Horváth Mihály pénzügyminiszter: "Nem azért vagyok itt, mert magyar vagyok, de nem is annak ellenére" - INTERJÚ

Ön Ódor Lajos miniszterelnök közeli munkatársa volt a Szlovák Nemzeti Bankban. A miniszterek kiválasztása során a köztársasági elnök és a leendő miniszterelnök is választhatott jelölteket. Ön kinek a jelöltje volt?

Bevallom, nem tudom pontosan. Az én információim szerint a folyamat úgy zajlott, hogy a jelenlegi miniszterelnök kapott egy névsort, és abból választhatott.

Az első névsoron, amit kapott, már az én nevem is szerepelt, és ő engem választott. Tehát így közösen választottak a köztársasági elnök asszonnyal.

De azt nem tudom pontosan, hogy a nevem hogyan került fel a listára.

A listára kerülés egyben a pénzügyminiszteri posztra való jelölést jelentette?

Igen.

Az, hogy korábban együtt dolgozott a miniszterelnökkel, mennyire segít a munkájában?

Mondhatjuk, hogy „mi egy húron pendülünk”, hiszen már hosszabb ideje együtt dolgozunk, nem csak a jegybankban voltunk munkatársak. Már előtte is, hosszú évekre visszamenőleg dolgoztunk együtt különböző projekteken. Általában ezek a projektek összefüggtek az állami pénzügyekkel, így ismerjük egymás gondolkodásmódját, ismerjük a másik munka módszerét, összehangolt párt alkotunk. Egy ilyen rövid időszakban fontos, hogy megbízzanak egymásban a felek és tudják, hogy hogyan dolgozik a másik.

Az nem merült fel problémaként, nem kifogásolta senki, hogy ön magyar nemzetiségű?

Ez a kérdése egyáltalán fel sem merült. Elmondható, hogy nem is azért vagyunk itt, mert magyarok vagyunk, de nem is annak ellenére. Ez a téma egyáltalán fel sem merült.

Szerintem ez egy nagyon jó dolog, ennek így kellene lennie egy szolid, normális európai országban. Talán fontos jel, hogy eljutottunk ide is.

A kinevezésük óta sem hánytorgatta fel önöknek senki, hogy a kormány két legfontosabb posztjára, a kormányfői és a pénzügyminiszteri posztra két magyar került?

Nem, és ez nagyon érdekes.

Az elmúlt hét azt mutatta, hogy ez témaként egyáltalán nem szerepelt sehol sem, tehát valószínűleg ezen már sikerült az országnak valahogy túllépnie.

A kormányfő az első sajtótájékoztatón elmondta, hogy a miniszterektől, három rövid távú feladatot, illetve három hosszú távút kért, amelynek az elvégzését a következő időszakban fontosnak tartják. Ön milyen rövid távú feladat megoldását tartja fontosnak?

Erről most még nem szeretnék beszélni, mert még csak most írjuk a terveket. De az egyik legfontosabb feladatom a költségvetés-tervezet előkészítése lesz, ez nyilvánvaló. Ez ott szerepel majd a kormány prioritásai között, és egyben a mi minisztériumunk prioritása is lesz.

Itt olyan furcsa helyzet állt elő, hogy önök, mint hivatalnokkormány, szakértői kormány, valószínűleg nem kapnak majd bizalmat a parlamentben, ezért kiegyensúlyozott, vagyis hiány nélküli költségvetést kell megtervezniük. Viszont, ha a választások után új kormány alakul, számára ez már nem lesz kötelező. Hogyan állnak hozzá ehhez a helyzethez? Kétféle költségvetést készítenek, vagy pedig csak a nullás változatot, amit önöknek el kell készíteni.

Azt még nem tudjuk, hogy mi lesz a parlamentben, kapunk-e bizalmat. Valószínűleg nem, de jó lenne, ha bizalmat kapna a kormány, abból a szempontból is, hogy arra tudnánk összpontosítani, hogy egy tényleges, reális költségvetés-tervezetet tudjunk előkészíteni. Így nem kötné le az energiánkat az, hogy emellett még egy kiegyenlített, nullás költségvetést is el kell készíteni. Ez plusz munka, sok plusz munka.

Hogyha kiegyensúlyozott költségvetést kellene készíteni, akkor mintegy 7 milliárd eurós megtakarítási csomagot kellene beépíteni. Azt gondolhatnánk, hogy mivel egy szakértői kormányról van szó, amelynek nem kell számolnia a népszerűségvesztéssel, a lakosságnak a reakciójával, tehát egy nullás költségvetést nem nehéz összerakni. Önök is így állnak hozzá?

Össze lehet rakni valóban, csak ez óriási gondokat, óriási károkat okozhatna a gazdaságnak, hogyha ilyen gyorsan igazítanánk ki a költségvetést.

