Hogy mi a különbség a Fico-féle maffia és a rendes kormányzás között, megmondja az, akivel Kaliňák is félve fogott kezet

Az ismert smeres politikusok – Robert Fico és Robert Kaliňák – meggyanúsításával kapcsolatban Spišiak kifejtette, miben különbözik a Fico-féle állítólagos bűnözői csoport egy a munkáját rendesen végző kormánytól. Szerinte egy normális kormányzás az, ahol a miniszterelnök vagy a belügyminiszter a rendőrség vagy más intézmények állami tisztviselőivel szervez meg találkozókat, és ott olyan információkat kér, amire törvényileg jogosult. Kérhet persze olyanokat is, amire nem jogosult, de ezekhez nem férhetnek hozzá. Az abnormális kormányzás meg olyan, amikor olyan embereket is meghívnak ilyen találkozókra, akik nem köztisztviselők és még csak nem is valamilyen pártbeli funkciójuk miatt lehetnek jelen.

Ficóék esetében tehát például az is gondot jelentett, hogy Norbert Bödör ott volt az ilyen tanácskozásokon. És aztán a (rendőrségen belül létrehozott maffiát megvilágító Tisztítótűz esettel foglalkozó) nyomozó ezt nyilván úgy értékelte ki, hogy a kormány képviselői által összehívott értekezletre járt egy olyan személy, aki ellen eljárás folyik bűnszervezet létrehozása miatt. De a nyitrai oligarcha nem csupán részt vett ilyen eseményeken, hanem azokat követően feladatokat osztott ki, és kérte azok teljesítését. És ennek a legitimitása nem a tisztviselői besorolásából következett, hanem ismeretségi alapon szerzett pozíciójából, ami azon alapult, hogy az értekezleteken ott ült a miniszterelnökkel vagy a miniszterrel együtt.

És hogy miért csak áprilisban gyanúsították meg Kaliňákot és Ficót, annak ellenére, hogy a rendőrség már hónapok óta tud az előző kormány idején a kormányhivatalban megejtett találkozókról, vagy arról, hogy Andrej Kiska államfőt diszkreditálni akarták? Az exfőzsaru úgy véli, az egész nyomozás klasszikus rendőri munkával kezdődött, melynek során felszámolták Takáč-féle bűnbandát. A csoport néhány tagját őrizetbe vették, közülük néhányan vallani kezdtek a magasabb rangú tagokról meg köztisztviselőkről, akik meg aztán a vezető beosztású feletteseikkel kapcsolatban kezdtek tanúskodni.

A nyomozók nem fókuszáltak célirányosan a politikusokra. Mindössze lépésről lépésre haladtak.

Felmerült az a kérdés is, hogy mivel a kormány szabad kezet adott a rendőri vezetésnek a tisztségviselőik elbocsátása vagy kinevezése terén, ezt az egészet egy kormányváltás után nem lehet-e majd bűnözői csoport építéseként kezelni?

Erre Spišiak előjött azzal az esettel, amikor még Ficóék idején néhány személyt rávettek arra, hogy töltsenek be bizonyos tisztviselői funkciókat. Az állami munkahely jelentette alacsonyabb bérszínvonal nem kellett, hogy aggassza őket, mert egy "magánpénztárból" külön támogatást is kaptak, azaz valaki a saját pénzéből hajlandó volt támogatni bizonyos közalkalmazottat. Ami már tényleg nem normális egy demokratikus társadalomban.

A miniszteri tanácsadót különben meglepte Robert Kaliňák letartóztatása, még akkor is, ha róla alkotott véleményét az is alakította, hogy az expolitikus még belügyminiszterként kétszer is leváltotta őt a tisztségéből. "Valószínűleg nem feleltem meg a rendőri tisztségviselőről alkotott elképzeléseinek", amire így utólag büszkén gondol vissza.

A második leváltásnál a miniszter meg is jegyezte, hogy reszket a keze, mire Spišiak emlékeztette őt arra, hogy már pedig belejöhetett ebbe a feladatba, hiszen nem először teszi ezt vele.

