Hétéves mélypontot ért el a menedékjogot kérelmezők száma tavaly az Európai Unió tagországaiban

camera

1

Hétéves mélypontot ért el a menedékjogot kérelmezők száma tavaly az Európai Unió tagországaiban

-illusztráció- (Fotó: AP) 

Megosztás

A 2013-ban feljegyzett adatok alá süllyedt, az előző évhez képest pedig 31 százalékkal esett vissza az Európai Unió tagországaiban a menedékjog iránt benyújtott kérelmek száma tavaly - közölte az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) 2020-as összesítő adatokat rögzítő jelentésében csütörtökön.

Az Európai Unió máltai központú ügynökségének elemzése szerint 2020-ban 461 300-an fordultak nemzetközi védelemért az unióban, szemben a 2019-es 671 200-zal. Az ügynökség azt írta, hogy a beadott kérelmek számának jelentős csökkenése a koronavírus-járványnak, illetve a kapcsolódó rendkívüli intézkedések, köztük a határátlépést korlátozó szabályozások hatását tükrözi.

Az kérelmek mintegy 4 százalékát felnőtt kísérő nélküli kiskorúak nyújtották be, ami egy százalékponttal magasabb az előző évben feljegyzett adatoknál.

Az előző évhez hasonlóan a menedékjog iránti kérelmek legtöbbjét szíriaiak nyújtották be, szám szerint 64 540-et, ami 9 százalékkal marad el a 2019-es adatoknál. A szíriaiakat az afgánok (48 578 kérelem), a venezuelaiak (30 643 kérelem), a kolumbiaiak (29 438 kérelem) és az irakiak (18 167 kérelem) követik. Mellettük jelentős volt a pakisztáni, a török, a nigériai, a bangladesi, a szomáliai, az albán, a grúz és az iráni kérelmezők száma is, beadványaik számaránya azonban szintén elmaradt az előző évek átlagától.

A beadott menedékkérelmek számának növekedését alig néhány ország állampolgárai esetében jegyezték fel az európai hatóságok tavaly. Legtöbben a Kubából (2170 kérelem) érkezettek közül járultak menedékjogért Európában, ez 8 százalékos emelkedést jelent az előző év adataihoz képest. A Comore-szigetekről 53 százalékos emelkedés mellett 1996-an, Fehéroroszországból 28 százalékos éves növekedés mellett 1319-en, Brazíliából pedig 1622-en kértek menedékjogot uniós országban, ami 5 százalékos emelkedést jelent éves szinten.

A jelentésből az is kiderült, hogy az uniós tagállamok a nemzetközi védelem iránti kérelmek harminckét százaléka esetében hoztak pozitív döntést 2020-ban. Az elfogadott kérelmek legtöbbje az Európába érkezett szíriai, eritreai, jemeni, illetve a kolumbiai és a venezuelai állampolgároknak kedvezett.

Az év végén mintegy 412 600 ezer nemzetközi védelemi iránti kérelem várt elbírálásra az Európai Unió tagországaiban, ez a szám 2019-ben megközelítette a 900 ezret. Közöttük közel 74 ezer elsőfokú, illetve 160 ezer másodfogú beadvány volt, míg ezek együttes száma tavalyelőtt meghaladta az 540 ezret – tették hozzá.

(MTI)

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program