Hatalmas lesz a hiány és az államadósság óriási növekedése várható – elfogadta a parlament a jövő évi költségvetést

2020. december 9. - 20:42 | Belföld

7,41 százalékos államháztartási hiánnyal számol a 2021-es állami költségvetés, az államadósság pedig várhatóan 60 százalék fölé emelkedik. Eduard Heger pénzügyminiszter szerint az „igazság költségvetése”, az ellenzék szerint viszont a „pokolba vezető út”.

Hatalmas lesz a hiány és az államadósság óriási növekedése várható – elfogadta a parlament a jövő évi költségvetést
Fotó: TASR

Már régen nem volt ekkora a tervezett költségvetési hiány, mint a 2021-es költségvetésben, az utóbbi években meg sem közelítette a maastrichti kritériumként ismert 3 százalékot sem. 2019-ben például 1,33 százalékos volt, de az még a járvány előtti időszak utolsó éve, amikor éppen azért bírálták gazdasági elemzők a Pellegrini-kormányt, hogy miért hagyta úgy „elszállni” a hiányt. Az is igaz, hogy az idei deficit, amit a kormány 9,61 százalékosra tervez, bőven meghaladja a jövő évit. A munkanélküliség nem emelkedik sem idén, sem jövőre, 2021-ben viszont már 3 százalékos béremelést vár a kormány reálértéken.

A költségvetést a parlament nagy többséggel, 91 szavazattal fogadta el, igaz, Marian Kotleba kisebb cirkusza közben. A ĽSNS elnöke úgy akarta megakadályozni a büdzsé elfogadását, hogy elfoglalta a szószéket. Grendel Gábor (OĽaNO) ülésvezető kénytelen volt kitltani őt az ülésről.

Költségvetési Tanács: a jövő évi költségvetés reális

A gazdasági szakemberek és a költségvetés ellenőrzésével megbízott Költségvetési Tanács (Rada rozpočtovej zodpovendosti – RZZ) is elégedett a jövő évi büdzsével, mivel a koronajárvány hatásait szerintük máshogy nem lehet kivédeni.

„A 2021-es állami költségvetést az RRZ reálisnak tartja, és a kormány által feltételezett gazdasági eredmény, a költségvetési egyenleg, nagyon közel áll az RRZ által feltételezetthez - áll a testület értékelésében.

– Mivel az utóbbi években a kormányzati becslések általában aluldimenzionáltak voltak, ezt a tényt a tanács pozitívumként értékeli.” Az utóbbi évek smeres kormányai általában jóval alacsonyabb hiányt terveztek annál, amit végül a számok mutattak, pedig akkor a gazdaság stabilan, 3-4 százalékos ütemben bővült.

Az RRZ sem tartja veszélyesnek a jövő éves kiugróan magas hiányt. Összehasonlításképpen a 2008-as válság utáni legnehezebb évben, 2009-ben a hiány 7,8 százalékra ugrott. Igaz, akkor az államadósság mindössze 35 százalékos volt. „Figyelembe véve a gazdaság támogatására vonatkozó igényt, valamint a gazdaság visszaesését a koronavírus-járvány hatására, az RRZ nem a2021-es konszolidációs intézkedések hiányát tartja kulcsfontosságúnak” - áll a közleményben.

Csúcsokat döntő államadósság

Jövőre viszont az államadósság is óriási mértékben emelkedik majd, Szlovákia tartozásai még sohasem voltak ilyen magasak.

Az ugrás azonban idén lesz a legnagyobb: míg tavaly év végén még mindössze a GDP 48,5 százalékán állt, idén a kormány már 62 százalék fölé várja, jövőre pedig elérheti majd a 65 százalékot.

Az RRZ éppen hosszú távú konszolidációs intézkedéseket hiányolja, amelyek nélkül az államadósság tartósan magas marad, és a növekedése mintegy 70 százalék körül fog megállni (2023-ra 69,4 százalékot tervez a kormány).

„Ha a kormány 2022-ben és 2023-ban nem változtatja meg a költségvetésben megtervezett pályát, a tartós fenntarthatóság csak 0,5 százalékponttal javul GDP-arányosan, és magas kockázati sávban marad a költségvetési horizont végén is. A strukturális deficit magas, a GDP 5 százaléka marad, és az államadósság sem stabilizálódik” – állítja a tanács. Szerintük a választási időszak végére 3 százalék alá kellene vinni a költségvetési hiányt.

„Igazság, védelem és felelősség”

A kormány természetesen dicséri saját munkáját. Eduard Heger pénzügyminiszter szerint „az igazság, a védelem és a felelősség költségvetését” fogadták el. Szerinte három területre összpontosítottak: a szociális ügyre, az egészségügyre és az oktatásra.

„Olyan költségvetést terjesztettünk be a parlamentbe, amelyben nem lőttük fölé a bevételeket, nem becsültük alá a kiadásokat, nem szépítettünk semmit, ez az igazság költségvetése” – jelentette ki Heger.

A szociális szféra és az egészségügy kap többet, az oktatás nem

A szociális szféra mintegy 350 millió euróval gazdálkodhat többel, mint idén, az egészségügynek több mint 200 millióval jut több. Az oktatási fejezet azonban jövőre kevesebbet kap, mint idén, igaz, a közoktatás 120 millió euróval többre számíthat, viszont a felsőoktatás mintegy 170 millióval kevesebbre. Igor Matovič kormányfő szerint az állam viszont spórol magán, 1,2 milliárd euróval kevesebbet költ magára, mint korábban. „Felelősségteljes pénzügyminiszterünk van, aki el tudja mondani a többi miniszternek, hogy ennyivel meg ennyivel kevesebbet tudnak csak költeni” – dicsérte pénzügyminiszterét a kormányfő.

Fico: a költségvetés a pokolba vezető út

Robert Fico (Smer) korábbi miniszterelnök szerint azonban a most elfogadott költségvetés a „pokolba vezető utat” jelenti Szlovákia számára.

Ő is az államadósság emelkedését kifogásolta, amely a kormány elképzelései szerint 2023-ra a GDP 70 százalékára nő.

„A szociális ügyi miniszter elismerte, hogy az országnak már gondot jelent az államkötvények eladása – jelentette ki Fico.

– Nem csodálkozom, hiszen romlik az ország besorolása, emelkedik az államadósság és nő a költségvetési hiány.” Szerinte a kormánynak rengeteg pénz áll a rendelkezésére, mégsem segít az embereknek.

A költségvetés sarokszámai:

2020

2021

Bevételek (mld. euró)

37,767

39,571

Kiadások (mld. euró)

46,439

46,689

A GDP értéke (mld. euró)

89,3

95,4

A költségvetés hiánya (GDP %-a)

9,61%

7,41%

Az államadósság (GDP %-a)

62,2%

65%

A GDP növekedése

-6,7%

+5,5%

Foglalkoztatottság növekedése

-1,5%

+0,6%

Béremelkedés (nominális)

+2,6%

+4,1%

Infláció

+2,6%

+1,1%

Munkanélküliség (éves átlag)

6,8%

6,8%

Lajos P. János