Hatezer eurós lopás és nőverés – rettenetes állapotok a Karcsai úton. Merre van a kiút ebből?

2019. március 19. - 09:01 | Régió

Már több mint 10 éve annak, hogy Dunaszerdahelyen több tucatnyi unimobódéba költöztették ki a lakbéren és közüzemi díjakon hatalmas tartozásokat felhalmozó lakosokat a Lőrincz Gyula utcai 2134-es panelből.

Hatezer eurós lopás és nőverés – rettenetes állapotok a Karcsai úton. Merre van a kiút ebből?
Helyszíni felvételek

Egy évtized alatt akadtak, akiknek sikerült visszaköltözniük valamely városi szociális bérlakásba (összesen tíz család), odakint viszont sose volt igazán kielégítő a helyzet, az utóbbi években pedig meredeken romlani kezdett. Rendszeres a kábítószerkereskedelem és a prostitúció, de egyéb bűntények is.

Csak az utóbbi hetekben két konkrét bűncselekményről kaptunk információt. Ezek egyike február második felében a „telepen” működő élelmiszerboltban történt. A boltot akkor újították fel, lecserélték a hűtőszekrényt, a polcokat, pénztárgépet. A boltot üzemeltető eladónő, Alica délben kiment a mellékhelyiségbe, a bolt ajtaja viszont nem volt bezárva, csupán becsukva. Érdeklődésünkre elmondta, csak mintegy másfél percet volt kint, a fiókból viszont eltűnt hatezer euró.

Ugyanezzel a hölggyel történt meg a másik, immár erőszakos bűncselekmény is. Ő maga is kint él a Karcsai úton, ahol egy másik család egyik nő tagjával került konfliktusba. Veszekedésük hallatán az említett másik nő apja kirohant, és többször is megütötte Alicát. A nyakán és a fején – találkozásunkkor is nyakmerevítőt viselt.

Mindkét esetben feljelentést tettek a rendőrségen, ám szavaik szerint eddig nem történt semmilyen előrelépés. „Tanúink vannak rá, hogy megverte. Kijöttek a rendőrök, és azt kérdezték, miért nem védi meg mindenki az élettársát” – meséli Gyula, a hölgy férje, akinek elmondása szerint a verekedő férfi egy 50-hez közeli visszaeső, akit már drogügyekben is elkaptak, most pedig feltételesen van szabadlábon.

Érdeklődtünk a rendőrségnél az esetekről, Martina Kredatusová kerületi rendőrszóvivő pedig mindkettőt megerősítette. Ugyanakkor közölte azt is, hogy míg az első esetet bűntényként kezelik, és nyomoznak a tettesek után, addig a verekedést három személy közti, polgári együttélés elleni szabálysértésnek minősítették.

Az ilyen esetek egyáltalán nem egyedülállóak. „A szociálpatológiai esetek közül minden jelen van itt, de a hatóságok nem foglalkoznak vele kellőképpen. Rablások, drog, részegeskedés, prostitúció. A város csak annyit tud tenni, hogy a hatóságokat felszólítsa, a hatóságok viszont nem tudnak ezzel mit kezdeni, mert annyi a bűncselekmény” – jegyezte meg ennek kapcsán érdeklődésünkre a telepet kezelő Romológiai Kutatóintézet vezetője, Ravasz József.

Jelenleg 96 család, összesen mintegy 370 személy él a telepen, közülük Ravasz szavai szerint 50 feletti azon családok száma, akik beilleszkedni képtelenek. A két tömbházban összesen 35 család él, a többiek unimobódékban.

„Nemcsak a puszta bűnözésről szól ez, hanem egészségi állapotok forognak kockán, mert az életfeltételek odakint rettenetesek. Probléma a víz és a fűtés is” – szögezte le.

Ravasz a helyzet meredek romlását annak tudja be, hogy négy évvel ezelőtt, még az előző kormány idején, Peter Pollák romaügyi kormánybiztos megbízatási ideje alatt Dunaszerdahely kikerült azon települések köréből, ahol a kormány támogatja a szociális terepmunkaprogramot.

Elmondása szerint korábban 5-6 szociális terepmunkás dolgozott a Karcsai úton, most viszont mindössze egy, aki tulajdonképpen a postás szerepét is betölti, de csak városi rendőri kísérlettel. Ravasz szavai szerint azért nem jár oda ki a hivatalos postás, mert a kihelyezett postaládákat rendre ellopták.

