Megosztás
Holnap, vagyis február 22-én Szlovákiába is elér az Európai Unió nyugati tagállamaiból indult tiltakozási hullám, utcára vonulnak a hazai gazdák is. A csütörtöki akciót a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) és a Szlovák Agrárkamara (SAK) szervezi. Traktorokkal és mezőgazdasági gépekkel forgalomlassító akciókat szerveznek országszerte, több városban útlezárások várhatók és több határátkelőt is lezárnak a gazdák. A tiltakozás alapvetően az Európai Unió agrártámogatásainak lassú kifizetése, túlbürokratizálása és az ukrajnai mezőgazdasági termékek behozatala ellen irányul, ezek a problémák szerintük gazdaságilag tönkreteszik a hazai gazdákat. A helyzetükön azonban a kormány is segíthetne, és a helyi önkormányzatoknak sem kellene keresztbe tenniük a gazdáknak. Az Európai Bizottság állítja, hogy kész a tárgyalásokra, február 26-ra konkrét javaslatokat ígér Ursula von der Leyen, az EB elnöke.
Csütörtökön Szlovákiába is elér az uniós országokban már hetek óta tartó gazdatüntetések hulláma, február 22-én országos tiltakozóakciót szervez a mezőgazdászok két érdekvédelmi szövetsége a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) és a Szlovák Agrárkamara (SAK). A többi uniós tagállamhoz hasonlóan itt is a termények csökkenő ára és a növekvő termelési költségek miatt tiltakoznak, amit a legtöbbjük szerint az olcsó ukrán behozatal, valamint az unió klímavédelmi, az agráriumot zöldítő intézkedései okoznak.
„A legnagyobb probléma az, hogy a szlovák termékek raktáron vannak, rendkívül alacsony az áruk, nem veszik meg a hazai feldolgozók, a kereskedők, mert az olcsó ukrán gabonát részesítik előnyben” – magyarázta a Paraméternek a tiltakozóakció egyik okát Patasi Ilona, a SAK elnöke.
Nemcsak az olcsó gabona okoz azonban gondot. „Az ukrán gabona okozza a legnagyobb problémát, de érkezik Ukrajnából liszt is, baromfi is, tojás is” – magyarázta Patasi. Szerinte ezeket a termékeket átcsomagolják a lengyel határon, és uniós termékként értékesítik. A csütörtöki tiltakozóakció közös szlovák, cseh, lengyel, magyar tiltakozás lesz.
Patasi Ilona, az SAK elnöke (Fotó: Paraméter)
Zöldítés és szigorú ellenőrzés
Patasi is kifogásolja az EU zöldítő programját, amelynek megfelelően a termőterület 4-6 százalékát parlagon kell hagyni. Attól tart, hogy a megműveletlen földeken az emberekre is veszélyes növények telepedhetnek meg.
„Amellett, hogy meghatározzák a 4-6 százalékot, azt is megmondják, hogy mikor lehet lekaszálni, amikor már az inváziós, az állatra, emberre veszélyes növények elárasztják a területet, felmagoznak és a magok akár 40 évig is a földben maradnak” – magyarázta Patasi.
Azt is problémának tartja, hogy a területalapú támogatásokat késve fizetik, de szerinte ezért is az Európai Unió a hibás, mert szigorította az ellenőrzéseket. Azt elismeri ugyan, hogy az ellenőrzést a hazai Agrárkifizetési Ügynökség végzi, de az egységesen, uniós szinten készített légi felvételek alapján, amelyek nem mindig pontosak.
Az önkormányzatok is a gazdák „vérét szívják”
Speciális probléma szerinte a szlovákiai földadó, amelyben régiónként, akár falvanként eltérő adót állapítanak meg a helyi önkormányzatok.
„Sok helyi önkormányzat nem arányosan emelte a földadó mértékét, mi azt kérjük, hogy legyen valamilyen egységes, országos szabályozás” – tájékoztatott Patasi. Szerinte ugyan az országos átlag 28 euró körül mozog hektáronként, viszont vannak olyan helyi önkormányzatok, amelyek akár 120 eurót is elkérnek.
A tiltakozással nemcsak a kormány és az Európai Unió, hanem a lakosság figyelmét is fel akarják hívni a mezőgazdászok problémáira. „A lakosságot is figyelmeztetni szeretnénk, hogy inkább a hazai terméket vásárolják, a hazai termelőket támogassák” – mondta a SAK elnöke. Azért is fontosnak tartja a tiltakozásokat, hogy a lakosság is érzékelje, a gazdák is „meg tudnak mozdulni, nemcsak más érdekszervezetek”.
