Heger megadóztatná a Szlovákiából adóparadicsomokba menekített zsozsót, de van itt egy kis bibi

2020. november 30. - 07:36 | Belföld

A parlament kedden szavazna a jövelemadóról szóló törvény módosításairól, ami rendszerint feltétele az állami költségvetés jóváhagyásának. Az utolsó pillanatban azonban vita alakult ki a koalíción belül a pénzügyminisztérium eredeti javaslatáról, és keresik annak módját, hogyan adóztassák meg a szlovákiai oligarchák által tisztességtelenül az adóparadicsomokba menekített nyereséget.

Heger megadóztatná a Szlovákiából adóparadicsomokba menekített zsozsót, de van itt egy kis bibi
Eduard Heger (Fotó: TASR)

A pénzügyminisztérium javaslata azonban nemcsak azokat érinti, akik kimenekítik a pénzüket Szlovákiából olyan országokban létesített leányvállalataikhoz, melyek adóparadicsomoknak számítanak, és ahol csupán szimbolikus adót fizetnek, hanem némely extrém alacsony adót kiszabó európai országokban működő cégek szlovákiai tulajdonosait is - írja a Denník E.

Richard Sulík SaS-elnök volt az, aki megemlítette, hogy a javaslat ezért problémás lehet, majd csatlakozott hozzá a Za ľudí. Eduard Heger (OĽaNO) hajlandó tárgyalni a javaslat finomításáról, de az alapvető célkitűzésétől, az ún. külföldi ellenőrzött társaságokra vonatkozó előírásoktól nem szeretne elállni. Szavai szerint ugyanis az adókijátszás korlátozása fontos konszolidációs és korrupcióellenes intézkedés, mely olyan természetes személyeket is érint, akik a hazai adókötelezettségeiket az adóparadicsomok által csökkentik.

A javaslat nemcsak a hazai céges nyereség külföldön osztalékként történt kifizetését érintik, hanem a külföldi ellenőrzőtt társaságok egyéb bevételeit is. Mivel a nyereségek kimenekítése nemcsak osztalékfizetésként zajlik, de az adóparadicsomokban működő leányvállalatoknak nyújtott hitel vagy fiktív szolgáltatás formájában is. Azok a külföldi cégek eshetnek ilyen megítélés alá, melyek az ún. nem együttműködő országokban vannak bejegyezve, vagy amelyekben az ún. effektív, vagyis a valós adózás 10% alatti, továbbá melyeknek legalább 10%-os tulajdonrésze szlovákiai vállalkozó kezében van, illetve legalább 100 ezer eurós bevétellel rendelkeznek.

A törvény ezen vállalkozókat arra kötelezné, hogy Szlovákiában is bevallják a jövedelmet és a külföldi és hazai adótarifa közti különbséget idehaza fizessék be az államkasszába, miközben az állam ennek betartását tíz évig ellenőrizhetné egy adott évben benyújtott adóbevallástól számítva.

A Denník E szemléltetésképp egy példát is közölt. Egy természetes személy, aki Szlovákiában adózik, 100%-ban birtokol egy céget Cipruson. A külföldi cég 1 millió eurós gazdasági eredményt mutat el az adott évben, melyből 50 ezer eurónyi adót fizet. Ez azt jelenti, hogy az effektív adózása 5%-os. Mivel a cég teljesíti a fenti törvényjavaslat feltételeit arra vonatkozóan, hogy ún. külföldi ellenőrzőtt társaságnak minősüljön (10% feletti a szlovákiai vállalkozó tulajdonrésze benne, és 10% alatti a külföldi effektív adózás), így ha a vállalkozó nem tudja igazolni, hogy a cég külföldön valós tevékenységgel érte el a magas árbevételét, tehát hogy nem oda kimenekített pénzforrásokról van szó, akkor az ott kifizetett adzott eredménye (950 ezer euró) után idehaza 25%-os adót kellene még befizetnie, ami 237 500 euró.

Három évvel ezelőtt Peter Kažimír (Smer) pénzügyminiszter próbált bevezetni hasonló intézkedést, amit végül az SNS stoppolt le - írja a Denník E.

Richard Sulík amiatt szólalt fel, mert a törvényjavaslat olyan szlovákiai tulajdonban lévő külföldi vállalatokat is érinthet, melyek egyébként tisztességesen viselkednek, de például némelyik EU-s tagországban, mint amilyen Ciprus is, innovatív beruházónak számítanak és ezért adókedvezményt kapnak. Az ott megtermelt nyereségét viszont idehaza sújtanák adóval. A koalíciós tanácson egyelőre olyan módosító javaslat született, hogy javaslatot ugyan elfogadják, de még átdolgozzák, és az nem a közelgő januártól, hanem csak 2022-től lépne hatályba. Egyelőre azonban nem tudni, hogy ez így Hegernek is megfelel-e.

(Denník E)