Horváth Mihály: A 10 milliárd eurós csomag sem lenne túl nagy a gazdaság megmentésére

2020. április 9. - 10:35 | Belföld

A jelenleginél sokkal nagyobb gazdasági csomaggal lenne csak menthető a szlovák gazdaság, véli Horváth Mihály, a Szlovák Nemzeti Bank fő közgazdásza. A dunaszerdahelyi születésű, a dunaszerdahelyi gimnáziumban érettségizett gazdasági szakember az egyik aláírója volt annak a nyilatkozatnak, amelyben nyolc közismert közgazdász sürgeti a kormányt egy, az eddiginél jóval nagyobb gazdasági mentőcsomag gyors elkészítésére. A jegybank számításai szerint Németország 4-szer nagyobb gazdaságvédelmi csomagot valósít meg GDP-arányosan, mint az eddigi szlovák intézkedések, legalább ilyenre lenne szükség nálunk is.

Horváth Mihály
Fotó: TASR

Mi az, amiben a Matovič-kormány túl lassú, mivel késett el?

Az első védőcsomag nem terjedt ki fontos, és egyben veszélyeztetett társadalmi és gazdasági csoportokra. Ugyanakkor hiányoltunk egy átfogó egyezményt a bankokkal, amelyeknek kulcsfontosságú szerepet kell játszaniuk a válság kezelésében, és az abból való kilábalásban.

A kormány az eddigi intézkedések alapján havi egymilliárd eurós mentőövet dob a cégeknek és vállalkozóknak, és további 500 millió eurós hitelfedezetet biztosít számukra. Ez nem elég?

A közzétett összegek sok mindent tartalmaznak, nem teljesen újak. Például a kormány a különböző adók befizetésének az átütemezését is beleszámítja az első csomagba. Az adófizetési és -bevallási határidők elhalasztása persze jó döntés, de ez inkább egy rövidtávú kölcsön. Nem hasonlítható és nem is adható össze például a bérek egy részének átvállalásával.

Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor még mindig majdnem egy nagyságrenddel elmaradunk más országokban hozott intézkedések összegétől.

Összehasonlításként, az Egyesült Államokban a GDP 10 százalékának megfelelő összeget pumpált a kormány a gazdaságba. Ez Szlovákia esetében 10 milliárd euró lenne. Persze az Egyesült Államokban a meglévő szociális háló gyengébb, ami magyarázhatja a különbség egy részét, de akkor is nagyságrendi és tartalmi különbségek maradnak. A szlovák csomag, ha rendesen számoljuk, nagyságrendileg körülbelül az eurozóna átlagának a fele, a sokszor példának felhozott német csomag negyede, ha a GDP-hez viszonyítjuk. De az állami garanciavállalás esetében van Szlovákia igazán lemaradva: a bejelentett másfél milliárd euró hozzávetőlegesen csak a GDP 1,5 százaléka lenne, ami az eurozóna átlagának 13 százaléka körül van.

Mekkora csomagra lenne szükség, és kinek kellene még segíteni?

Elsősorban a nagy vállalatoknak kellene támogatást nyújtani, hasonló módon, mind azt tették a kis és középvállalkozások esetében.

Nem szabad megfeledkezni azokról sem, akiket már elbocsátottak munkahelyükről,

és a szociális háló nem fedi a keresetük kiesését kellő mértékben, vagy egyáltalán.

Pénzben kifejezve mekkora segítségre lenne szükségük a nagyvállalatoknak?

Konkrét összegekről nem tudok és nem is szeretnék beszélni.

A legfontosabb az alapelvek lefektetése, és aztán kerüljön annyiba a támogatás, amennyibe kerül.

A jelenlegi helyzetben nem szabad sajnálni a pénzt. A kormány elemzői rendelkeznek azokkal az adatokkal, amelyek segítségével legalább hozzávetőlegesen ki lehet majd számolni a költségvetésre mért hatást.

Közvetlen segítségre, vissza nem fizetendő segélyre, támogatásra gondolnak, vagy további hitelfedezetre?

Ezek megfelelő kombinációja lenne a legjobb. A jegybank részéről azonban nem tisztünk ilyen részletes tanácsokkal vagy ajánlásokkal ellátni a kormányt.