Útlezárás, forgalomlassítás, határzár
A tiltakozás szervezői szerint nem lesz szalma- vagy gumiabroncs-égetés, mint azt több országban is láthattuk, de a csütörtöki akciót megérzi a lakosság is. A legnagyobb akcióra Pozsonyban lehet számítani, de a gazdák minden járási központban ott lesznek. „A legnagyobb tiltakozás az Európai Bizottság képviselete előtt lesz, Pozsonyon keresztül 100 traktor fog átvonulni Nagyszombat megyéből, a SAK 25 traktort küld” – tájékoztatott Patasi. Forgalomlassításra és ideiglenes lezárásokra a 63-as úton is számítani kell, várhatóan lezárják az egyházgelei körforgalmat, tiltakozás lesz a dunaszedahelyi felüljárónál, és a traktorok Komáromig vonulnak majd.
„Dunaszerdahelytől a komáromi Monostori hídig vonulnak majd, közben csatlakoznak hozzájuk a komáromi járásbeli gazdák is – ismertette Patasi. – A komáromi híd előtti körforgalomban egy ideig leállítják majd a forgalmat.”
100 hektárból 5 parlagon marad
Németh Gábor, a csenkei Agrolens mezőgazdasági kft. vezető a tiltakozás egyik legfontosabb okának a zöld ugar minimálisan kötelező nagyságát tartja. A cége a Felső-Csallóközben, Nagymagyar, Olgya és Csenke határában művel mintegy 1500 hektárt.
Jelenleg ugyanis évente a termőterület mintegy 5,2 százalékát kell parlagon hagyni, de úgy, hogy a parcellát növényzet fedje.
„Egy 100 hektáros gazda esetében ez mintegy 5 hektár, amin nem termelhet semmit, de közben erre a területre is fizet bérletet, fizet utána adót” – magyarázta a Paraméternek Németh. Az ő esetében az 5,2 százalék több mint 75 hektár.
A csenkei gazdálkodó ezt komoly beavatkozásnak tartja. „Képzeljük el ezt úgy, mintha a Volkswagen gyárnak minden huszadik autóját ki kellene dobnia, vagy a kőművesnek minden huszadik házat ingyen kellene felépítenie” – monndta a Paraméternek Németh.
| Mi az ugar?
|
Ukrán behozatal és hazai földadó
A második komoly problémának Németh az ukrán agrárbehozatalt nevezte.
„Azt akarjuk elérni, hogy az ukrán gabona semmiképpen se maradjon az Unióban, ne itt értékesítsék, vigyék Afrikába vagy Ázsiába, ahol élelmiszerhiány van. Mi itthon meg tudjuk magunknak termelni a gabonát” – magyarázta a gazdálkodó.
Míg az első kettő az unió minden tagállamában egyformán nehezíti meg a gazdák életét, a harmadik ok csak Szlovákiára érvényes. Egyes települések ugyanis telekadót kérnek a mezőgazdasági parcellák után is, aminek mértéke ráadásul az utóbbi években komolyan megnőtt.
„Ez számomra is különösen fájó probléma, ráadásul nem mindenkit sújt egyenletesen. Vannak olyan települések itt a járásban is, amelyek 60-70, de akár 100 euró körüli adót is kivetnek egy hektár föld után” – mondta Németh. – Vannak azonban olyan falvak is, például Észak- vagy Kelet-Szlovákiában, ahol nincs is ilyen adó. És például Magyarországon se létezik ez az adó.”
A negyedik problémaként a túlzott bürokráciát és a területalapú támogatás késedelmes kifizetését említette. A területalapú támogatásra ők is csak előleget kaptak, a teljes összeg felét fizette ki nekik eddig az Agrárkifizetési Ügynökség.
„A gazdának már szinte jogásznak kell lennie, hogy mindent teljesíteni tudjon. Annyi az előírás, annyi nyomtatványt kell kitölteni a földekkel kapcsolatban, hogy lassan külön embert kell felvenni erre a feladatra, hogy el tudjuk végezni” – mondta Németh.
