1
(Fotó: Bálint Ferenc, komaromkatonai.blogspot.com)
Megosztás
Komárom vármegyei mindennapok a Nagy Háború árnyékában című helytörténeti alsorozatunkkal fel- és megidézzük olvasóinknak, hogyan zajlottak a hátországi emberek mindennapjai, ill. hogyan alakult a tájhoz kötődő személyiségek élete és munkássága az Alsó-Csallóközben az 1914–1918. évi világégés idején. Forrásunk a korabeli regionális sajtó.
Csallóközi lenyomatok CCLXXXIII – (CLIV. rész)
Ifj. Lakatos Károly 1889-ben született Komáromban s az orosz harctéren esett el 1915-ben. Holttestét „a messze idegen ország véráztatta földjéről” szülei hazahozatták, hogy fiuk „álma csendesebb legyen”. Búcsúztatásáról a helyi sajtó hasábjairól tájékozódhat a mai ember.
A család gyászjelentése a temetésről: „Hazafias önérzettel, de szívünkben soha el nem múló mélységes fájdalommal tudatjuk, hogy a haza védelmében 1915. május 16-án, Galíciában, a Lisovicze melletti ütközetben hősi halált halt drága fiunk, illetve testvérünk, a mi büszkeségünk, Lakatos Károly, a 22. honvéd gyalogezred főhadnagya, a hadiékítményes III. osztályú érdemkereszt tulajdonosa holttestét hazahozatván, azt szeptember 13-án délután 4 órakor a helyőrségi kórházból, a református egyház szokásai szerint kísérjük örök nyugvóhelyére, a komáromi református temetőbe. Komárom, 1915. szeptember hó 12. Lakatos Károly, a községi iskola igazgatótanítója és Szombath Etelka szülők, Lakatos Jenő császári és királyi tartalékos vadászhadnagy öccse. Áldott legyen emlékezete!”
A krónikás továbbá feljegyezte, hogy Lakatos Károlyt a helyőrségi kórház egyik szobájában ravatalozták föl. Koporsóját katonák emelték föl és helyezték a gyászkocsira. Temetési beszédet Benedek József tábori lelkész mondott. A sírjánál ágyúlövés dördült el és katonazenekar hangjai hangzottak föl.
A temető mellett éppen akkor katonai osztag vonult el, s a legénység ajkán váratlanul az „Isten, áldd meg a magyart” zendült föl.„A közös küzdelemben elhunyt hős fiunkat így a Hymnus és a Gotterhalle egybe olvadt hangjai mellett hantolták el… – fogalmazott a Komáromi Ujság munkatársa.
*
Báró Csávossy Béláné, a Klapka kórház főapolónője felhívást intézett a nyilvánossághoz, hogy a leendő támogatók „legyenek a kórházban ápolt sebesültek segítségére, és tegyék lehetővé székek, asztalok stb. beszerzését”. A kezdeményezésnek visszhangja támadt, s az első íveken máris 150 korona 60 fillér gyűlt össze. Milch Hermann gyáros 100 korona adományt küldött. Így a kórház bútorzatát részben sikerült feltölteni. A gyűjtés folytatódik…
Lelkes Vince