Horváth Mihály: a jelenlegi modell, amelyben gyakorlatilag egy „szerelőműhely” az ország, már nem fenntartható sokáig - Interjú

2021. április 27. - 17:35 | Belföld

Hatmilliárd euró európai uniós támogatás sorsát határozza meg a Helyreállítási és Ellenállóképesség-növelő Terv (Plán obnovy a odolnosti SR), amelyet várhatóan szerdán fogad el a kormány. Azt remélik a megvalósítástól, hogy 10 éven belül az uniós szint 92 százalékára emeli a hazai életszínvonalat. A terv öt területre öntené az uniós milliárdokat, a legtöbbet, 2,17 milliárdot a zöld gazdaság kapná. A helyreállítási tervről Horváth Mihályt, a Szlovák Nemzeti Bank főközgazdászát kérdeztük.

Horváth Mihály: a jelenlegi modell, amelyben gyakorlatilag egy „szerelőműhely” az ország, már nem fenntartható sokáig - Interjú
Fotó: TASR

Több mint hatmilliárd eurót kapunk az Európai Uniótól, amit néhány éven belül el kell költeni azzal a céllal, hogy 2030-ra – részben ennek a csomagnak a segítségével – elérjük az Unió gazdasági szintjének 92 százalékát. Ön szerint ez a terv, ha tényleg sikerül megvalósítani, biztosítja ehhez az alapot?

Ez valóban nagyon ambiciózus cél, tekintve, hogy az utóbbi időben megtorpant a közeledés az európai uniós életszínvonalhoz. Most úgy hetven százalék körül mozgunk, ez már néhány éve alig változik, és hát a 90 százalék elérése nagyon, nagyon ambiciózus, főleg 10 éven belül. Ugyanakkor el kell mondani, hogy reformokra égető szükség van, nagyon jó, hogy ez a terv létezik, de nagyon fontos lesz a kivitelezés.

Ön hogyan értékeli a források elosztását? A legtöbbet a zöld gazdaságra költene a kormány – 2,1 milliárd eurót –, majd az egészségügyre, közel 1,5 milliárdot. Jó ez az elosztás, segít abban, hogy elérjük a célt?

Az elosztás az utóbbi hetekben is változott, és nagyban befolyásolják ezt az uniós elvárások is. De úgy vélem, alapvetően elfogadható a források tervezett elosztása.

Ezt az alapot, ezeket a forrásokat ugyanis arra kell felhasználni, hogy Szlovákia gazdaságát egy szerkezetében és arculatában is más gazdasággá építsük át, és ennek megfelelően kell a pénzt is elkölteni.

Ez nem azt jelenti, hogy más területekre, amelyek kimaradtak a tervből, nem kell költeni, de arra ott vannak a hagyományos EU-s alapok is. Fontos, hogy ezeket a forrásokat arra költsük el, hogy új szerkezetű gazdaság alakuljon ki, vagy legalábbis ennek a feltételei le legyenek fektetve.

Szlovákia általában nagyon gyengén teljesít az uniós támogatások felhasználásában, most is van még 8 milliárd eurónk a 2014-2020-as költségvetési ciklusból. Mennyire látja biztosítottnak, hogy tényleg el is tudjuk költeni ezt a pénzt?

Igen, ezen a téren tényleg komoly aggodalmak vannak. De a terv része az is, hogy a költés hatékonyságát egy, a pénzügyminisztériumban működő egység fogja folyamatosan figyelni, ami reményt ad arra, hogy jól és időben költik el a pénzt. Általában az uniós támogatásokkal az a gond Szlovákiában, hogy nagyon bonyolult a lehívási szerkezet más országokkal összehasonlítva. Tehát túl sok a hivatal, túl sok a bürokrácia körülötte. De most ezen a téren is van előremozdulás. Csodákra ugyan ne számítsunk, de annál, ahogy a múltban működött, nem nehéz jobban csinálni.

Hogyan fogják ezt megérezni az emberek? Tehát, hogy fog eljutni a lakosságig ez a 6 milliárd euró, mi az, amit mondjuk egy éven belül konkrétan meg fognak érezni belőle ?

Egy éven belül szerintem nagyon keveset, mi a jegybankban is azzal számolunk, hogy a támogatás nagy része 2023 után érkezik meg. Tehát amikor komolyabb infrastrukturális fejlesztésekről beszélünk, például zöld infrastrukturális fejlesztésekről, digitalizációról, akkor számolni kell azzal, hogy azonnali látható eredmények nem lesznek. A kórházak felújítása beletelik egy kis időben. Ami rövidtávon fontos az az, hogy beinduljanak a terv részét képező reformfolyamatok.

Ugyanis itt nem csak pénz elköltéséről van szó. Ugyan nagyon fontos ez a része is a tervnek, de ezek a támogatások ahhoz vannak kötve, hogy átfogó szerkezeti változtatásokat hajtsunk végre a gazdaságban és az állami szférában. A reformokból láthatunk valamit már a következő egy-két évben is.

A reformokkal azonban az a gond, hogy egy év már eltelt a kormányzati ciklusból, és még – az igazságügyi reform kivételével – nem történt semmi. Hogyha optimisták vagyunk, és négy évet adunk a kormánynak, ön szerint a kabinet a következő három évben képes lesz elindítani ezeket a reformokat? Olyan nagy átalakításokat tervez, mint a nyugdíjreform, a költségvetési reform, az adóreform, az egészségügy átalakítása. Lát erre lehetőséget, esélyt a következő három évben?

Lehetőség biztos van, és szerintem még esély is. Általában a választási ciklus második felében már valóban nehezebb átfogó reformokba fogni, de még az első feléből is hátra van csaknem egy év.

