Hétköznapi hősök és településeink értékei Nagymegyeren

A Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet, mely a Felvidéki Magyar Értéktár Bizottság kezelője, a tavalyi évben két pályázatot írt ki, melyeknek kedden zajlott a kiértékelése Nagymegyeren. Nyolc hétköznapi hőst díjaztak és kiértékelték a Településeink értékei elnevezésű pályázatot.

 

Hétköznapi hősök és településeink értékei Nagymegyeren
Középen Szász Veronika, a madari alapiskola igazgatónője

A Településeink értékei elnevezésű pályázat második évfolyamának meghirdetésekor tavaly a Felvidéki Értéktár Bizottság arra kérte az egyes települések szervezeteit, hogy a Csemadok megalakulásának 70. évfordulója alkalmából fényképeket, dokumentumokat, emlékhelyeket gyűjtsenek. A munkába Csemadok alapszervezetek, polgári társulások és iskolák is bekapcsolódtak. A munkában összesen 18 szervezet vett részt, amelyek összesen 468 fotóval, 29 értékkel és 75 emlékhellyel gazdagították a Felvidéki Értéktár Bizottság adatbázisát. A legtöbb adatot, anyagot a Balogvölgyi Tájegységi Értéktár Bizottság gyűjtötte, akik fotóval ugyan nem, de 11 értékkel és 48 emlékhellyel lettek a befutók. 

A Hétköznapi hősök elnevezésű pályázaton nyolc személyiséget díjaztak, akik munkájukkal sokat tettek a szlovákiai magyar kultúra fejlődéséért, illetve közösségépítő tevékenyésgük felbecsülhetetlen. Ők pedig Remák Béla, Polák Margit, Özv. Oláh Imréné Domonkos Ilona, Lőrincz Sarolta Aranka, Dékány György, Szanyi Mária, Pál Dénes és Ábrahám Margit.


Rancsó Andrea

A rendezvény második részében bemutatták az élményalapú robot-programozás lehetőségeit, azaz informatika szerepét az értékmegőrzésben. Az előadáson Beták Norbert a nyitrai Konstantín Filozófus Egyetem adjunktusa és Novák Dávid az egyetem diákja szemléltették munkájukat. Ők a hetényi Tarczy Lajos Alapiskolával közösen dolgoznak egy pályázaton. „Nem volt egyszerű megtalálni a metszéspontot a digitális technológiák és az értéktár munkája között, de gondolkodunk rajta, hogyan lehet a robotikai oktatásba egy ilyen értékközvetítést bevinni és különböző feladatok, ötletek merültek fel. Például egy olyan robotszerkezetet lehetne építeni, amely egy-egy népi mintát kirajzol. Legalábbis kezdetnek” — mondja Beták Norbert. „A robotika az egyik következő lépcsőfoka annak, hogy az evolúció során folyamatosan megkönnyítettük és megkönnyítjük az életünket. Mert ahogy a kalapácsot megtanultuk használni, ahogy az autót megtanultuk vezetni, a robotokat is meg kell tanulnunk kezelni, hogy aztán a segítségünkre legyenek” — magyarázza Novák Dávid.

Az előadások szó esett a digitalizációról, illetve arról, hogyan lehet a fiatalokat bevonni az értékgyűjtésbe. Erre az egyik legjobb módszer a mobiltelefonnal is olvasható QR-kóddal összekötött feladatok, hiszen minden fiatalnál van telefon, s ha ezt az eszközt is használhatja munka közben, talán motiváló lehet számára. „Ez azonban pedagógusfüggő is. Minden településnek megvan a maga hangulata, ott vannak a gyerekek, akikkel lehet dolgozni. De ez egy nehéz munka, mert meg kell velük tanítani, hogy jól használják ezeket a digitális eszközöket” — mondja Rancsó Andrea a Felvidéki Értéktár Biztosság szakmai alelnöke, majd hozzáteszi: „Sokáig én is úgy gondoltam, hogy az iskolában nincs helye a mobiltelefonnak, de rá kellett jönnöm, akár tiltom, akár nem, a gyerekek használni fogják, tehát miért ne használják hasznosan. Ha kap segítséget, akkor meg tudom vele tanítani, hogyan használja helyesen a maga hasznára fordítva.” Megtudjuk tőle azt is, hogy az alapiskolákon a tanterv része a honismeret óra, amelyen a diákok Szlovákiáról tanulnak, ám a tanterv 30 százalékos mozgásteret engedélyez a tanároknak. Ezen óra keretein belül oktathatják például szülőfalujuk történelmét, a helytörténetet is.


Robotika az értékőrzésben, balról Beták Norbert és Novák Dávid

A madari Édes Gergely MTNY Alapiskola ebben az évben csatlakozott az értéktár munkájához, ám az iskola már tíz évvel ezelőtt bekapcsolódott a Kincskeresők elnevezésű helyi értékeket kutató diákok versenyébe. Szász Veronika iskolavezető szerint ez a mostani projekt előfutára volt. „Madaron elég sok a néphagyomány, és Rancsó Andrea keresett meg azzal az ötlettel, hogy ezeket az értékeket próbáljuk meg feldolgozni, akár egy munkafüzetben. Reméljük, hogy nyitottak lesznek a gyerekek, ugyanis több hátrányos helyzetű tanulónk, illetve roma diákunk is van, de azok a gyerekek, akik kaphatóak az értékgyűjtésre, azokkal ezeket a programokat végig tudjuk vinni. Olyan tevékenységekre gondolok itt, amelyeket nem csak felkutatni kell és lejegyezni, de betanítani is velünk, mint például a lakodalmas, a farsangi szokások, esetleg a lucázás” — mondja az igazgatónő.

A rendezvény végén meghirdették az Ünnepeink 2020 (a felvidéki magyar nemzeti és helyi értékekhez, hagyományokhoz kapcsolódó már feledésbe merülő ünnepségekről készült fényképek begyűjtése, digitalizálása) pályázatot, illetve a Kincskeresők 2019 helyi értékeket kutató diákok országos konferenciájának 15. évadát, melyre idén november közepén Galántán kerül sor.
 

(alsa)