1
09-28-sfpa-konf-m1
Megosztás
Még a héten bemutathatja a újjáépítési reformtervet (Szlovákia 2.0) a kormány, jelentette ki hétfőn Eduard Heger (OĽaNO) pénzügyminiszter. Habár a tervről még mindig nagyon keveset tudni, hétfőn több miniszter is ismertette – igaz még eléggé homályosan – elképzelését a hatáskörükbe tartozó fejlesztésekről. A többmilliárd eurós uniós plusztámogatás – ami a 2021-2027 közti időszak uniós költségvetési támogatáson kívül érkezik – elköltésére most készülnek a tervek. Csak az újjáépítési tervre 5,8 milliárdot kap Szlovákia, a 2027-ig összesen mintegy 40 milliárd eurót költhetünk
Pedig október 15-ig már jó lenne valamilyen konkrétabb elképzeléseket látni, mivel az Európai Bizottság várja a tagállamok elképzeléseit. Eduard Heger pénzügyminiszter hétfőn, a köztársasági elnöknél tett látogatása után arról beszélt, hogy ezen a héten nyilvánosságra hozhatják az elképzeléseiket, amelyeket azonban még alakítani lehet. „Jelenleg az utolsó simításokat végezzük a dokumentumon, örülnék, ha a hét végéig nyilvánosságra tudnánk hozni” – jelentette ki Heger.
Čaputová: környezetvédelem, oktatás, szociális ügyek
Zuzana Čaputová hétfőn a reformterv tartalma mellett érdeklődött az előkészítési folyamatról is. „Az eddig elkészült nemzeti integrált reformterv nagyon széles, és ennek köszönhetően tartalmazza az összes fontos területet” – jelentette ki a köztársasági elnök. Ebből azonban még válogatni kell, mivel mindenre nem jut pénz. „Kértem a minisztert, hogy sok fontos terület biztosan ne maradjon ki” – mondta Čaputová. Ezek között említette a klímavédelmet, amelyet például az épületek felújításával, szigetelésével lehet védeni. Úgy véli, hogy elsősorban a középületek felújítását kellene megoldani.
A második területként az oktatást említette.
„Értem ezalatt az oktatási tartalmak reformját, de az oktatáshoz való hozzáférés javítását már a legkisebbek számára, vagyis az óvodai képzést is – jelentette ki az államfő. – És értem ezalatt a tanárok pénzügyi motivációját, a fizetések emelését is.”
Úgy véli, hogy javítani lehetne ezekből a forrásokból a felsőoktatás színvonalának a javítását, valamint a szociális szolgáltatások elérhetőségét.
Radikális zöldberuházások
Heger ugyancsak hétfőn, a Szlovák Külpolitikai Társaság konferenciáján arról beszélt, hogy az újjáépítési terv két fő pillére a zöld téma és a digitalizáció lesz. „A zöld téma teszi majd ki a 37 százalékát, a digitalizáció pedig a 20 százalékát” – jelentette ki az uniós elképzelésekre hivatkozva a miniszter.
Veronika Remišová miniszterelnök-helyettes szerint radikális zöldberuházásokra kell költeni a pénzt. „Nem ideológiailag gondolom, hanem inkább olyan, átfogó prioritásként, amelynek meg kellene jelennie mindenben, amibe be akarunk fektetni” – mondta Remišová.
Szerinte négy fő területet kell támogatni a környezetvédelemben: ez
az ivóvíz védelme, beleértve a szennyvíztisztítást és az -elvezetést is, a légkör védelme, a hulladékgazdálkodás és a klímavédelem.
„A vízgazdálkodásban óriási a lemaradásunk, csak a települések 40 százalékában van kiépített vagy részben kiépített csatornahálózat, sok helyen hiányzik az ivóvíz, vagyis a csatornahálózat, a szennyvíztisztítók és a vízvezeték kiépítése, a talajvíz minőségének monitorozása, a légkör védelme tekintetében pedig a fűtésrendszerek korszerűsítése, kazáncsere a háztartásokban stb.” – sorolta a lehetséges projekteket Remišová.
Andrej Doležal, Ján Budaj és Veronika Remišová (Fotó: Paraméter)
Doležal: a vasút a prioritás
Andrej Doležal közlekedésügyi miniszter bízik abban, hogy a zöld projektek között helyet kap majd néhány közlekedésfejlesztési terv is, habár a következő években viszonylag komoly finanszírozási lehetőségei lesznek a kormánynak. „Nem vonom kétségbe egyetlen miniszter prioritásait sem, de most rendkívüli lehetőségeink vannak: az újjáépítési tervvel párhuzamosan állítja be Remišová miniszterkollégám a Szlovákia operatív programot is. Erre a két forrásra – amelyek mellett az állami költségvetés a harmadik forrás – egymást kiegészítő programként kell tekinteni – jelentette ki Doležal. – Ha a vasútfejlesztésre az operatív programból akarok meríteni, akkor inkább meghagyom a forrásokat az újjáépítési alapban.”
Szerinte komplex módon kell gondolkodni azért is, mert az újjáépítési alapból származó források 70 százalékát a jelenlegi elképzelések alapján 2023-ig fel kell használni. „Nem szabad hazudni magunknak, 2023-ig nagy vasúti projektekre nem tudunk meríteni” – mondta a miniszter azzal, hogy ezek előkészítése sokkal időigényesebb.
2027-ig 40 milliárd euró
A következő időszakban azonban hatalmas csomag – mintegy 40 milliárd euró a kedvezményes költséggel együtt – uniós támogatásra számíthat a kormány. Még a jelenlegi 2014-2020-as ciklusból is megvan 8 milliárd euró, a következő, 2021-2027-es ciklusban újabb 18,6 milliárdot kap az ország, az újjáépítés alapból elkölthető csaknem 5,8 milliárd – kofinanszírozással 7,5 milliárd – vissza nem térítendő támogatás, és felvehető 6,8 milliárd euró kedvezményes hitel. Vagyis jóval több mint 40 milliárd euró áll a rendelkezésünkre a következő nyolc évben.
– lpj, tasr –