Nem kevés ez?

A költségvetési reform és a nyugdíjreform lényegében már elő van készítve, itt tényleg csak politikai akarat kell, ezek megvalósítását reálisnak látom. A kérdés az, hogy milyen lesz a tartalom, ugyanis azt vettük észre az utóbbi időben, hogy egyre homályosabbá válik a helyzet, már most is kiestek bizonyos kulcsfontosságú részek például a nyugdíjreform tervezetéből. De ezek a reformok még az egyszerűbbek közé tartoznak.

Nagyon fontos az oktatás és az egészségügy helyzete is, amelyek rendezését minél hamarabb el kell kezdeni. Talán ciklusokat is átívelő tervek ezek, de az elindításukat nem szabad tovább halogatni.

Visszatérve még a pénz elosztására: többen kifogásolták, hogy például a mezőgazdaság kimaradt a helyreállítási tervből, és a kultúra sem kap egy centet sem. Nem tartja ezt hibának? A járvány okozta gondokat akarjuk kijavítani, és például a kultúra az, amelyik legjobban megszenvedte talán a járványt.

Ez felfogás kérdése. Természetesen a kultúra is fontos, és sok más terület is van, amire költeni kellene. De ez nem egy kompenzációs, hanem egy előretekintő terv, és ennek felel meg a struktúrája is. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a helyreállítási terv 6 milliárdján kívül rendelkezésre áll még 8 milliárd euró az előző EU-s költségvetésből, és mintegy tíz-tizenöt milliárd eurót kap Szlovákia a következő uniós költségvetésből is. Tehát egy óriási pénztömeg áll rendelkezésünkre, amiből juthat más területekre is.

Ön mit emelne ki a tervből, amit mindenképpen meg kellene valósítani?

Nagyon fontos az oktatás, ami jelenleg ugyancsak elhanyagolt terület, és amihez már jó pár éve nem nyúlt hozzá egyetlen kormány sem. Az oktatás esetében minden szintről beszélünk, tehát az iskola előtti időszakról, az óvodákról is. Abban nagyon fontos a kirekesztett csoportok, elsősorban a roma telepeken élők bevonása az oktatási rendszerbe, és a lehető legalacsonyabb életkorban. De szó van az alapiskolákról is, amelyek színvonala a nemzetközi összehasonlításokban egyre jobban csökken. Emiatt egyre nagyobbak a különbségnek a gazdagok és a szegények, a művelt családokból származó, gazdagabb gyerekek, és a többiek között.

És fejleszteni kell a felsőoktatást is, Szlovákiának nincs egy épkézláb egyeteme, ami említhető lenne nemzetközi összehasonlításban.

Vannak ugyan elszórtan sikeres kutatói csoportok, de ezek inkább a rendszer ellenére működnek, nem pedig a rendszernek köszönhetően. Tehát az oktatás és a kutatás területén nagyon sok a munka.

Ez uniós szinten egy 750 milliárd eurós csomag. Összehasonlítva az EU hétéves költségvetésével, ami mintegy 1,1 milliárd euró, gyakorlatilag annak a háromnegyede, csak ezt sokkal gyorsabban, rövidebb idő alatt kell elkölteni. Milyen hatása lesz ennek az Európai Unió gazdaságára, ön mit vár ettől uniós szinten?

Nagyon fontos, hogy uniós szinten is beinduljon a növekedés, és főleg ott, ahol már hosszú ideje nagyon gyengén működik a gazdaság, mint például Olaszországban. De ahogy mondtam, Szlovákiában is megtorpant a felzárkózás, nekünk is be kell indítani a gazdaságunkat. A másik fontos szempont, hogy uniós szinten is előtérbe kerüljön a modellváltás, az államigazgatás modernizációja. Lényegében azt kell elérni, hogy az Európai Unió problémás országaiban a gazdaság egy magasabb sebességi fokozatba kapcsoljon, de ez érvényes általában az európai gazdaságra is. Erre a csomagra mindenképpen szükség van, mert a válság minden mutató szerint tartós nyomokat hagy a gazdaságban. Ebből a szempontból is nagyon fontos olyan beruházásokat megvalósítani, hogy legalább az életszínvonalnak a járvány miatt elvesztett részét visszakapjuk.

A terv fontos eleme a zöld gazdaság támogatás. Szlovákia gazdasága jelenleg nagyrészt az autóiparra támaszkodik, ez a húzóágazat. Várható, hogy 5-10 éven távlatában ezt valamivel fel kell váltani, le kell cserélni valami másra? Ebben segít majd ez a csomag, hogyha ezt elindítjuk a következő években?

Nem kell feltétlenül teljesen leváltani az autóipart. Tudatosítani kell, hogy az autóipar is nagy változásokon megy majd keresztül a következő években. Ennek a Szlovákiára gyakorolt hatása még nem világos, de változások biztosan lesznek. A zöld gazdaságra való összpontosítás pedig úgy általában arról szól, hogy egy tisztább energiával dolgozó, innovatívabb gazdasággá kell átalakulnia a szlovák gazdaságnak is.

Ez a jelenlegi modell, amelyben gyakorlatilag egy „szerelőműhely” az ország, ahol a növekedés lényegében abból ered, hogy a külföldi tőke hatására nő a termelékenység, már nem fenntartható sokáig, nem tud jelentős növekedést biztosítani.

Ezt ki kell egészíteni egy olyan gazdasági ágazattal, amely innováción, belső ötleteken alapul, ami új munkahelyeket teremt, növelve ezzel az életszínvonalat.

Lajos P. János