A Híd és az MKP szakpolitikusa is egyetért abban, hogy Nagyszarva következetesen élt a törvény adta jogával

Továbbra is folyik a harc a szlovák alapiskola megnyitását szorgalmazó szülők és a nagyszarvai önkormányzat közt. Az aktuális nagyszarvai iskolahelyzettel kapcsolatban a Híd és az MKP oktatási szakpolitikusa is egyetért abban, hogy az önkormányzat élt a törvény adta jogával.

A Híd és az MKP szakpolitikusa is egyetért abban, hogy Nagyszarva következetesen élt a törvény adta jogával
Fotók: Paraméter

Amint arról korábban beszámoltunk, a BKZ Kezdeményezés nevű polgári társulás csütörtökön Pozsonyban tartott sajtótájékoztatót. A társulást megalapító szülők már több mint egy éve azért harcolnak, hogy szlovák tanítási nyelvű alapiskola nyíljon Nagyszarván. A helyi szlovák anyanyelvű diákok jelenleg a bősi iskolakörzethez tartoznak. A sajtótájékoztatón a szülők arra panaszkodtak, hogy a decemberi törvénymódosítás ellenére sincs előrelépés a szlovák tannyelvű alapiskola létesítésével kapcsolatban.

Lenka Žárová, a polgári társulás tagja elmondta, addig folytatják a küzdelmet, amíg nem kapnak hivatalos megerősítést arról, hogy szlovák tannyelvű iskola létesül a környéken. A szülők szerint a legegyszerűbb megoldás az lenne, ha a nagyszarvai alapiskola épületén belül létesülne szlovák tannyelvű alsó tagozatú alapiskola.  Nagyszarva polgármestere szerint azonban már találtak megoldást, ezzel pedig az érintettek is tisztában vannak.

A nagyszarvai önkormányzat február 21-i ülésén határozati döntés született azzal kapcsolatban, hogy szeptembertől a nagyszarvai szlovák anyanyelvű diákok a légi iskolakörzethez fognak tartozni.

„A törvény kimondja, hogy ha a község nem alapít nemzetiségi iskolát, megegyezhet más községekkel az iskolakörzetet illetően. Jelen esetben Nagyszarva Léggel egyezett meg, a februári testületi ülésen pedig határozat is született ezzel kapcsolatban, amelyen a szlovák szülők is jelen voltak. Ezért is csodálkozom azon, hogy azt mondják, semmi előrelépés nem történt az ügyben, és úgy tesznek, mintha semmiről nem tudnának” – hangsúlyozta portálunknak László Zoltán.

Az aktuális helyzettel kapcsolatban a Híd oktatásügyi szakpolitikusa, Vörös Péter érdeklődésünkre kifejtette,  a nagyszarvai önkormányzat nem tett semmi mást, mint élt a törvény adta lehetőséggel.

„Alaposan megvizsgálta a helyzetet, a körülményeket, osztott és szorzott, felvette a kapcsolatot a környező falvak polgármestereivel, és javaslattal állt elő. A légi iskola tárt kapukkal várja a három nagyszarvai szlovák szülő gyermekeit is. Vagy ha ez nem elég, új iskola is épülhet Macházán”

– nyilatkozta a parlament oktatásügyi bizottságának tagja.

Vörös Péter megjegyezte, amikor pár hónappal ezelőtt elfogadták azt a bizonyos törvénymódosítást, kaptak hideget-meleget azzal kapcsolatban, hogy leépítik az önkormányzatiságot, illetve jogokat vonnak el az önkormányzatoktól. „ A nagyszarvai polgármester és a képviselőtestület döntése az ékes példa arra, hogy továbbra is az önkormányzatok joga eldönteni, hogy mikor, hol és milyen iskolát üzemeltetnek. És ez mindaddig így is marad, amíg az önkormányzatok képesek és hajlandók egymással együttműködni” – tette hozzá Vörös Péter.

Kiss Beáta, az MKP oktatási és kulturális alelnöke szerint az ügy már rég elveszítette oktatásügyi jellegét, és egyértelműen belpolitikai színezete van. „Tény, hogy a helyi szlovák gyermekek számára (is) alapvető, elemi jog az elérhető anyanyelvű oktatás.  Ám a nagyszarvai önkormányzat megtalálta a módot, amely kevés utaztatással, rövid távolságot megtéve kínál jó megoldást a gyermekek és szüleik számára anélkül, hogy a színmagyar községben szlovák iskolát indítana.

A helyben szlovák oktatást követelő szülők azonban ezt nem tudják elfogadni, így szinte állóháborút indítottak az önkormányzat ellen ” – jegyezte meg.

Kiss Beáta szerint számos kérdés felvetődik az üggyel kapcsolatban: „Kinek, milyen érdeke fűződik ahhoz, hogy a csallóközi magyar tömbben ily módon szítson az ott élők között kibékíthetetlen ellentétet?

Miért csakis, kizárólag Nagyszarva fogadható el a BKZ Kezdeményezés számára olyan helyszínként, ahol szlovák iskola működhetne, miközben a közelben van olyan település, ahol a betelepült szlovák lakosság aránya már eléri az 50%-ot, vagy van olyan közeli település, amely szlovák iskolával rendelkezve befogadná a nagyszarvai vagy közelben lévő települések szlovák gyermekeit, s amellyel Nagyszarva önkormányzata közös iskolai körzetet hoz létre? 

Miért történik meg az, hogy egy közeli településen, ahol a lakosság nemzetiségi aránya 50-50 százalékban oszlik meg, nincs szlovák iskola és óvoda sem, a szlovák nemzetiségű polgármester nem óhajt szlovák iskolát nyitni – miközben támadják a nagyszarvai vezetést, amely csupán saját önkormányzatiságát védi... ”

Az MKP szakpolitikusa szerint az ügy egyik fontos tanulsága, hogy „csakis akkor védhető bárminemű álláspontunk, ha saját intézményeinket élettel, iskoláinkat gyermekekkel töltjük meg”.

Mint ismert, 2018 decemberében a parlament elfogadta a közoktatási törvény módosításáról szóló javaslatot, és ezzel összhangban módosult az oktatásügyi államigazgatásról és iskolai önkormányzatokról szóló törvény is.

A módosított törvény megszabja, hogy milyen feltételek mellett egyezhet meg több község közös iskolai körzet létrehozásában egy adott iskola vonzáskörzetében. A szempontok közt szerepel az iskola elérhetősége, kapacitása, az ingatlan alkalmassága oktatási célokra, valamint jelen van a szülők óhaja is a nemzetiségi, illetve államnyelven való oktatásra. Az önkormányzatok tehát kialakíthatnak közös iskolai körzeteket, ebben a törvény szabad kezet biztosít a számukra. Ha azonban a községek nem tudnak megállapodni az iskolai körzet kialakításáról, akkor a járási hivatal jogosult arra, hogy döntsön a kérdésben. A törvény nem rendelkezik arról, hogy milyen létszámmal lehet osztályt nyitni.


(fl)