ármin a francia császárnál
A Csallóközt sújtotta csapásokról
Déryné lucskos pástétoma
Shimmy, tangó, fox-blues
Országos vásár Nemesócsán
Recseg, ropog a vereknyei vasúti fahíd
Alsónyárasdon gyilkolt a vörheny
Templomépítés Nagymadon
Főispán, plébános és lelkész beiktatása
Vásárút irodalmi kincsei
A keresztény szociálizmus szolgálatában
Hirtelen halál Nagyudvarnokban
Prelúdiumok sorozata az élet
Tüdővész elleni liga Dunaszerdahelyen
Egy öreg halász halála Bősön
Magyar papokat a magyarságnak
Harangszentelés Légen és Kulcsárkarcsán
Alistál hitközség rabbijai
Országos katolikus tanítói segélyalap a 19. század végéről
Százhetven évvel ezelőtt végezték ki az előpatonyi Petőcz Györgyöt
„Árajánlat a Szent György-templommal történendő munkákra”
Megbokrosodott lovak gázolták el a kisfiút
Kútba ugrott a nemeshodosi cselédlány
Halál sótörővel és vaslapáttal
Egyesültek az alistáli, a tőnyei és a felistáli tűzoltók