Hatmilliárd euró plusztámogatással a kormány 10 év alatt csaknem uniós életszínvonalat ígér – elkészült a helyreállítási terv

A héten kell véglegesen elfogadni és elküldeni az Európai Bizottságnak azt a javaslatot, hogy a következő néhány évben a kormány hogyan akarja felhasználni az Európai Unió kiegészítő pénzügyi támogatását.

A NextGenerationEU összesen 750 milliárd eurót biztosít a tagállamoknak, ebből Szlovákia mintegy 6,3 milliárdot kaphat, a tervben 6,15 milliárd eurót osztott el a pénzügyminisztérium.

Az elsődleges cél a koronavírus-járvány okozta közvetlen gazdasági és társadalmi károk helyreállítása, emellett azonban azt is szeretné elérni az EU, hogy a COVID-19 utáni Európa gazdasága zöldebb, digitálisabb és ellenállóbb legyen.

Több tucat reform

A Helyreállítási és Ellenállóképesség-növelő Terv (Plán obnovy a odolnosti SR – megtalálható itt) ennek megfelelően impozáns célokat tűz ki maga elé. „Szlovákia kötelezi magát, hogy 2026-ig több tucat kulcsfontosságú reformot valósít meg, amelyek javítják az életminőséget” – áll a dokumentumban. A kabinet megreformálná és ezzel fenntarthatóbbá tenné a nyugdíjrendszert, tartalmi reformot hajtana végre az oktatásban és egyben nagyobb esélyt adna a leszakadó rétegeknek, átalakítaná az egészségügyi ellátást, megváltoztatva, optimalizálva például a kórházak hálózatát, átalakítaná az oktatás és kutatás irányítását, erősítené a felsőoktatást és a környezetvédelmi céloknak megfelelően alakítaná át az ipart, csökkentve a károsanyag-kibocsátást.

2030-ra cél az uniós átlag 92 százaléka

A legfontosabb vállalás azonban a gazdaság növekedési ütemének gyorsítása, az unió átlagához való gyorsabb felzárkózás.

„A szlovák kormány vállalja, hogy 2030-ra az életszínvonal eléri az EU átlagának 92 százalékát” – áll a dokumentumban.

Az életszínvonalat feltehetően az egy főre jutó GDP-ben fogja mérni, mivel zárójelben megjegyzi, hogy jelenleg az egy főre jutó GDP 74 százalék. Vagyis a kormány 18 pontot akar javítani az uniós átlaghoz viszonyítva.

Ambiciózus cél, már egy ideje egy helyben topogunk

Horváth Mihály, a Szlovák Nemzeti Bank főközgazdásza szerint nem lesz könnyű feladat az uniós átlag átlag 92 százalékának elérése 10 éven belül.

„Most úgy hetven százalék körül mozgunk, és már jó néhány éve nem tudunk jelentősebben előremozdulni, tehát a 90 százalék elérése nagyon, nagyon ambiciózus, főleg így 10 éven belül”

– mondta a jegybank munkatársa a Paraméternek adott interjújában. Szerinte azonban a tervben szereplő reformokra mindenképpen szükség van, azok nélkül az ország gazdaságáét nem lehet kibillenteni a jelenlegi holtpontról.

Gazdasági elemzők szerint a terv nem rossz, de meg kell várni, hogy milyen lesz a megvalósítás. „A terv az Európai Uniónak a specifikációja alapján készült, tehát megfelelő mennyiségű zöld befektetést, digitális befektetést tartalmaz – magyarázta a Paraméternek Dudás Tamás, a pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem oktatója. – Szerintem egész jó munkát végeztek ahhoz képest, hogy milyen turbulenciák voltak a kormányban az utóbbi időszakban.” A Dudás által említett uniós specifikáció arra vonatkozik, hogy az elfogadott változat szerint minden ország tervének legalább 37 százalékban a zöld gazdaságot, 20 százalékban pedig a digitális gazdaságot kell támogatnia.

A nyertes a zöld gazdaság

A legnagyobb összeget ennek megfelelően a zöld gazdaság kapja, a 2,17 milliárd euróból 700 millió jut épületfelújításra, köztük családi házak szigetelésére, 750 millió pedig a közlekedés, elsősorban a vasúti közlekedés fejlesztésére.

A terv szerint összesen 30 ezer családi ház felújítását, hőszigetelését akarják támogatni 2026-ig összesen – ebből 2024-ig 18 ezret – úgy, hogy az energiamegtakarítás elérje a 30 százalékot.

