Hogy a fiatalabb jogászgeneráció is megismerje Dunaszerdahely nagy szülöttjének nevét

2023. április 23. - 07:00 | Régió

„Szeretnénk ha a jogászprofesszor személye összekötne, ha minél többen megismernék munkásságát, hogy az idősebb jogászgeneráció ne felejtse el, és a fiatalabb megismerje Szladits Károlyt és életművét” – mondta a közjogi méltóságok, akadémikusok, szakemberek részvételével szombaton Dunaszerdahelyen megtartott Szladits Károly Nemzetközi Emlékkonferencia kapcsán Mészáros Lajos volt alkotmánybíró, az Országos Bírói Tanács tagja.

Hogy a fiatalabb jogászgeneráció is megismerje Dunaszerdahely nagy szülöttjének nevét
Mészáros Lajos (Fotók: Cséfalvay Á. András)

Hozzátette, ez az egyik célja az emlékkonferenciának, valamint az, hogy a szakemberek találkozzanak, megismerkedjenek és gazdagítsák egymást.

„Szladits Károly városunk nagy szülöttje. Munkásságán keresztül nagy hatást gyakorolt a jogtudományra és a bírói gyakorlatra is, hiszen tudományos munkái, gondolatai még ma is, csaknem 70 évvel a halála után – a költő szavával élve – ott bujdosnak az Alkotmánybíróság határozataiban, a bíróságok döntéseiben” – fejtette ki Mészáros Lajos, aki az emlékkonferencia egyik moderátora volt.

Emlékeztetett arra, hogy a magyar Alkotmánybíróság rendszerében ma is mintegy 15-20 olyan határozatot találunk, melyben megemlítik Szladits nevét, míg ez a szám hatványozódik a Kúria és a rendes bíróságok esetében.

„Szladits szövegei, tudományos észrevételei még ebben a bonyolult, egyre globalizáltabb világban is kiállják az idő próbáját, gyakran alig vesztettek értékükből” – fogalmazott.

Hangsúlyozta, Szladits munkássága ösztönzően hatott annak idején a csehszlovák jogrendre is, amiről tanúskodik, hogy olyan jelentős szlovák jogászok, mint Vladimír Fajnor és Adolf Záturecký 1924-ben lefordították Szladits alapművét, A magyar magánjog vázlatát.

Pfundtner Edit

Pfundtner Edit igazságügyi államtitkár, aki szintén moderátorként szerepelt az emlékkonferencián, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a szlovák joggal összefüggésben sajnos méltatlanul ritkán találkozni Szladits nevével.

„Ha a törvények igazságosak, az igazságszolgáltatás szilárd lábakon áll, a bíróságokon pedig szakmai és erkölcsi értékekkel felvértezett bírák ítélkeznek, nincs mitől félnünk. Valószínűleg nem árulok el titkot, hogy a minket körülvevő világ nem ideális. (…)

A tapasztalt szakértőkre, akadémikusokra hallgassuk olyan alázattal, amilyenhez az értékes dolgokhoz közelítünk. Mi, akiknek lehetőségük van változtatni a dolgokon, vegyük körül magunkat nálunk okosabb emberekkel és hallgassunk a bölcsekre” – üzente.

Az emlékkonferencián ugyancsak beszédet mondott Varga Judit, Magyarország igazságügyi minisztere, aki részt vett másfél évvel ezelőtt, Szladits Károly születésének 150. évfordulója alkalmából megtartott dunaszerdahelyi szoboravatón is. „Szladits Károly életműve egy évszázad távlatából is szegletkőként kell, hogy meghatározza a jövő jogászainak jogi gondolkodását” – jelentette ki többek között.

A konferencián előadást tartott Sulyok Tamás, a magyar Alkotmánybíróság elnöke Magánjogi gondolatok érvénysülése az Alkotmánybíróságon Szladits Károly nyomán címmel, majd Ľuboš Szigeti, a szlovák Alkotmánybíróság elnökhelyettese (Publicizáció a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának esetjogában). Paczolay Péter, az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírója a névjog fejlődését fejtegette, majd Marek Števček, a Pozsonyi Comenius Egyetem rektora következett (Magánjog történelmi visszatekintéssel és prospektív anticipációval).

Az esemény további szakaszában Patyi András, a Kúria elnökhelyettese adott elő a közigazgatásról és jogi személyiségről a változó közjog kapcsán, majd Ján Šikuta, a szlovák Legfelsőbb Bíróság elnöke az általa irányított igazságszolgáltatási szervről.

Puskás Bálint, a román Alkotmánybíróság volt bírója a közjog és a magánjog helyzetét boncolgatta a rendszerváltás utáni Romániában, Korhecz Tamás, a szerb Alkotmánybíróság bírója pedig a szerb állam kártérítési felelősségét.

Ida Hanzelová, a szlovák Legfelsőbb Bíróság volt bírója a közigazgatási jog múltjáról és jövőjéről beszélt, míg Varga Attila, a román Alkotmánybíróság bírója a közjog és magánjog kölcsönhatásának egyes területeiről.

(SzT)