1
nobel_3
Megosztás
A díjat alapító Alfred Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében a fizikai, a kémiai, a fiziológiai vagy orvosi, az irodalmi, illetve a békedíj megalapításáról rendelkezett, a közgazdasági Nobel-díjként emlegetett Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíjat a fennállásának 300. évfordulóját ünneplő svéd központi bank alapította 1968-ban.
Az eddig 585 alkalommal odaítélt Nobel-díjaknak 1901 és 2017 között összesen 923 kitüntetettje volt, 896 személy és 27 szervezet, de a többször is kitüntetettek miatt a díjazottak között 892 személy és 24 szervezet szerepel.
A díjat 49 alkalommal kapta nő, de a kitüntetett nők száma csak 48, mert a lengyel-francia Marie Curie (lánykori nevén Maria Sklodowska) kétszer is kiérdemelte az elismerést, ráadásul az összes kitüntetett között ő az egyetlen, akit két külön tudományágban (1903-ban fizikából, 1911-ben kémiából) is díjaztak. A nők többsége – szám szerint 16 – Nobel-békedíjat kapott, a közgazdasági elismerést eddig csupán egyetlen nő, az amerikai Elinor Ostrom vehette át 2009-ben.
A díjazottak között a Curie család az "abszolút csúcstartó": 1903-ban Marie és Pierre Curie együtt kapta meg a fizikai Nobel-díjat, így ők lettek az első Nobel-díjas házaspár, majd 1935-ben lányuk, Iréne Joliot-Curie kapott kémiai Nobel-díjat, ő is a férjével, Frédéric Joliot-val (aki a Curie család iránti tiszteletből Joliot-Curie-re változtatta családnevét) közösen. Így övék az egyedüli Nobel-díjas anya-lánya, valamint apa-lánya cím, vejükkel kiegészülve ők tartják az egy családra eső legtöbb Nobel-díjas nehezen megdönthető rekordját is.
Rajtuk kívül még három házaspár bővítette a listát: 1947-ben a cseh-amerikai Gerty Theresa és Carl Ferdinand Cori házaspárt tüntették ki orvosi Nobel-díjjal. A svéd Myrdal házaspár tagjai közül Gunnar Myrdal 1974-ben a közgazdasági, felesége, a diplomata Alva Myrdal 1982-ben a Nobel-békedíjat vehette át. Legutóbb, 2014-ben a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser megosztott orvosi Nobel-díja növelte ötre a kitüntetett házaspárok számát.
Hat Nobel-díjas apa-fia páros bizonyítja, hogy az alma a kiváló elmék esetében sem esik messze a fájától: a brit William Henry Bragg és fia, William Lawrence Bragg 1915-ben – azóta is példátlan módon – közösen kapott fizikai Nobel-díjat. Szintén fizikából érdemelte ki az elismerést a dán Niels Bohr 1922-ben és fia, Aage Bohr 1975-ben, a svéd Karl Manne Siegbahn 1924-ben és fia, Kai Siegbahn 1981-ben, valamint az angol Joseph John Thomson 1906-ban és fia, George Paget Thomson 1937-ben. A svéd Hans von Euler-Chelpin 1929-ben kémiai, a fia Ulf von Euler 1970-ben orvosi, az amerikai Arthur Kornberg 1959-ben szintén orvosi, Roger nevű fia pedig 2006-ban kémiai Nobel-díjas lett.
Díjazott testvérpár mindössze egy van, a holland Jan Tinbergent 1969-ben közgazdasági, öccsét, Nikolaast 1973-ban fiziológiai Nobel-díjjal jutalmazták.
A kitüntetettek átlagéletkora 60 év. A statisztika szerint legidősebb korban a közgazdászokat ismerik el, átlagéletkoruk 67 év, 55 éves átlagéletkorukkal a fizikusok a legfiatalabbak.
A mindenkori legfiatalabb díjazott a pakisztáni Malala Juszafzai, aki 2014-ben mindössze 17 évesen nyerte el a Nobel-békedíjat, megdöntve a brit William Lawrence Bragg egy évszázados korrekordját, aki 1915-ben 25 évesen lett fizikai Nobel-díjas. A tudományos díjazottak között nem is nagyon lehet nála fiatalabb díjazott, mert a mai tudóspalánták ennyi idős korukban éppen csak kikerülnek az iskolapadból.
A legidősebb kitüntetett tudós az amerikai Leonid Hurwicz, aki 2007-ben 90 évesen lett közgazdasági emlékdíjas, a legidősebb korban kitüntetett nő a brit Doris Lessing, aki szintén 2007-ben, 88 éves korában vehette át az irodalmi Nobel-díjat.
