Hatalmas lesz a hiány és az államadósság óriási növekedése várható – elfogadta a parlament a jövő évi költségvetést
7,41 százalékos államháztartási hiánnyal számol a 2021-es állami költségvetés, az államadósság pedig várhatóan 60 százalék fölé emelkedik. Eduard Heger pénzügyminiszter szerint az „igazság költségvetése”, az ellenzék szerint viszont a „pokolba vezető út”.
Már régen nem volt ekkora a tervezett költségvetési hiány, mint a 2021-es költségvetésben, az utóbbi években meg sem közelítette a maastrichti kritériumként ismert 3 százalékot sem. 2019-ben például 1,33 százalékos volt, de az még a járvány előtti időszak utolsó éve, amikor éppen azért bírálták gazdasági elemzők a Pellegrini-kormányt, hogy miért hagyta úgy „elszállni” a hiányt. Az is igaz, hogy az idei deficit, amit a kormány 9,61 százalékosra tervez, bőven meghaladja a jövő évit. A munkanélküliség nem emelkedik sem idén, sem jövőre, 2021-ben viszont már 3 százalékos béremelést vár a kormány reálértéken.
A költségvetést a parlament nagy többséggel, 91 szavazattal fogadta el, igaz, Marian Kotleba kisebb cirkusza közben. A ĽSNS elnöke úgy akarta megakadályozni a büdzsé elfogadását, hogy elfoglalta a szószéket. Grendel Gábor (OĽaNO) ülésvezető kénytelen volt kitltani őt az ülésről.
Költségvetési Tanács: a jövő évi költségvetés reális
A gazdasági szakemberek és a költségvetés ellenőrzésével megbízott Költségvetési Tanács (Rada rozpočtovej zodpovendosti – RZZ) is elégedett a jövő évi büdzsével, mivel a koronajárvány hatásait szerintük máshogy nem lehet kivédeni.
„A 2021-es állami költségvetést az RRZ reálisnak tartja, és a kormány által feltételezett gazdasági eredmény, a költségvetési egyenleg, nagyon közel áll az RRZ által feltételezetthez - áll a testület értékelésében.
– Mivel az utóbbi években a kormányzati becslések általában aluldimenzionáltak voltak, ezt a tényt a tanács pozitívumként értékeli.” Az utóbbi évek smeres kormányai általában jóval alacsonyabb hiányt terveztek annál, amit végül a számok mutattak, pedig akkor a gazdaság stabilan, 3-4 százalékos ütemben bővült.
Az RRZ sem tartja veszélyesnek a jövő éves kiugróan magas hiányt. Összehasonlításképpen a 2008-as válság utáni legnehezebb évben, 2009-ben a hiány 7,8 százalékra ugrott. Igaz, akkor az államadósság mindössze 35 százalékos volt. „Figyelembe véve a gazdaság támogatására vonatkozó igényt, valamint a gazdaság visszaesését a koronavírus-járvány hatására, az RRZ nem a2021-es konszolidációs intézkedések hiányát tartja kulcsfontosságúnak” - áll a közleményben.
Csúcsokat döntő államadósság
Jövőre viszont az államadósság is óriási mértékben emelkedik majd, Szlovákia tartozásai még sohasem voltak ilyen magasak.
Az ugrás azonban idén lesz a legnagyobb: míg tavaly év végén még mindössze a GDP 48,5 százalékán állt, idén a kormány már 62 százalék fölé várja, jövőre pedig elérheti majd a 65 százalékot.
Az RRZ éppen hosszú távú konszolidációs intézkedéseket hiányolja, amelyek nélkül az államadósság tartósan magas marad, és a növekedése mintegy 70 százalék körül fog megállni (2023-ra 69,4 százalékot tervez a kormány).
„Ha a kormány 2022-ben és 2023-ban nem változtatja meg a költségvetésben megtervezett pályát, a tartós fenntarthatóság csak 0,5 százalékponttal javul GDP-arányosan, és magas kockázati sávban marad a költségvetési horizont végén is. A strukturális deficit magas, a GDP 5 százaléka marad, és az államadósság sem stabilizálódik” – állítja a tanács. Szerintük a választási időszak végére 3 százalék alá kellene vinni a költségvetési hiányt.
„Igazság, védelem és felelősség”
A kormány természetesen dicséri saját munkáját. Eduard Heger pénzügyminiszter szerint „az igazság, a védelem és a felelősség költségvetését” fogadták el. Szerinte három területre összpontosítottak: a szociális ügyre, az egészségügyre és az oktatásra.
„Olyan költségvetést terjesztettünk be a parlamentbe, amelyben nem lőttük fölé a bevételeket, nem becsültük alá a kiadásokat, nem szépítettünk semmit, ez az igazság költségvetése” – jelentette ki Heger.
A szociális szféra és az egészségügy kap többet, az oktatás nem
A szociális szféra mintegy 350 millió euróval gazdálkodhat többel, mint idén, az egészségügynek több mint 200 millióval jut több. Az oktatási fejezet azonban jövőre kevesebbet kap, mint idén, igaz, a közoktatás 120 millió euróval többre számíthat, viszont a felsőoktatás mintegy 170 millióval kevesebbre. Igor Matovič kormányfő szerint az állam viszont spórol magán, 1,2 milliárd euróval kevesebbet költ magára, mint korábban. „Felelősségteljes pénzügyminiszterünk van, aki el tudja mondani a többi miniszternek, hogy ennyivel meg ennyivel kevesebbet tudnak csak költeni” – dicsérte pénzügyminiszterét a kormányfő.
Fico: a költségvetés a pokolba vezető út
Robert Fico (Smer) korábbi miniszterelnök szerint azonban a most elfogadott költségvetés a „pokolba vezető utat” jelenti Szlovákia számára.
Ő is az államadósság emelkedését kifogásolta, amely a kormány elképzelései szerint 2023-ra a GDP 70 százalékára nő.
„A szociális ügyi miniszter elismerte, hogy az országnak már gondot jelent az államkötvények eladása – jelentette ki Fico.
– Nem csodálkozom, hiszen romlik az ország besorolása, emelkedik az államadósság és nő a költségvetési hiány.” Szerinte a kormánynak rengeteg pénz áll a rendelkezésére, mégsem segít az embereknek.
A költségvetés sarokszámai:
|
2020 |
2021 |
Bevételek (mld. euró) |
37,767 |
39,571 |
Kiadások (mld. euró) |
46,439 |
46,689 |
A GDP értéke (mld. euró) |
89,3 |
95,4 |
A költségvetés hiánya (GDP %-a) |
9,61% |
7,41% |
Az államadósság (GDP %-a) |
62,2% |
65% |
A GDP növekedése |
-6,7% |
+5,5% |
Foglalkoztatottság növekedése |
-1,5% |
+0,6% |
Béremelkedés (nominális) |
+2,6% |
+4,1% |
Infláció |
+2,6% |
+1,1% |
Munkanélküliség (éves átlag) |
6,8% |
6,8% |
Lajos P. János