1
Fotó: Cséfalvay Á. András - illusztráció
Július 1-jével tulajonképpen hatályba lépett az alkotmánymódosítás a nyugdíjkorhatár plafonjáról, ám azt először még el kell érni, hogy a gyakorlatban is hatása legyen.
Az alkotmányba az a mondat került be, hogy az ahhoz szükséges kor, melynek elérésekor igény formálható az időskor méltányos anyagi bebiztosítására (magyarul: nyugdíjra), nem lehet magasabb 64 évnél. A nők akik egy gyermeket neveltek fel, fél évvel, a kétgyermekesek egy évvel, míg a három- vagy több gyermekesek másfél évvel korábban mehetnek nyugdíjba.
A nyugdíjkorhatár azonban most még nem 64 év, így tulajdonképpen fejvakarásra ad okot, hogy már érvényes a nyugdíjkorhatár plafonja, de a korhatár maga még emelkedni fog. Az alkotmányos rendelkezés tehát legkorábban azokat a nőket érintheti, akik 1960-ban születtek. A Szociális biztosító figyelmeztet, hogy az a nő, aki ebben az évben született, és felnevelt két gyermeket, 63 évesen mehet majd nyugdíjba, míg az ugyanebben az évben született, háromgyermekes nő 62 évesen és hat hónaposan.
Jelenleg a parlamentben van a szociális biztosításról szóló törvény, amely pontosítja majd a gyermeknevelés definícióját, ugyanis erre mindkét szülő igényt tarthat, elsődlegesen azonban a nők számára tennék lehetővé ennek beszámítását. A törvény ugyanakkor tárgyal olyan különleges helyzeteket is, amikor a gyermeknevelést a férfinál számítanák be.
A Szociális biztosító szerint a nyugdíjkorhatár plafonja azokat a férfiakat érintheti legkorábban, akik 1958-ban születtek és 3 vagy több gyermeket felneveltek. Ők 62 és fél évesen mehetnének nyugdíjba.