A beszélgetés során szó esett a rendőrségen belüli háború témáról is, amelyet még Vladimír Pčolinský, az SIS korábbi vezetője elleni nyomozása indított el. A sajtóból úgy tudja, hogy a vitás felek ellen kölcsönösen folynak az eljárások. De a "sok éves munkatapasztalatom alapján tudom, hogy mindig is folyt a küzdelem a jó és a rossz között. Szerinte ez a vita azok között feszül, akik egyrészt a köz érdekében akarnak fellépni, és akik nincsenek tekintettel a politikára vagy a bűnözői struktúrákra, illetve azok között, akik ezt a hozzáállást ellenzik.

A korábbi főrendőr ezt a küzdelmet egy focimeccshez hasonlítja. Az egyik csapat a szabályok szerint játszik, a másik pedig gyakran megszegi a szabályokat. A bíró – esetünkben a főügyész – úgy tűnik, figyelmen kívül hagyta a jogsértést, vagy a felmerülő vitákban olykor a szabálysértők javára döntött. Azt, hogy a játékvezető helyesen járt-e el, a labdarúgásban a sportbizottságok döntik el, a mi esetünkben meg a bíróságok és ezek a testületek pedig a szabályok szerint játszó csapatnak adnak igazat.

A nézőtéren meg a drukkerek azt kérdezik, hogy a mérkőzésvezetőt nem fizették -e le. Az ilyeneket meg kifütyülik. És hogy Maroš Žilinkát is kifütyülnék-e? "Van, aki igen. És vannak olyanok is, aki inkább a Maradonát segítő isteni kezet látják a dologban. Ők azok, akik a szabályszegő csapatnak drukkolnak.

Spišiak beszélt arról is, hogyan ítéli meg a közelmúltban történt esetet, amikor a rendőrség azt két ismert bűnbánót – Ľudovít Makót és Boris Beňát – vádolta meg hamis tanúzással, akik a Sme rodinához közeli titkosszolgálati exigazgató, Vladimír Pčolinský ellen is tanúskodtak. Szerinte ebben az ügyben a rendőrfőkapitány hazugságvizsgálóra küldte az ügyben eljáró nyomozót, hogy kiderüljön, nincs-e ebben valaki másnak is a keze. Azonban ez az érintett nyomozó elutasította a vizsgálatot, a főnöke pedig távozott a rendőrség soraiból, amikor vizsgálni kezdték, hogyan is jártak el az üggyel foglalkozó nyomozók. Ha alávetette volna magát a poligráfos vizsgálatnak, akkor kiderült volna, instruálták-e őt mások. De mivel erre nem került sor, akkor a feletteseinek el kell dönteniük, hogy ez a rendőr továbbra is betöltheti-e a funkcióját.

Szó esett arról is, milyen annak a Roman Mikulec miniszternek a keze alá dolgozni, aki korábban, a Slovnaftnál az ő beosztottja volt. Ezzel összefüggésben Spišiak megvillantotta a japán kultúrával kapcsolatos tudását. Szerinte az a viszony, ami jellemző a kettejükre – azaz Mikulecre és rá – arra a japánok a szenpai és kohai szavakat használják. Kohai a fiatalabb ebben a felállásban, ő az, aki a döntéshozatalért felelős. A szenpai az idősebb, a tapasztaltabb, és ő az, aki tanácsokat ad a kohainak, aki felel a meghozott döntéseiért.

Arra a felvetésre is válaszolt, vágyik-e még valamilyen vezetői pozícióra. Spišiak húsz éven keresztül próbálta megreformálni a rendőrséget, és sosem tudott a végére érni, mert mindig széthullott a kormány. Most az új országos rendőrfőkapitányé, Hamran Istváné a feladat, hogy végigvigye ezt a munkát.

A belügyminiszter tanácsadójaként dolgozó exfőkapitány szólt az orosz-ukrán konfliktusról is. Jaroslav Spišiak úgy véli, hogy a háború befejezésee érdekében, és az ártatlanul szenvedő emberek védelme miatt helyes lenne megválni az oroszok kőolajától. Ezt természetesen csak fokozatosan lehetne megtenni, hogy a gazdaságunknak arányatlanul nagy károkat ne okozzon ez a lépés.

(az Aktuality cikke alapján)