A ma élő legidősebb Nobel-díjas a 98 éves Edmond Henri Fischer svájci-amerikai biokémikus, aki 1992 óta az orvostudományi Nobel-díj birtokosa, a legfiatalabb az idén 21 éves Juszafzai.
A többszörös Nobel-díjasok sorát a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) vezeti, a genfi székhelyű humanitárius szervezet háromszor (1917, 1944, 1963) kapta meg a Nobel-békedíjat. Kétszeres díjazott az ENSZ menekültügyi Főbiztossága (UNHCR, 1954 és 1981), valamint az 1956-ban és 1972-ben fizikai Nobel-díjjal elismert amerikai John Bardeen, az 1958-ban és 1980-ban is kémiai Nobel-díjjal jutalmazott angol Frederick Sanger, az 1903-ban fizikai, 1911-ben kémiai Nobel-díjas Marie Curie, valamint az 1954-ben kémiai Nobel-díjas és 1962-ben Nobel-békedíjas amerikai Linus Pauling követ – ő az egyetlen, akinek egyik kitüntetésén sem kellett mással osztoznia.
A legmeglepőbb Nobel-díj birtokosa Sir Winston Churchill. A néhai brit miniszterelnököt a közhiedelem Nobel-békedíjasként tartja számon, pedig 1953-ban irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki "mesteri történeti és életrajzi műveiért és a magasabb rendű emberi értékek védelmében kifejtett szónoki tevékenységéért". Két éve mindenkit váratlanul ért, hogy az irodalmi Nobel-díjat az amerikai költő-dalszerző-előadó Bob Dylannek ítélték, személyében az első rockzenészt díjazták.
A magyar Nobel-díjasok
Szent-Györgyi Albert (1893, Budapest – 1986, Woods Hole, USA). Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj, a díjazás éve: 1937. Indoklás: „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”. Az országot 1947 végén hagyta el.
Kertész Imre (1929, Budapest – 2016, Budapest). Irodalmi Nobel-díj, a díjazás éve: 2002. Indoklás: „írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”. Kertész Imre Németországban (Berlin) élt, és itt helyezte el életművének kéziratait.
Magyarországon születettek, az emigrációban lettek díjazottak
Magyarországon jártak elemi, közép- és esetenként felsőfokú iskolákba. Egyesek néhány évet dolgoztak is Magyarországon, ezután emigráltak. A Nobel-díjat külföldi munkásságukért kapták.
Lénárd Fülöp (Philipp Eduard Anton von Lenard (1862, Pozsony – 1947, Messelhausen, Németország). Fizikai Nobel-díj, díjazás éve: 1905. Indoklás: „katódsugárzással kapcsolatos munkásságáért”. 1882-ben hagyta el az országot. Német állampolgár lett.
Békésy György (Georg von Békésy) (1899, Budapest – 1972, Honolulu, USA). Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj, díjazás éve: 1961. Indoklás: „a fül csigáján belüli ingerlés fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért”. Az országot 1946-ban hagyta el. (A belső füllel kapcsolatos kutatásait még Magyarországon kezdte el.) Amerikai állampolgár lett.
Gábor Dénes (Dennis Gabor) (1900, Budapest – 1979, London). Fizikai Nobel-díj, díjazás éve: 1971. Indoklás: „a holográfia feltalálásáért és fejlesztéséért”. 1934-ben hagyta el az országot, angol állampolgár lett.
Wigner Jenő (Eugene Paul "E. P." Wigner) (1902, Budapest – 1995, Princeton, USA). Fizikai Nobel-díj (megosztva), díjazás éve: 1963. Indoklás: „az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezésére és alkalmazására”). 1933-ban hagyta el az országot, amerikai állampolgár lett.
Harsányi János (John Harsanyi) (1920, Budapest – 2000, Berkeley, USA). Közgazdasági Nobel-díj (megosztva), díjazás éve: 1994. Indoklás: „a nem-kooperatív játékok elméletében az egyensúlyelemzésre vonatkozó úttörő munkásságáért”. 1950-ben hagyta el az országot. Amerikai állampolgár lett.
Oláh György (George Andrew Olah) (1927, Budapest – 2017, Budapest). Kémiai Nobel-díj, díjazás éve: 1994. Indoklás: „a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozásában elért eredményeiért”. 1956-ban hagyta el az országot. Amerikai állampolgár lett.
Hersko Ferenc (Avram Hersko) (1937, Karcag –). Kémiai Nobel-díj (megosztva), díjazás éve: 2004. Indoklás: “az ubikvitin közvetítette fehérje-lebontás felfedezéséért”. 1950-ben hagyta el az országot. Izraeli állampolgár lett.
mti/wikipedia/para