Hatalmas vitát váltott ki az EU-ban az Északi Áramlat gázvezetékeken történt gyanús szivárgás

2022. szeptember 28. - 07:12 | Külföld

Nagyon korai lenne még azt találgatni, hogy mi okozhatta a szivárgást az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken - közölte kedden Tim McPhie, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője a testület sajtótájékoztatóján.

Hatalmas vitát váltott ki az EU-ban az Északi Áramlat gázvezetékeken történt gyanús szivárgás

A szóvivő elmondta: a bizottság figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és mérlegelik a szivárgásoknak a tengeri hajózásra és a környezetre gyakorolt hatásait. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, mely szerint a szivárgások gyanúsan egybeestek a norvég gázt Dánián keresztül Lengyelországba szállító, Baltic Pipe nevű vezeték felavatásával, McPhie hangsúlyozta: még korai bármilyen egybeesésből következtetéseket levonni.

Eric Mamer uniós szóvivő megerősítette: "a bizottság nem találgathat, hogy szabotázs történt-e vagy sem, mivel nem áll rendelkezésünkre olyan információ, amelyből megállapíthatnánk, mi okozta a szivárgást".

Keddi sajtóhírek szerint Svédország és Dánia sürgős vizsgálatot kezdeményezett kedden az ismeretlen eredetű balti-tengeri gázszivárgásokkal kapcsolatban, amelyeket a két ország közelében húzódó két orosz gázvezetékben észleltek.

A svéd tengerészeti hatóság figyelmeztetést adott ki az Északi Áramlat-1 vezeték két ponton való szivárgása miatt nem sokkal azután, hogy a közeli Északi Áramlat-2 vezetéken is szivárgást észleltek, ami arra késztette Dániát, hogy eltanácsolja a hajókat a vezeték öt tengeri mérföldes körzetéből.

A Der Tagesspiegel német lap kedden azt írta, a német szövetségi kormány szerint "célzott támadás" okozhatott szivárgást a földgázvezetéken.

Sajtójelentések szerint a dán és svéd mérőállomások két erős robbanást észleltek a szivárgások előtt. Björn Lund, a svéd szeizmológiai hálózat (SNSN) szakembere a svéd SVT közszolgálati televíziónak nyilatkozva kedden közölte, hogy kétség sem férhet ahhoz, hogy ezek robbanások voltak, s nem földrengésről, vagy földcsuszamlásról van szó. Az elsőt hétfőn reggel két óra három perckor, a másodikat este hét óra négy perckor regisztrálták. Az utóbbi ereje egy 2,3-as erősségű földrengésnek és több mint száz kilogramm dinamitnak felelt meg.

Lund hangsúlyozta, hogy az ő és skandináv kollégái által gyűjtött adtok azt mutatják, hogy a robbanások a vízben történtek, nem pedig a tengerfenék alatti kőzetben.

A dán földtani intézet közleményében szintén úgy fogalmazott, hogy a szeizmikus rezgések inkább robbanásokra hasonlítottak, mintsem földrengésekhez.

Összesen három szivárgást fedeztek fel az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken a balti-tengeri Bornholm szigete előtt részben a dán, részben pedig a svéd vizeken.

Dánia a tengeri térséget lezárta a hajózás elől, és egy kisebb repüléstilalmi övezetet létesített. A felhajtóerő csökkenése miatt ugyanis a hajók elsüllyedhetnek, másrészt a felszín metánnal telített, ami robbanásveszélyes.

A dán hadsereg felvételein a tengeri felszínére törő buborékokat lehetett látni egy nagyjából egy több mint egy kilométer átmérőjű körben. Kristoffer Böttzauw, a dán energiaügynökség vezetője szerint egy hétig is eltarthat, míg a gáz elszivárog a vezetékekből.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök szerint nem zárható ki szabotázs. "Három lékről beszélünk távol egymástól, s ezért nehéz elhinni, hogy mindössze véletlen lenne" - húzta alá.

A Der Spiegel című német hetilap saját forrásaira hivatkozva kedden arról cikkezett, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) hetekkel korábban figyelmeztette Berlint a balti-tengeri gázvezetékek elleni támadások lehetőségére.


(MTI)