A kormánynak is lépnie kellene
Németh azzal lenne elégedett, ha sikerülne elérniük, hogy csökkenjen a bürokrácia, egyszerűsödjön az uniós szabályozás. „Az is eredmény lenne, ha az ugar meghatározása változna, ha legalább fehérjenövényeket termelhetnénk, például lencsét, borsót vagy akár lucernát, hogy mégis legyen valami bevételünk ezekről a területekről is” – mondta Németh. Az ukrán behozatallal kapcsolatban nem lát lehetőséget kompromisszumra.
„Teljesen le kell állítani a behozatalt, mert teljesen deformálja a közép-európai piacot, 30-40 euró különbség is lehet a tonnánkénti árban az unió egyes országai között, a francia gazda például ennyivel drágábban tudja eladni a búzáját, mint mi, mert az ukrán gabona hozzánk érkezik meg” – magyarázta a csenkei gazda.
Fontosnak tartja azt is, hogy a földadót szabályozza a kormány, ha már nem tiltja be a kivetését az önkormányzatok számára, legalább határozza meg a felső határt, amit még kivethetnek. „Azt szeretnénk, ha valamilyen reális, egységes és a gazdák számára megfizethető adóplafont határozna az ország egész területére vonatkozóan” – mondta Németh.
Amikor „brüsszelitábbak vagyunk Brüsszelnél”
Csicsai Gábor agrárpolitikus, gazdálkodó szerint az egyik legkomolyabb probléma az uniós támogatások kifizetésénél, hogy sokszor pápábbak vagyunk a pápánál.
„2020-23 közti kormányok egyszerűen átestek a lónak másik oldalára. Csaknem mindenkit, aki támogatást kért, úgy állították be, mintha csaló lenne, vagy csak meg akarna gazdagodni, és olyan bürokratikus kontrollrendszert vezettek be, ami szerintem egyetlen uniós országban sincs – mondta a Paraméternek a mezőgazdasági minisztérium korábbi államtitkára.
– Túlbonyolították a rendszert, ráadásul nem kommunikáltak a gazdákkal csak emailon keresztül, egyszerűen nagyon rossz kapcsolat alakult ki a gazdák és a kormányzat, az Agrárkifizetési Ügynökség között.” Vagyis szerinte a késedelmes kifizetéseket elsősorban a PPA lassúsága okozza. Ebben a bizalmatlanságban természetesen közrejátszanak az uniós agrártámogatások körüli botrányok, például a „Grófnőnek” is hívott Ľubica Rošková volt smeres agrárvállalkozó botránya, vagy az Állattenyésztő-ügy (Dobykár-ügy), amelyben a Smerhez és az SNS-hez köthet nagyvállakozók, Norbert Bödör és Martin Kvietik szerepelnek, és amelyben 10 millió eurós csalást feltételeznek.
Meg lehetett volna oldani, csak nem volt hozzá akarat
Csicsai úgy véli, hogy a legnagyobb problémát Jozef Bíreš, a tavaly májusban kinevezett szakértői kormány mezőgazdasági minisztere okozta. „Éppen abban az időszakban állt a tárca élén, amikor a PPA-nak fel kellett volna készülnie a kifizetésekre” – magyarázta Csicsai. Igaz, a szakértői kormánynak sem volt túl sok ideje: tavaly május 15-én nevezte ki a köztársasági elnök, és gyakorlatilag a szeptemberi választásokig működött, ráadásul csak korlátozott hatáskörrel.
A szakember szerint a választások után megalakult új kormány is léphetett volna gyorsabban.
„Adhattak volna előleget minden gazdának, a teljes támogatás 80-90 százalékát kifizethették volna azzal, hogy az év folyamán visszakérik attól, akinél az ellenőrzés hibát talált” – mondta Csicsai. – Meg lehetett volna oldani ezt a problémát, csak nem volt hozzá elég akarat.”
A zöldítés sem segített a helyzeten
A helyzetet tovább bonyolította, hogy 2023-tól új agrárpolitika lépett életbe.
„Annyira bonyolult zöldítési, politikai stratégiát fogadtak el, amely a gazdáknak már több nehézséget, több kárt okoz, mint hasznot” – véli Csicsai.
Szerinte ezzel az uniós agrártámogatás lényege veszik el, amelynek feladata a gazdák segítése. „Az európai támogatások gyakorlati jelentősége az lenne, hogy a gazda tudjon termelni, tehát relatíve olcsó és egészséges élelmiszert tudjon előállítani, ki tudja fizetni a földbérletet, és az elvégzett munkáért kapja a pénzt a gazda, nem pedig a kitöltött papírokért” – magyarázta Csicsai.
