Híd és MKP: egy CEU-ügy, két magatartás

Homlokegyenest eltérő a Híd és az MKP kommunikációja a budapesti székhelyű Közép-európai Egyetem ellehetetlenítését megcélzó magyar kormányzati intézkedésével, azaz a felsőoktatási törvény sokak által vitatott módosításával kapcsolatban.

Ez az eltérő reagálás kopírozza a két párt elnökének ez ügyben gyakorolt magatartását: míg az MKP első embere óvatoskodva, írásban reagált a Soros-egyetem ügyével kapcsolatos megkeresésre, Bugár Béla nyíltan bírálta a magyar kormány nemzetközi visszhangot kiváltó oktatásügyi intézkedését.

Átnézve a Híd és az MKP honlapját, illetve a Facebook-oldalát, hasonló különbségeket fedezhetünk fel a két párt magatartásában. Az MKP hozzáállását egy mondattal el tudjuk intézni: egyik említett felületükön sem viszik túlzásba a véleménynyilvánítást. Mintha ez az ügy nem is létezne. Egyszerűen nincs nyoma. Ami önmagában nem túl szép dolog, hiszen némelyik párttag magánbeszélgetések során azért szőrmentén kifejti, elítélendő ez az egész hacacáré. De tekintettel a Fidesz-MKP különleges viszonyára, teljességgel érthető, hogy a Menyhárt-féle párt ismertebb arcai nem rontanak neki Orbán Viktornak.

A magyar kormánypártok számára pária szerepre kárhoztatott Hídnak ilyen problémája nincs, szájkosarat nem kell viselniük a Bugár vezette párt embereinek. Ők szabadon nyilatkozgathatnak a témában, és nem kell attól tartaniuk, hogy ezért megüthetnék a bokájukat. Ezért is rakhatják fel a párt weboldalára és a Facebook-felületére a CEU-elleni fideszes hadjárat bírálatait. Ilyen például Ravasz Ábel romaügyi kormánybiztos nyilatkozata is a párt fb-oldalán, miszerint nem tartja helyesnek, amikor oktatási intézmények helyzetét megnehezítik vagy ellehetetlenítik. Ebbe a sorba tartozik a pártközeli Bél Mátyás Intézet reakciója is, ami a Híd honlapján olvasható, és aggodalomát fejezi ki a magyar kormány törekvéseivel kapcsolatban.

Ezeket a reagálásokat megfejelve, néhány hidas önszorgalomból, a saját oldalára is felrakja véleményét a Soros-egyetem ellehetetlenítésével összefüggésben. Így tett például Solymos László is. A környezetvédelmi miniszter a következőt hirdeti közhírré CEU-s posztjában: „Milyen ára van közösségünkben a hallgatásnak és a sumákolásnak? Mit szólnánk hozzá, ha például a Selye János Egyetem kapcsán hozna az itteni kormány olyan döntést, mint amilyet Budapesten hoztak a CEU esetében, mondjuk azért, mert nem a szlovák kormányhivatal módszertana szerint tanítja a történelmet? Nem az a megoldás, hogy ha valamivel nem értek egyet, akkor hatalmi pozícióból eltiporom.“

Rigó Konrád, a kulturális tárca államtitkára meg egyenesen a kormányzati támadásnak kitett egyetem megmentésére tesz javaslatot: „Lehet, hogy kicsit meredeknek tűnik…, de a CEU-t tökéletesen el tudom képzelni a komáromi erődben. Olyan egyetemi környezetet tudnának maguknak kialakítani, mint amilyen például Cambridgeben van. Nem kell mindig fővárosokban gondolkodni. A CEU-nak pedig már megvan az az ereje, hogy magával hozzon mindent, ami egy igazi európai egyetemi várossá formálhatná Komáromot.“

(sárp)