Hiába szavazott a Sme rodina a kórházreform ellen, a koalíciónak összejött a többség

A parlament csütörtökön második olvasatba utalta a kórházak kategorizációját szabályozó törvényt, vagyis a kórházreform nem állt le az első parlamenti szavazásnál. A reform elfogadása ugyan még hosszú folyamat lesz, de az OĽaNO, az SaS és a Za ľudí megmutatta, hogy képes a Sme rodina nélkül is kormányozni. Igaz, ehhez az kellett, hogy valamennyi képviselőik a parlamentben legyenek, és a Za ľudíból már kilépett honatyák is a koalíciós képviselőkkel szavazzanak. Így sikerült „összegereblyézni” a szükséges 76 szavazatot.

Boris Kollár viszont betartotta ígéretét, nemcsak annyit tett, hogy nem támogatta a kórházreformot elindító jogszabályt, hanem minden képviselőjével ellene szavazott.

A kormányfő elégedett

Eduard Heger szerint a kórháreformot megszavazó képviselők hősök.

„Hosszú 17 év után az egészségügy reformja újra a parlamentben van. Ma volt 76 hős a parlamentben, akik második olvasatba utalták a jogszabályt” – lelkendezett a kormányfő a szavazás után.

Szerinte az igennel szavazók azért hősök, mert azzal együtt megszavazták a tervezetet, hogy az ellenzék és a Sme rodina is az egészségügy tönkretételével vádolja a reform megtervezőit.

Vladimír Lengvarský (OĽaNO) egészségügyi miniszter óvatosan nyilatkozott a törvény további sorsát illetően.

„Tovább tárgyalunk, és mi is készítünk módosító javaslatokat az egyeztetések eredményének megfelelően” – jelentette ki Lengvarský.

Bízik azonban abban, hogy a következő ülésen sikerül elfogadni a törvényt, és ez lehetővé teszi, hogy az egészségügy több mint 1 milliárd eurós uniós támogatáshoz férjen hozzá. „ha meglesz a törvény, akkor már a jövő év végén elindulhat egyes kórházak felújítása” – állítja a miniszter.

A reform, pontosabban a kórházak kategorizációját lehetővé tevő jogszabály az ellenzék – és a Sme rodina – szerint kórházbezáráshoz vezet majd. A javaslat ugyanis öt kategóriába osztaná be az intézményeket: nemzeti szint, felső szint, komplex szint, regionális szint és közösségi szint.

Elsősorban a legalacsonyabb, közösségi szintű kórházakról folyik a vita, amelyek feladata csak az utógondozás és a rehabilitáció, valamint a végstádiumú betegek gondozása lenne. Sokak szerint ez már nem is kórház, mivel akut betegeket szinte már nem is fogadna.

Egyes „kiszivárgott” listák szerint akár 30 jelenlegi kiskórház is ebbe a kategóriába kerülne, a déli régiókban például az ipolysági, a nagykürtösi, a tőketerebesi és a királyhelmeci.

Gyimesi már támogatja a reformot

Gyimesi György (OĽaNO) királyhelmeci képviselő korábban még élesen ellenezte a kórházreformot, elsősorban azért, mert az a királyhelmeci kórház bezárásával, pontosabban a legalsó kategóriába való besorolásával fenyeget. Néhány napja azonban már a reform támogatását tartotta fontosnak, mivel szerinte ez az egészségügyi ellátás színvonalának a javulását fogja eredményezni. A törvény első olvasatú elfogadását is örömmel nyugtázta.

„Megtettük az első lépést a minőségi egészségügyi ellátás felé a régiókban is!” – írta csütörtökön a Facebook-oldalára a képviselő.

Mi fog megszűnni?

A törvényt ellenzők másik kifogása, hogy a jogszabály nem mondja ki nyíltan, hogy melyik kórház milyen kategóriába tartozik, sőt, még a feltételeket is csak a következő években fogják kidolgozni. „A törvény csak megteremti a keretet a reformhoz” – állítja Lengvarský.

Az egyes kategóriákra vonatkozó feltételekről és a kórházak besorolásáról a minisztérium, az egészségbiztosítók, valamint a megyék és a települések képviselőiből felálló szakbizottságok dönthetnek majd, de a kórházak új beosztása csak 2024 januárjától lenne érvényes.

– lpj –