Vagy óriási kiadáscsökkentéssel, de valószínűleg inkább óriási adóemelésekkel járna, és a gazdaság még mindig nagyon sebezhető, törékeny, most jövünk ki a válságokból. Ilyen helyzetben, ez nem alkalmazható.

Hogy gondolkodnának inkább egy ilyen költségvetés esetén? Inkább a megszorításokat, a kiadáscsökkentést választanák, vagy az adóemelés?

Valószínűleg a kettő kombinációjáról lesz szó. Nagyon nehéz úgy összeállítani a költségvetést, hogy csak az egyik oldalon változtatunk, tekintve a probléma nagyságát. Mi azonban nem egy végső költségvetést készítünk, hanem csak egy „menüt”, ahogy a miniszterelnök is elmondta. Egy menüt készítünk a politikusoknak, amelyből ők majd aztán választani tudnak.

Majd meglátjuk, hogy kit választ ősszel a nép, és majd az új kormány a kedve szerint megállapíthatja, hogy inkább a kiadási oldalra fekteti a hangsúlyt vagy a bevételi oldalra.

Ön mekkora hiányt tartana reálisnak? Mi az, amit még el lehet érni anélkül, hogy ez komolyabb problémákat okozna, akár a kiadási, akár a bevételi oldalon.

Nemrég publikálta a pénzügyminisztérium a stabilitási programot, amit Brüsszelbe is el kell küldeni, a hazai parlament is fog róla vitázni, abban jövő évre körülbelül 4 százalékos hiányt, a GDP 4 százalékának megfelelő hiányról van szó. Ez elviselhető lenne, de nem szabad elfelejteni, hogy az is egy nagy kiigazítást igényel. Tehát ezt sem egyszerű elérni, de ez még kibírható lenne, ezt meg lehetne valósítani.

Nemrég adták ki a végleges, tavalyi gazdasági mutatókat, és ezek szerint tavaly meglepően alacsony, mintegy 2 százalékos volt az államháztartás hiánya. A minisztérium vezetésével korábban megbízott államtitkár, Marcel Klimek is azt mondta, hogy „tele van a spájz”, van pénz az állam működésére. Az új kormány szerint miért van mégis szükség is megszorításra már ahhoz is, hogy jövőre négy százalékos hiányt tartani tudjuk?

A tavalyi gazdasági eredmény tényleg meglepetés volt.

Ennek több oka is van. Az első az, hogy nagyon megugrott az infláció, meglepetésszerűen magasra emelkedett, ami jelentősen megnövelte az állami adóbevételeket. Részben ez csökkentette a hiányt. Ugyanakkor a kiadási oldalon – főleg a beruházások területén – voltak elmaradások, meg nem valósított tervek, ami ugyan nem jó a gazdaság hosszú távú fejlődése szempontjából, de költségvetésnek segített.

Hogyha ezek nem lettek volna, akkor sokkal rosszabb lett volna az eredmény. Idén azonban már az a helyzet, hogy az infláció inkább teher a kormánynak is, nagyon sok különböző állami juttatást emelni kell éppen a tavalyi magas inflációnak megfelelően. Emellett az államnak is vannak kiadásai, azok is emelkednek az infláció miatt. Ehhez jönnek még a a tavaly elfogadott szociális intézkedések, amelyek nem éppen célzottak, ráadásul hosszú távúak, és ezek is növelik majd az idei hiányt.

Ez utóbbiak közé tartoznak a családtámogatási intézkedések, a családi pótlék emelése is?

Igen, pontosan.

Az idei hiánycél mintegy 6 százalékos, GDP arányosan, ez tartható anélkül, hogy bele kelljen nyúlni a költségvetésbe?

Igen, ez viszonylag tartható. Amiről az előző kormány tagjai beszélnek, hogy tele van az államkassza, azzal valószínűleg azt akarják mondani, hogy nagymértékben készpénz is rendelkezésre áll, tehát idén ekkora hiány finanszírozásával sem lesz gond, ha minden jól megy.

De ne felejtsük el, hogy még júniusig ülésezik a parlament, és ami most ott folyik, az egyszerűen elképesztő. Még nem tudjuk, hogy mit fogadnak el, és az mekkora hatással lesz ennek az idei a költségvetésre.

Az energiaárak most viszonylag alacsonyak, sokkal alacsonyabbak, mint tavaly, és még az év elejéhez képest is csökkentek. Ez befolyásolhatja a kiadási oldalt? Például azzal, hogy nem kell akkora kompenzációt fizetni a cégeknek vagy önkormányzatoknak a magas energiaárak miatt?

Igen, ez ebből a szempontból segít, enyhítheti is az inflációs nyomást bizonyos mértékben. De ami az energiaárakat illeti, azt kell tudatosítani, hogy az idei évi támogatás elsősorban a lakossági árak támogatására megy el. Ez már fix, lényegében az egész évre. Szlovákiában a lakossági gáz ára alig emelkedett, miközben a világpiacon jóval magasabb a földgáz ára. Tehát itt még mindig nagy az árkülönbség, és ezt a különbözetet az állam állja.

