Haszonnövények vadon élő rokonainak magjait gyűjtik tudósok a klímaváltozás elleni harcban

2019. december 4. - 19:13 | Tech

Haszonnövények vadon élő rokonainak több ezer magját gyűjtötték be hat év alatt a világ legkülönbözőbb pontjain tudósok, akik szerint a magminták fontos szerepet játszhatnak a Föld egyre növekvő lakosságának élelmezésében akkor, amikor a globális felmelegedés veszélyezteti a növénytermesztést.

Haszonnövények vadon élő rokonainak magjait gyűjtik tudósok a klímaváltozás elleni harcban
-illusztráció- (Fotó: Pixabay)

Négy kontinens 25 országának több mint száz tudósa 28 globálisan fontos haszonnövény 371 vadon élő rokonának 4644 magmintáját gyűjtött be gyalogosan, gépkocsival, csónakon, lovon, sőt elefánton utazva a világ legtávolabbi pontjaira.

"Nem egy parki sétáról beszélünk. Ezek az utazások gyakran veszélyesek és fizikálisan embert próbálók voltak hőségben, porban, vadállatok jelentette veszélyek közepette"

- mondta Hannes Dempewolf, a Crop Tust nevű globális kezdeményezés vezetője, hozzátéve, hogy a magvakat gyűjtők által a terepről hozott történetek gyakran emlékeztetnek az Indiana Jones című filmek jeleneteire.

A Crop Trust a Brit Királyi Botanikus Kertekkel és a Kew Gardensben lévő Millenniumi Magbankkal (MSB), valamint norvég támogatással folytatja a maggyűjtést, amely a legambiciózusabb globális erőfeszítés arra, hogy megőrizzék a haszonnövények vadon élő rokonainak a magjait.

A vadon élő növények ugyanis fejlődésük során képesek voltak zord körülményeket is túlélni, köztük a csapadékhiányt, az áradásokat, szélsőséges hőmérsékleteket és a rossz minőségű talajt, és így kiaknázatlan források lehetnek a klímaváltozásnak ellenálló növények termesztéséhez.

A növényeket veszélyezteti a mérték nélküli erdőirtás, a városok növekedése, a klímaváltozás és a háborús konfliktusok, és sokszínűségük elvesztése veszélyeztetheti a globális élelmiszerbiztonságot.

"A banán jól példája a veszélyeztetett növénynek, mivel egyre gyakrabban támadja meg betegség"

- mondta Chris Cockel projektmenedzser, felidézve, hogy a második világháború utáni időszakban majdnem kihalt a növény egy betegség miatt, amely most újra felütötte a fejét.

"Fontos, hogy az összegyűjtött magokat felhasználjuk, hogy visszahozzuk az elveszett genetikai jellegzetességeket, amelyek segítenek abban, hogy a banán ellenállóbb legyen különösen ezen betegséggel szemben"

- magyarázta.

(MTI)