Dudás szerint a terv figyelembe veszi azokat az uniós javaslatokat is, amelyek a korábbi időszakokban megvalósult fejlesztésekre érkeztek. „Általában azt sürgetik, hogy az oktatást kellene fejleszteni, az egészségügyön kellene javítani, munkaerőpiacot kellene átalakítani, ha ezt is figyelembe vesszük, akkor a tervben szerintem a fő csapásvonalak jól vannak összerakva” – mondta Dudás. Az egészségügynek jut a második legnagyobb csomag – 1,45 milliárd euró, az oktatásra pedig a harmadik, 800 millió euróval. Igaz, az úgynevezett hatékony közigazgatás 1,03 milliárd euróval megelőzi, de ebből 580 millió csak a digitalizáció, amely szintén uniós elvárás.

Ami hiányzik a tervből: kultúra és mezőgazdaság

A terv egyetlen centet sem fordít sem a mezőgazdaságra, sem a kultúrára, de ez a szakértők szerint nem biztos, hogy baj, még a kihagyott ágazatoknak sem. Dudás szerint ugyanis ezekre az ágazatokra lehet majd költeni. „Nem fér bele minden egy tervbe. A mezőgazdaság esetében mondhatjuk, hogy annak külön uniós forrása van: a közös uniós mezőgazdasági politika – magyarázta Dudás. Úgy véli, hogy a kultúra is nyerhet a helyreállítási tervvel, még akkor is, ha nincs feltüntetve benne támogatandó területként.

„Vannak más források is, akár más uniós alapok vagy például az állami költségvetés. Ha a tervben szereplő területekre egyáltalán nem, vagy csak kevesebbet kell költeni az állami költségvetésből, akkor több maradhat például kultúrára” – magyarázta Dudás.

Horváth Mihály szerint sem kell félniük a kultúrában dolgozóknak. „Természetesen a kultúra is fontos, és sok más terület is van, amire költeni kellene – magyarázta Horváth. – De ez nem egy kompenzációs alap, ez egy előretekintő alap, és ennek felel meg a struktúrája is. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a helyreállítási alap 6 milliárdján kívül rendelkezésre áll még 8 milliárd az előző EU-s költségvetésből, és mintegy tíz-tizenöt milliárd euró van Szlovákia számára a következő uniós költségvetésben is.”

A szakszervezetnek nem tetszik

A gazdasági érdekegyeztető tanács hétfőn nem fogadott el egységes támogató döntést a helyreállítási tervről. A felek abban maradtak, ha a tervben szereplő projektek egy részét objektív okokból nem lehetne megvalósítani, akkor az állam a partnerek által is javasolt tartalékprojektek közül válogat majd.

A tervvel a szakszervezetek az elégedetlenebbek.

„A helyreállítási tervből hiányoznak a befektetések a munkahelyteremtésbe, a hiányoznak az átmenetei kompenzációs modellek, és nem támogatja a foglalkoztatási szolgáltatásokat sem” –

kifogásolta a hétfői ülés után a Szakszervezetek Országos Szövetsége (KOZ). A szervezet 10 kiegészítő javaslatot nyújtott be a dokumentumhoz, de ezeket nem építették bele.

Milan Krajniak (Sme rodina) szociális ügyi miniszter szerint a 6 milliárd euró is véges, nem lehet a végtelenig bővíteni a projektek sorát. Szerinte a terv összeállításában résztvevők a keretösszegnél legalább kétszer drágább projektet akartak belezsúfolni a tervbe.

Mire költene Szlovákia 6 milliárd eurót?

A Helyreállítási és Ellenállóképesség-növelő Terv főbb számai:

Terület	Részterület	Források (mill. euró)	Összesen (mill. euró)
Zöld gazdaság	Megújuló erőforrások, energetikai infrastruktúra	220	2 170
	Épületek felújítása	700
	Fenntartható közlekedés	750
	Az ipar dekarbonizációja	350
	Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz	150
Oktatás	Az inkluzív oktatás elérhetősége, fejlesztése és színvonala	150	800
	21. század oktatása	450
	Az egyetemek teljesítőképességének javítása	200
Tudomány, kutatás, innováció	A tudomány, a kutatás, az innovációk és a digitális gazdaság hatékonyabb irányítása és finanszírozásának megerősítése	600	700
	A tehetségek visszacsábítása és magtartása	100
Egészség	Modern és elérhető egészségügyi ellátás	1100	1450
	Lelki egészség	100
	Tartós kezelések	250
Hatékony közigazgatás	A vállalkozói környezet javítása	10	1030
	Az igazságügy reformja	240
	A korrupció és a pénzmosás elleni harc, a lakosság biztonsága és védelme	200
	Digitális Szlovákia	580
	Egészséges közfinanszírozás	—
Összesen		6150	6150

Lajos P. János