Közölte azt is, hogy a szociális munkások végezték tulajdonképpen a szemétszedést is. "Most viszont felhalmozódik a szemét a kihelyezett konténerek körül, amit a város heti kétszer szállít el, közben viszont rendszeresen riasztani kell a tűzoltókat, mert akad, aki azt éjjel felgyújtja. A tetteseket soha nem tudják megfogni, hiába a térfigyelő kamera" – jegyzi meg.

„Szerdahelyen egy ilyen nyomortanyát, szegregátumot létrehozni minimum kockázatos vállalkozás” – reagált az ottani állapotokra két évvel ezelőtti interjúnkban immár Ravasz Ábel (Híd) romaügyi kormánybiztos. Hájos Zoltán arra reagálva sajtótájékoztatót hívott össze, melyen szintén hangot adott annak a reményének, hogy újra bekerülnek a támogatottak közé.

Ravasz Ábel kormánybiztos megkeresésünkre megerősítette, hogy Dunaszerdahely valóban nincs ott továbbra sem azok között, ahol támogatják a terepmunkaprogramot. „Dunaszerdahely még az érkezésem előtt kikerült ebből a programból, de számomra nem is tűnik úgy, hogy a város azokban a lehetőségekben, amelyek rendelkezésére állnak, nagyon aktív lenne. Ennek a jó példája a roma polgárőr program, ami nagyon sokat segítene például a Karcsai úton és ezt már a múltban is jeleztem” – emlékeztetett, hozzátéve, hogy a polgárőrségre vonatkozó két belügyminisztériumi pályázat egyikére sem jelentkezett Dunaszerdahely városa, pedig mindegyik jelentkező, mintegy 200 település megkapta a támogatást.

Ravasz József korábbi szavai szerint a polgárőrség programja viszont azért nem működne, mert célponttá válhatnának a polgárőrséget vállaló romák családjai.

„Amire bejelentkezett Dunaszerdahely, mint a közösségi központ terve, azt támogatni is tudtuk, de arra nem tudunk támogatást nyújtani, amire nem jelentkeznek” – fogalmazott Ravasz Ábel, hozzátéve, hogy a terepmunkát illetően lesz egy fázisváltás, és ugyan jórészt azokat fogják támogatni, akik már eddig is részesei voltak, érdemes lehet odafigyelni rá.

Az utóbbi időben súlyos méreteket öltött szemétprobléma tényét érdeklődésünkre megerősítette Hájos Zoltán polgármester is. „Valóban gondok vannak a hulladékkal. A városi hivatal lecseréltette az 1100 literes, kevert kommunális hulladékra szolgáló szeméttaroló edényeket 3 és 5 köbméteres konténerekre, ezekkel biztosítja a heti kétszeri hulladékelszállítást. Sajnos az ott élő, alkalmazkodni nem képes emberek nem tartják be az egyes lakóházakra vonatkozó házirendet, s nagyon gyakran a lakásuk ablakából dobják ki a szemetet, így előfordulhat, hogy még a rohammentő sem tud eljutni ezen lakóházak bejárati ajtajához, vagy mint mar előfordult, felgyújtják a szemetet...” – jegyezte meg.

Több tényező van, ami javíthat a helyzeten, és az egyik ilyen a kormánybiztos által is említett roma közösségi központ, melyet idén adnak át a Karcsai úton, nem messze a teleptől.

„Úgy gondoljuk, hogy szükséges ezeknek az embereknek a szellemi színvonalán javítani, mert így még városunk ipari övezetében sem képesek megfelelő módon viselkedni és élni. Ez indokolta a közösségi központ kialakítását, amely teret tudna biztosítani a karcsai úti lakosok képzésére, oktatására, valamint a gyermekek nevelésére, amit már mind a református keresztyén egyház, mind a római katolikus karitász is szorgalmazott, viszont megfelelő hely hiányában nem tudták ez idáig megvalósítani” – hangsúlyozta a polgármester.

„Egy ötéves program keretén belül 3 szakképzett személy dolgozik majd a központban, ahol a gyerekek iskola utáni programjait állítják össze. Mellette később felépül egy sportpálya, ezáltal pedig arra tudjuk ösztönözni a gyerekeket, hogy szabadidejüket rekvalifikációs programokkal vagy sporttal töltsék” – fogalmazott Ravasz József.