Azt írják, hogy az nem elfogadható érv, hogy a kormánynak nincs rá pénze. Honnét szerezhetne pénzt a kormány?

Új hitelből, államkötvények kibocsátásával kell majd ezt finanszírozni. Erre teret biztosít az is, hogy az Európai Központi Bank döntéseinek köszönhetően ma kötvénypiaci helyzet stabil.

Nem tart attól, hogy az újabb gazdasági csomag túlzottan megnöveli az államadósságot?

Sajnos más lehetőség nincs. Egy kisebb csomag, vagy esetleg egy párhuzamos adóemelés vagy kiadáscsökkentés csak mélyítené a válságot, és nehezítené a kilábalást.

Miért éri meg még az ország eladósodása árán is segíteni a vállalatokat?

Az adósság növelésének alternatívája az, hogy tömeges elbocsátások lesznek, és egyáltalán nem biztos, hogy a válság lecsengése után ezeket az embereket a vállalatok újra alkalmazzák. Ha egyszer a gazdasági kapcsolatok megszakadnak, nehéz őket újraszervezni. Ezért sem biztos, hogy visszatérnénk a válság előtti termelési szintre.

Sürgetik a bankadó eltörlését. Erre miért lenne szükség?

A bankadó lényegében bünteti a bankokat azért, hogy kölcsönt folyósítanak a vállalatoknak vagy éppen az államnak. Ez, kiváltképpen ebben a helyzetben, nagyon kontraproduktív.

Fontosnak tartják azt is, hogy az állam közvetlenül a háztartásoknak, vagyis a lakosságnak is segítsen. Bizonyos csoportok, egyéni vállalkozók, munkanélküliek kaptak már támogatást, könnyítéseket. Ez nem elég segítség a háztartásoknak?

Egy kivételes mértékű és jellegű válságról van most szó, míg a meglévő szociális rendszer a megszokott gazdasági kilengésekre van beállítva és tervezve, ami a segítség mértékét és a társadalom lefedettségét illeti. Ez ebben a helyzetben nem biztos, hogy elegendő.

Azt írják: fenyegető, hogy a szlovák gazdaság nagyobb recesszióba esik, mint a környező országoké. Mekkora recessziót jósolnak, ha nem lesz újabb segítség a gazdaságnak?

Ez egy minőségi állítás, amely szinte biztos, hogy igaz, valóra válik. A jelenlegi körülmények között, figyelembe véve a bizonytalanság óriási mértékét, konkrét becslésekről nagyon nehéz beszélni.

Ön hogyan látja, a kormány eddigi intézkedéseiből kirajzolódik egy átfogó gazdaságvédelmi terv, vagy csak kapkodás, tűzoltás folyik?

Mondjuk úgy, hogy egy jó átfogó terv elemeit látjuk.

A mi felhívásunk arról szól, hogy a kormány legyen bátrabb, és cselekedjen gyorsabban.

Gazdasági szempontból melyik lenne jobb válságkezelés: az Igor Matovič által emlegetett rövid, 1 hónapos lekacsolás, vagyis a lockdown, vagy a hosszabbtávú, de a gazdaság teljes leállását nem igénylő terv?

Ez epidemiológiai kérdés is, amelyben nem vagyok szakértő. Ha meg lehet oldani a probléma egészségügyi részét úgy, hogy nem kell lezárni az egész gazdaságot, márpedig a nemzetközi tapasztalatok ezt mutatják, akkor ebbe az irányba kell menni. Inkább többet tesztelni a lakosság egészségi állapotát, és az eredmények fényében lassan, ahol lehet, visszatérni a normális életvitel irányába.

Ön szerint össze kellene hangolni időben és a kiválasztott módszerek tekintetében a szlovákiai intézkedéseket a többi uniós állam, főleg a legfontosabb gazdasági partnereink – Németország, Olaszország, Franciaország – intézkedéseivel?

Az egyes országok a járvány különböző fázisaiban vannak, ezért nehéz teljes összehangolásról beszélni. De ami a gazdasági intézkedések jellegét és mertékét illeti, a koordináció, sőt egy egységes európai uniós szintű fellépés nagyon fontos. A gazdasági összefonódások következtében ez mindenképpen előnyös lenne.

Lajos P. János