Hogyan válasszunk gyümölcsfát?

Képen: Oszlopos gyümölcsfák

Ez a fokozódó igény bizonyára annak is köszönhető, hogy az emberek kezdenek rájönni, hogy a multiknál kapható zöldség és gyümölcs nem mindig olyan jó ízű, mint amilyen mutatós. Hogy a mosolygós alma raktári utókezelés hatására olyan szép csillogós, és bizony drága. Ami talán a leglényegesebb – otthon tudjuk, mennyi műtrágyát, illetve vegyszert juttatunk ki növényeinkre. Tapasztalataim szerint nincs kívánatosabb a frissen szakított, csallóközi nap érlelte, érett, illatos, zamatos gyümölcstől.

Hogyan válasszunk gyümölcsfát?

Természetesen először is figyelembe kell venni családunk igényeit – magyarán milyen gyümölcsfák vannak már a kertünkben, s milyet kívánnak ezeken kívül családtagjaink. Másodszor – figyelembe kell vennünk kertünk, udvarunk helyi adottságait, magyarán mi fér el benne, esetleg nem-e árnyékolja a szomszéd háza, esetleg más épület. (Olyan helyre, amely majd egész nap árnyékban van, nincs nagy értelme gyümölcsfát, vagy szőlőt ültetni.) Ezeket mérlegelve kezdhetünk válogatni az egyes fajták között.

Nézzünk néhány érdekességet.

Tudjuk, hogy a diófának nagy a helyigénye, ezért csak tágas kertbe érdemes ültetni.

Almákból az M106-os alanyra oltottak már ültethetők átlagos kertbe, de ahol kisebb a hely, oda ajánljuk az M9-es alanyra oltott fajtákat, amelyek úgy 3 méter magasra nőnek, s egymástól 1,5-2 méterre is ültethetjük őket. Már nem számítanak igazán újdonságnak, de figyelmet érdemelnek az oszlopos almák, melyeknek még kisebb a helyigényük. Nagy előnyük, hogy kis területen több fajtát is megtermelhetünk. (Pl.: Rondo, Red Spring, Pomredrobust, Sonet)

Körtékből szintén inkább a birsre oltottak a divatosak, melyeket kb. 3-4 méterre lehet egymástól ültetni, s nem nőnek négy métertől magasabbra. Sokan választják viszont a körték oszlopos változatait (pl. Concord, Decora).

Képen: Lapins cseresznye

Cseresznyéből kissé háttérbe szorultak a nagynövésű változatok. Nagy helyet foglalnak el, s problémás a leszüretelésük. Igaz, dominánsok lehetnek egy falusi udvarban, s megbecsülendő, hogy alattuk a forró nyári napokon "vastag hüss" van. Egyre keresettebbek a Gisela 5 alanyra oltott, alacsony "termetű" cseresznyék. Létezik ilyen változata pl. Karešovának, amely korai, június elején érik, a kertészek nagyon kedvelik, mert amellett hogy szép nagy gyümölcsű és ízletes, nem férgesedik. A Lapins kicsit későbbi, önbeporzó, finom ropogós.
Amennyiben nem korlátozott a helyünk választhatunk a Karešova-tól későbbi Sunburst-öt, mely szintén önbeporzó, vagy a finom ropogós Reginát, vagy Kordiát. Érdekességnek meg említjük az oszlopos Sylviát, melynek szép nagy, mélybordó gyümölcsei vannak, s akár a teraszon, edényben is nevelhető.

Sárgabarackból Bálint gazda szerint is a legelterjedtebb, s legfinomabb a Magyar legjobb (Maďarská). Friss fogyasztásra, befőzésre, pálinkának valóban kitűnő. Viszont szép nagy, kemény gyümölcsű a Goldrich, betegségnek ellenálló. A Compacta július végén, augusztus elején érik, legfeljebb 2,5 méterre nő meg.

Őszibarackból egyre keresettebbek a lapos fajták, ilyen pl. Remény, melynek fehér húsa rendkívül édes, mesés ízű, lédús, olvadó.

Képen: Toptaste szilva

Említést érdemelnek az újabb szilva nemesítések, mint a Topfirst, Topking, Tophit, Toptaste (kései, a legkiválóbb lekvárnak és pálinkának). Ezekre a fajtákra jellemző, hogy gyümölcsük nagy-nagyon nagy, betegségeknek jól ellenállnak. A szilvahimlővel szemben toleránsak vagy rezisztensek.

A teljesség igénye nélkül igyekeztünk kis segítséget nyújtani, mielőtt ültetni kezdenek. Jó munkát hozzá !

Angyal József (AGROCENTRUM Nyárasd)

Forrás: www.agrocentrum.sk