A Hídban még mindig több a potenciál, mint az MKÖ-ben, ezért sok múlhat a kampányon 

2020. január 20. - 14:38 | Belföld

A parlamenti választások előtt pár héttel kézenfekvőnek tűnik a kérdés: ha az embereknek két szavazata lenne, a számukra legszimpatikusabb tömörülés mellett melyik pártokat választanák? Ezzel a témával - is- foglalkozott a Focus ügynökség a legutolsó felmérésében, amelyik azt mutatja, hogy a legerősebb párt, a Smer már nem tud nagyon hova nőni. Ehhez képest a két magyar párt 5 százalék fölé erősödhet, bár a kiindulási pozíciójuk nem túl fényes. Arról nem beszélve, hogy javarészt egymástól vennék el a voksokat.

A Hídban még mindig több a potenciál, mint az MKÖ-ben, ezért sok múlhat a kampányon 
Illusztráció (tasr)

A másodlagos preferencia mérésekor az elsődleges pártpreferencia mellett megkérdezik a válaszadókat arról is, hogy ha valamilyen okból nem szavazhatnának a számukra legkedvesebb pártra, akkor melyik más mozgalomra adnák le a voksukat. Ez a felmérés azt térképezi fel, hogy kire voksolnának a választók, ha a kedvenc pártjuknak a választás előtt hátat fordítanának, mert mondjuk az utolsó pillanatban kiderült róluk valami, vagy helytelenül reagáltak egy felmerült kérdésre.

A Smert második legszimpatikusabb pártként csupán 4 százalékban választanák, ami az elsődleges 18,7 százalékos támogatottság mellett eltörpül. Ez azt jelenti, hogy Robert Ficóék már nem nagyon tudnak terjeszkedni, másodig lehetőségként aránylag alig gondol rájuk valaki. Ennél jobban teljesítenek Kotlebáék, akik a 13,6 százaléknyi "rajongótábor" mellé még további 4,6 százaléknyi drukkert vonzanak be, ami azt mutatja, hogy összességében vagy 18 százalékos a szélsőséges eszméket hirdető tömörülés potenciálja.

Martin Slosiarik szociológus elmagyarázta, hogy nagy az átfedés az egyaránt 10 százalék körül mért PS/Spolu és az Andrej Kiska vezette Za ľudí között, ahol mindkét párt esetében 7 százalékos a másodlagos támogatottság, egymás rovására erősödnek, azaz a demokratikus ellenzék össztámogatottsága nem izmosodik.

A KDH-nál azt látni, hogy a hat százalékos "alaptámogatottság" mellé 2,3 százalékos másodlagos támogatottság járul, ami azt jelenti, hogy a párt szinte csak a kereszténydemokrata "kemény magra" támaszkodhat, máshonnan arányaiban nehezen tud elszipkázni választókat. A gyerekgyáros Boris Kolláréknál más a helyzet, ők aztán hasítanak a másodlagos népszerűség terén, hiszen parányival többen támogatják második pártként (7,2 százalék) a Sme rodinát, mint amennyien "reflexből" (7,1 százalék) rajonganak értük. Kollárék előnye, hogy az úgynevezett rendszerellenes pártok iránt elkötelezettek körében is magabiztosan mozognak. Rendszerellenesnek nevezik azokat a pártokat, amelyek alapvetően megkérdőjelezik vagy elutasítják a fennálló rendszer szabályait és struktúráit, és végső soron - értelemszerűen - meg akarják változtatni a rendszert.

A DenníkN kutatása szerint a Sme rodina egészen népszerű például a kotlebások körében is.

Az Andrej Danko irányította SNS-t is sokan választanák második pártként, az 5,1 százaléknyi törzsszavazó mellé felvonul 7 százaléknyi másodlagos szimpatizáns is. Ilyen "oldalági" sztárság szempontból Štefan Harabin Vlasť nevezetű formációja a legmenőbb, hiszen a 2,3 százalékra képes mečiarista "salakanyag" aképzeletbeli második körben 4,9 százalékot szerezne. Mit nem adna érte a korábbi főbíró, ha ez a népszerűségi matek éppen fordítva lenne.

A tisztán arányos választási rendszerekben - mint amilyen például Szlovákia - kevesebb ösztönző erő van arra, hogy a választók ne a legkedveltebb pártjuk mellé tegyék le a voksot, de egy, a bejutási küszöb környékén mért kis párt bejuttatása a parlamentbe éppen ilyen motiváció lehet. Ez a dimenzió piszkálhatja leginkább a Híd vagy az MKÖ pártok fantáziáját is, amelyeket rendre 5 százalék alatt mérik az ügynökségek.

Míg Bugár Bélák esetében az "alaphelyzet" 4 százalék, és ahhoz jöhetne még a pótlólagos 2,1 százaléknyi plusz, addig az MKÖ esetében ez 3,7 és 1,6 százalék. Ezekkel a pótlólagos "szimpátiaszavazatokkal" mindkét párt megugraná a bejutási küszöböt, de a helyzet az, hogy az esetükben a másodlagos támogatottság - ahogy azt a PS/Spolu és a Za ľudí esetében is láttuk, - javarészt egymás rovására történne.

(DenníkN/sp)