A Híd parlamenti képviselője a melegekről és az eutanáziáról is szót ejtett alkotmánybíró-jelölti meghallgatásán

2019. január 24. - 15:55 | Belföld

Peter Kresák alkotmánybíró-jelölt szerint nem az alkotmánybíróságnak kellene a választási panaszokkal foglalkoznia, amely ennek a feladatkörnek a elvesztésével hatékonyabban végezhetné a munkáját. Arra a kérdésre, hogy mit tenne a bíróság hatékonyságának az erősítéséért, azt felelte, hogy szűkítené a hatáskörét.

A Híd parlamenti képviselője a melegekről és az eutanáziáról is szót ejtett alkotmánybíró-jelölti meghallgatásán
Fotó: TASR/Jakub Kotian

Kresák azért szeretne alkotmánybíró lenni, mert egész életében az alkotmányjoggal foglalkozott, és szeretné elérni, hogy a jogokba és az igazságosságba vetett hit erősebb legyen.

„Nemcsak az alkotmányjog iránti elköteleződésem motivál, hanem az is, hogy alkotmánybíróként lehetőségem nyílna közreműködni a bizalom megerősítésében"

– jelentette ki.

Az alkotmánybíróság politikai szervként való értelmezéséhez annyit mondott, hogy szerinte „az alkotmánybíróság csak annyira politikai szerv, mint amennyire politikai dokumentum maga az alkotmány". Azt is hozzátette, hogy a 'politika' szót nemcsak párteszközként, hanem államigazgatási eszközként is lehet értelmezni.

Kresák azt sem tagadta, hogy a kommunista párt tagja volt.

„Tagja voltam a kommunista pártnak, a szocialista ifjúsági szövetségnek és úttörő is voltam. Nem vagyok rá büszke, de ilyen volt a kor"

– mondta, és hozzátette, hogy mint olyan ember, aki átélte ezt a korszakot, jobban tudja értékelni a forradalom által kivívott szólásszabadságot. Azt is elárulta, hogy a kommunizmus idején megfigyelte az állambiztonság.

A Híd képviselője beszélt az eutanáziáról és az élet védelméről is. Az eutanáziával kapcsolatban elmondta, hogy a témával akkor foglalkozott intenzívebben, amikor személyesen is érintett volt. A szülei annak idején az egészségügy akkori siralmas helyzete miatt méltatlan körülmények között élték le az utolsó éveiket. Ezért szerinte nagy dilemma, hogy vajon a társadalomnak hagynia kellene-e szenvedni az embereket emberhez nem méltó körülmények között, vagy pedig lehetővé kellene-e tennie, hogy az emberek méltósággal haljanak meg.

Kresák a válaszaival arra is utalt, hogy lehetővé kellene tenni polgári perek indítását a parlamenti képviselők kijelentéseivel szemben. A képviselők felszólalásaira ugyanis szintén vonatkozik a mentelmi jog, pedig Kresák szerint a képviselők kijelentései sokszor nemcsak az embereknek, hanem a cégeknek is árthatnak.

Kresák beismerte, hogy voltak esetek, amikor a jogi meggyőződésével szemben szavazott, illetve olyan törvényre adta le a voksát, amelyről később bebizonyosodott, hogy alkotmányellenes. Hozzátette azonban, hogy ha kellett, képes volt felszólalni a többség véleménye ellen.

A felszólalásában azt is elmondta, hogy hazudna, ha azt állítaná, hogy Szlovákiában jelenleg száz százalékosan elismerik az emberi jogokat. A jelenleg is fennálló problémákról szerinte regényt lehetne írni.

Kresák beszélt a melegek jogairól is.

„Jogászként fel kell tennünk a kérdést, hogy az eltérő szexuális orientáció vajon gyógyítható betegség, ferde hajlam vagy természetes emberi dolog-e. A tapasztalataim alapján a homoszexualitás nem betegség, hanem kromoszómahiba, olyasvalami, ami veleszületett, ezért nem lehet befolyásolni. Ez pedig arra ösztönöz minket, hogy ugyanúgy bánjunk velük, mint a többi emberrel"

– jelentette ki.

TASR

Címkék: Peter Kresák