1
Illusztráció
Megosztás
Múltbéli heves ütközésre utal az Oumuamua, a csillagközi űrből a Naprendszerbe érkezett első ismert aszteroida szertelen forgása a belfasti Queen's Egyetem új kutatása szerint.
Az októberben felfedezett, hosszúkás, szivar alakú űrobjektumról visszaverődő fényt vizsgálta meg a Wes Fraser vezette kutatócsoport, tanulmányukat a Nature Astronomy alapján idézte a BBC hírportálja.
Az Oumuamua egy másik naprendszerből érkezett, pályája alapján nem származhat a miénkből. Kezdetben úgy vélték, üstökösről van szó, ám kiderült, hogy egyetlen tulajdonsága sem vall erre, porból és vízjégből álló csóvája sincsen.
Az Oumuamua minden valószínűség szerint aszteroida, noha alakja rendkívül szokatlan, szivarhoz vagy uborkához hasonlítják, hossza 200 méternél is több.
A Queen's Egyetem kutatói az objektum forgásának természetét tanulmányozták a róla visszaverődő fény változásán keresztül. Szinte azonnal megállapították, hogy sok kis aszteroidával ellentétben nem szabályosan, hanem össze-vissza forog.
A BBC 4-es csatornájának vasárnapi adásában egy pingpongütővel illusztrálták a furcsa mozgást: Fraser először úgy dobta fel, hogy visszaesve egyenletes időközönként fordult egyet a tengelye körül. Amikor másképp dobta fel, szabálytalanul forogva esett le.
Az "űrszivar" kaotikus mozgásának legvalószínűbb magyarázata, hogy összeütközött egy másik objektummal valamikor a története során. Azt nem tudják, mikor ment végbe a karambol, de úgy vélik, az összevissza forgást még legalább egymilliárd éven át folytatja.
A tudósok most további Oumuamua-szerű objektumokra vadásznak, melyekből tízezer is lehet áthaladóban Naprendszerünkön a Neptunusz pályáján belül.
MTI/para