Heger még mindig nem hagyta el Matovičot, de nem létező pártját már sokan támogatnák

Az embereket azzal a kérdéssel szólították meg, hogy fontolóra vennék-e, hogy szavazatukkal támogatnák Eduard Heger új – jelenleg még nem létező – pártját. A felmérés eredményével kapcsolatban a kutatást végzők fontosnak tartották megjegyezni, hogy az semmi esetre sem értelmezhető a párt pillanatnyi támogatásaként. Ráadásul

még az sem teljesen biztos, hogy Heger elhagyja-e az OĽaNO-t, mint ahogy arról is csak találgatások folynak, hogy összefog-e Mikuláš Dzurindával, esetleg a KDH-val.

Mivel a felmérést készítők két másik formálódó pártra is rákérdeztek, érdemes ezeket összevetni. Mikuláš Dzurinda új politikai projektjének a támogatását a választók 14 százaléka (2,6 százalék határozottan, 11,4 inkább igen) venné fontolóra, és az SaS-ből korábban távozott Lucia Ďuriš Nicholsonová új mozgalma, – az Almára (Jablko) keresztelt formáció – esetében pedig 11,4 százalékos (1,8 százalék határozottan és 9,6 inkább igen) az elkötelezettség.

Az Ipsos vezetője, Jakub Hankovský szerint a választók másként gondolkodnak egy pártról, ha az még valójában nem létezik. Amíg nincs bejegyezve egy párt vagy aktív kampányt nem folytat, az emberek hajlamosak nem foglalkozni velük. Hankovský ezt Andrej Babiš esetével illusztrálja, akinek a támogatottsága a cseh elnökválasztáson csupán abban a pillanatban lőtt ki, amikor hivatalosan megerősítette, hogy belevág a kampányba.

A mostani felmérés eredményeinek értelmezéséhez segítséget nyújt az, ami több mint négy éve történt, amikor még Andrej Kiska volt az államfő. Akkoriban felröppentek vele kapcsolatban a hírek, hogy az elnök pártot alapít a 2020-as választások előtt. A Focus ügynökség 2018 augusztusában úgy mérte, hogy Kiska pártjának támogatását 25,1 százaléknyian vennék fontolóra (4,1 százalék határozottan igen, 21 százalék inkább igen). Aztán Kiska 2019 áprilisában, azaz kevesebb mint egy évvel a választások előtt hivatalosan bejelentette a Za ľudí megalapítását, pár hónappal később az új párt népszerűsége 5,2 százalékot ért el, majd a 2020-as választásokon 5,77 százalékkal jutott be a parlamentbe.

Visszakanyarodva Eduard Heger nem létező pártjára, az elsősorban az OĽaNO-tól tudna szavazókat elszipkázni.

A legerősebb kormánypárt szavazóinak 84 százaléka válaszolta azt, hogy kacsingat Heger pártja felé. De a KDH-sok körében is népszerű (csaknem 69 százalék)

és a Za ľudí szavazóbázisa sem vetné meg az új politikai formációt (52 százalék).

Hankovský arra hívta fel a figyelmet, hogy a három "új" párt egyike sem keltette fel azok érdeklődését, akik nem járnak választani – így nem úgy tűnik, hogy új embereket szólítanának meg. Mindhárom párt hasonló mozgalmak választóiból merítene. Eduard Heger pártja esetében ez az OĽaNO vagy a KDH, Ďuriš Nicholsonová esetében elsősorban a Progresívne Slovensko (PS), Mikuláš Dzurinda új pártja pedig a KDH-s, és a PS táborában vadászhat.

Túl sok idejuk azonban nem marad a zászlóikat mostanában bontogató szervezeteknek. Ahogy arról beszámoltunk, szerdán elfogadta a parlament azt az alkotmánymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy a képviselők lerövidítsék a választási ciklust, és előrehozott parlamenti választást írjanak ki. És az egyezség értelmében a törvényhozás csütörtökön kezdi meg a parlament feloszlatásáról és az előrehozott parlamenti választás kiírásáról szóló határozat megvitatását. Az újra összeállt eredeti, négypárti koalíció megállapodása értelmében szeptember 30-án szólítanák az embereket a szavazóurnákhoz.

(DenníkN/sp)