A Híd szerint éppen megvalósul a kulturális önkormányzatiság
A szlovák parlament első olvasatban elfogadta a Híd a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvényjavaslatát. A Híd szerint huszonöt év után először van valós esély arra, hogy megfelelő módon rendezésre kerüljön ez a szlovákiai kisebbségek szempontjából nagyon fontos kérdés.
A párt örül, hogy javaslatukat az összes parlamenti párt frakciója támogatta.
"Eddig nem született igazán átfogó javaslat a kisebbségi kultúrák finanszírozásának rendezésére. Pedig ahhoz, hogy bármiféle előrelépést érjünk el, szükség van egy konkrét törvényjavaslatra. Ezért dolgoztunk ki egy olyan anyagot, amely lehetővé teszi azt, hogy a kisebbségek végre saját kezükbe vegyék a döntést kultúrájukról, hogy megvalósuljon a kulturális önkormányzatiság. Sőt, javaslatunk ehhez megfelelő forrásokat is ad. A magyar kisebbség esetében például az eddigi összeg kétszeresét fordíthatnánk kultúrára" - értékelte a törvénytervezetet Sólymos László, a Híd alelnöke és a javaslat benyújtója.
A törvénytervezet egy Kisebbségi Kulturális Alap felállításával számol,
amelyben minden kisebbségnek saját, önálló Tanácsa lenne. A Tanács, amelynek tagságát a kisebbségi kulturális szervezetek képviselői, valamint független szakértők alkotnák, önálló döntéseket hozhatna arról, melyik pályázatokat és mennyivel érdemes támogatni a kisebbségi kultúrák finanszírozására felhasználható keretből.
Ezzel a Tanácsok megfelelő jogköröket kapnának arra, hogy autonóm módon meghatározhassák saját közösségük kultúrpolitikájának az irányát. Az Alap a jelenleginél jelentősen nagyobb pénzügyi forrásokkal rendelkezne, arányosan elosztva a kisebbségek között. A szétosztandó éves keret 8 millió euró volna.
"Az Alap létrehozása lehetővé tenné, hogy a kisebbségi kultúrák finanszírozása stabil keretek között folyjon, külső szereplők beavatkozása nélkül. Nem függne az aktuális kormány kényétől-kegyétől. Az egész szervezet átlátható lenne, azaz nyilvánosságra kerülne ki, miről, miért és hogyan döntött pontosan. Bízom benne, hogy a kormánytöbbség is megérti: olyan javaslatról van szó, amely egy régi és kellemetlen problémát rendezne jól és tartósan, és hogy a tervezetünk a második olvasaton is túljutva törvényi erőre lép" - mondta Sólymos László.
(p)