A közösségi központ kialakítása hozzávetőlegesen 191 ezer euróba kerül, ez magába foglalja a Karcsai úton lévő polgári védelmi épület átépítését. A városi önkormányzat önrésze ebből közel 21 ezer euró, a polgármester szerint júniusban adhatják át.

Ravasz József a felzárkóztatás és integrálás egy másik lehetőségének tartja a regionális reszocializációs agrárprogramot, melyről már azon a bizonyos két évvel ezelőtti sajtótájékoztatón is szó esett.

„Ez arról szól, hogyan vezessük vissza ezeket az embereket a munka világába. Ilyen programok léteznek Csehországban és Magyarországon is. Napi négy órát kellene dolgozniuk a zöldségtermesztésben, kertészetekben. Ennek 2020-ban el kellene indulnia” – húzta alá. Szavai szerint ez nemcsak a karcsai úti romákat, de a régió 13 településén működő marginalizált közösségeket is érintené.

A harmadik pont, ami pedig Ravasz szerint elősegítheti a Karcsai úti telep rendbetételét, hogy a mintegy 50 problémás családot elköltöztetik onnét. Azt egyelőre nem tudni, hogy hova, ő viszont úgy látja, hogy egy kemény reszocializációs programmal újrakezdhetnék az életüket. „Ami ugyanis itt megy, annak véget kell vetni” – szögezte le.

Nem osztja Ravasz József nézetét az átköltöztetésről Ravasz Ábel. „A problémákat nem úgy kell megoldani, hogy elnyomjuk őket valahova, sőt, ennek az ellentettje igaz. A Karcsai út problémái pont abból fakadnak, hogy ahelyett, hogy azokkal az emberekkel, akik most ott élnek, annak idején a lakóhelyükön foglalkoztak volna, be lettek tömörítve egy új telepre, és ez csak rontott a helyzeten, semmit sem javított. Ilyen viszonyok között az egyéni magatartás sokat romlik, és nem a jobbak húzzák fel a rosszabbakat, hanem a rosszabbak viszik le a jobbakat. Azt gondolom, nem egy helyes megoldás még innen is áthelyezni őket” – húzta alá.

Hájos Zoltán ennek kapcsán még kifejtette, az önkormányzat szándéka az ún. többlépcsős lakhatási programba való belépés, melynek célja a két karcsai úti lakóház felújítása, majd azt követően egy lakóbizalmi kiválasztása és az ő bérköltségeinek térítése. „A felújítás és a lakóbizalmik honoráriuma 373 847,58 euró lenne, ebből a város önrésze 18 692,38 euró, és 56 752,22 euró lenne az a költség, ami szükséges még a lakóház felújítására, viszont nem lehet része a projektnek. Ezzel kapcsolatosan a városi képviselők a testület március 19-i soron kívüli ülésén fognak állást foglalni” – hangsúlyozta, nem válaszolt viszont kérdésünkre, mi lesz az unimobódékban élőkkel.

„Nap mint nap szembesülök az ország legkeményebb romatelepeivel. Arra lenne szükség, hogy ne találgassunk, hanem a város kapcsolódjon be azokba a programokba, amiket kínál akár az én hivatalom, vagy bármelyik minisztérium. Kezdődjön el egy rendszeres munka. Szerdahelyiként tudom, hogy az embereket a Karcsai út kapcsán leginkább a közbiztonság zavarja, és hogy visszatérjen az emberek bizalma, ahhoz első lépés a polgárőrség. Bízom benne, hogy ezt a programot újra ki tudjuk írni. Ahol ezt bevetették, egyöntetű a siker” – figyelmeztetett Ravasz Ábel, kiemelve, hogy

szakítani kell azzal a szemlélettel, ami abból fakad, hogy „mit teszünk mi a romákért. Nem így kell működni, hanem hogy mit csinálunk együtt. Be kell őket vonni ezeknek a problémáknak a kezelésébe. Ha nincsen a közösség részéről támogatás, akkor nehezebb dolgozni, sőt, lehetetlen. Meg kell tenni azt, amiről tudjuk, hogy működik.”

(SzT)