Csicsai Gábor mezőgazdász, agrárpolitikus (Fotó: Paraméter)
Az ukrán behozatal tényleg súlyos probléma – és nemcsak a tranzit létezik
A mezőgazdász valóban súlyos problémának tartja az ukrán agrárbehozatalt is. „Az ukrán gabona behozatala az egész uniót érinti, ugyanis a jelenlegi brüsszeli vezetés annyira bezöldítette a termelést – aminek lehet, hogy megvan a létjogosultsága –, hogy maga a termelés jóval drágább itt, mint az Európai Unión kívül” – magyarázta Csicsai. Szerinte ugyanis nemcsak átutaztatják az ukrán termékeket, hanem importálják az Unióba. „2021-22-ben megengedték Ukrajnának mindenféle szabályok megkerülését. Gyakorlatilag nemcsak a tranzitot, amiről mindenki beszél, hanem egyenesen az exportot Európába” – állítja Csicsai. Szerinte ezt még Richard Sulík akkori gazdasági miniszter írta alá, de elhallgatták ezt.
„Elhallgatta az akkori kormány, elhallgatta az Unió, csak azt mondták, hogy a tranzitot engedélyezték harmadik országokban, de ez nem igaz. 2022-től nyugodtan lehetett behozni ukrán gabonát” – mondta Csicsai.
Szerinte nem is az a gond, hogy ukrán gabonát importálunk, hanem az, hogy milyen áron. „Ukrajnában messze nincsenek olyan zöldítési és egészségügyi előírások, mint nálunk, tehát a permetezéstől kezdve, a tiltott permetszerekig, a műtrágya fölhasználásáig stb.” – magyarázta a szakértő. Szerinte ez azt eredményezi, hogy az ukrán termékek sokkal olcsóbbak, ezért az uniós gazdák termelése veszteséges. Ő is azt mondja, hogy a szlovákiai gazdák emiatt nem tudják eladni a terményeiket.
„Gyakorlatilag teli vannak a raktárak, és most teljesen mindegy, hogy a felvásárlók raktárai, vagy a gazdák raktárait. Két-három hónap múlva már itt az aratás, és a tavalyi termés sincs eladva” – festette le a helyzetet Csicsai.
Európai Bizottság: már februárban megegyezésre juthatnak
Az Európai Bizottság visszautasítja azt a vádat, hogy nem kommunikál a gazdákkal. „Az EB figyelmesen meghallgatja a mezőgazdászokat a több tagállamban is folyó tiltakozások során, és erre reagálva intézkedések elfogadását is tervezi” – válaszolta a a Paraméter kérdéseire az EB sajtóosztálya. A bizottság gyors, rövid távú és ennél bonyolultabb, hosszú távú intézkedéseken is dolgozik.
„A rövid távú intézkedések között szerepel az érzékeny mezőgazdasági termények védelmének megerősítése az EU-ban, ami az ukrajnai behozatal vámmentességének ideiglenes megszüntetését jelenti” – tájékoztatott az EB. Vagyis felfüggesztenék az ukrán behozatalt, legalábbis ideiglenesen.
A másik javaslat az unió zöldítési politikájának bírálatára reagál. „Az asztalon van már az a javaslat is, amely 2024-ben is lehetővé teszi a gazdák számára a kivételek alkalmazását a közös agrárpolitika azon szabályai alól, amelyek előírják bizonyos területek megműveletlenül hagyását” – tájékoztatta a Paramétert az EB.
Ursula von der Leyen, az EB elnöke egyben arra is ígéretet tett, hogy az Európai Mezőgazdasági és Halászati Tanács február 26-i ülése előtt új javaslatokat tesz a gazdák adminisztratív terheinek csökkentésére.
A hosszú távú intézkedések kidolgozása is folyamatban van. „Az EU mezőgazdaságának jövőjéről folyó stratégiai párbeszéd keretében keressük a közös megoldásokat, hogy konszenzusra jussunk a bonyolultabb, hosszú távú kérdések megoldásaiban” – írja az EB. Szerintük ebbe a párbeszédbe bekapcsolódnak a a gazdák és a fiatal farmerek képviselői mellett az élelmiszer-feldolgozók és az ágazat egyéb érintett szereplői is.
Lajos P. János