Említette, hogy a jövő évi költségvetést egyfajta „Lego-elemekből” állítják össze, hogy az új kormány ki tudjon venni bizonyos elemeket, variálhassa azt. Önök ugyan szakértői kormány, de mégis mi a beállítottsága a kabinetnek? Ha ön készíthetné el a végleges költségvetést, milyen intézkedésekkel vinné ezt be a parlamentbe?

Ezt a kérdést is hagyjuk inkább egy későbbi időpontra. Még nem döntöttük el, hogy hogyan is fogjuk ezt bemutatni. Kérdés, hogy tényleg csak egy „menüt” mutatunk be, vagy lesz ott egy javasolt verzió is, ami szerintünk jó lenne a gazdaság szempontjából. Erről később döntünk.

Ezt azért kérdezem, mert nem árt, ha tudja a lakosság, hogy inkább egy jobboldali, kicsit megszorítóbb gazdaságpolitikát alkalmazó kormányra számítson a következő hónapokban, vagy inkább egy baloldalibb, osztogatóbb kabinet?

Mi nem akarunk politizálni, az idei költségvetés be van állítva, és mi csak előkészítjük a jövő évi költségvetést. A végső döntés végül is a politikusokon múlik, ha megalakul az új kormány, kialakul egy új többség a választások után a parlamentben.

Az elődei munkáját hogyan értékeli? Ebben a választási ciklusban három pénzügyminiszter is volt, ha az utolsó hónapokban a minisztériumot irányító államtitkárt is egyfajta pénzügyminiszternek számítjuk. Mi az, amit pozitívan értékel a munkájukból pozitívan, és mi az, amit negatívan?

El kell ismerni, hogy nagyon nehéz körülmények között vezették az országot, nagyon nehéz körülmények között menedzselték az államkasszát. Előbb jött a járvány, majd az orosz-ukrán háború és annak következményei a gazdaságra és a közpénzekre. Az utolsó év egy kicsit „elszaladt”.

Azt nem is azt kritizálnám, hogy a családoknak többet akartak adni. Fontos azonban a támogatás módja. Ugyanis ideiglenesen segíteni – elsősorban a rászorulóknak – az teljesen rendben van. Az a baj, hogy ők mindenkinek segítettek, és ráadásul hosszú távon.

Tehát az intézkedések hatásai érezhetőek lesznek azután is, amikor a válságokról – remélhetőleg – meg is feledkezünk. És erre a hosszú távra nem biztosítottak semmilyen finanszírozást. Ezért is mondjuk azt, hogy az államháztartás, a közpénzek nagyon rossz helyzetben vannak jelenleg.

Már az első kormányülésen javasolta a minisztérium két államtitkárának leváltását, a pozíciókra két kollégáját hozta a nemzeti bankból. Nagyobb személyi változások is voltak, mélyebb szintre is lementek? Miért volt szükség az államtitkárok leváltására?

Nem mentünk mélyebb szintre a személycserékben, csak az államtitkárokat váltottuk le. Lényegében arról van szó, hogy nagyon kevés az időnk, és ebben a rövid időszakban nagyon fontos, hogy olyan emberekkel dolgozzak együtt, a legközelebbi kollégák olyanok legyenek, akikkel már összhangban vagyunk, akikben megbízom. Ők a kollégáim a nemzeti bankból, akikkel már régóta együtt dolgozunk, ismerjük egymást, megbízom bennük, tudom, hogy milyen a teljesítőképességük. Az államtitkárokon kívül lényegében csak „politikai jelöltek” távoztak a minisztériumból.

A pénzügyminisztérium szakmai színvonalát hogyan értékeli? A megfelelő pozíciókban a megfelelő emberek vannak?

Igen, van egy jó szakembergárda, de azért be kell őszintén vallani, hogy talán egy kicsit az elmúlt években elhanyagolták a stáb fejlesztését, a humán és a nem humán tőke fejlesztését is. De ennek ellenére a minisztérium alapvetően jó állapotban van. Nagyon sok embert ismerek, vagy még abból az időből, amikor én is itt dolgoztam, vagy közben, szakmai berkekben ismertük meg egymást több vezető beosztottal. Szerintem jól fog működni az együttműködésünk.

Az előző kormány ígéreteit, amelyek idén lépnének hatályba, gondolok itt a pedagógusok bérének emelésére, a családtámogatásokra, stb. ezeket betartják? Nem próbálják meg módosítani?

Természetesen betartjuk, a törvények módosítására már nincs is lehetőségünk, és nem is készülünk erre.

A lakosságot leginkább sújtó jelenség az infláció, ebből is talán az élelmiszerárak emelkedése. Most már talán egy picit lassult az áremelkedés, de számíthatunk arra, hogy ez a lassulás folytatódni fog? Bízhatunk abban, hogy lassan megáll az árak emelkedése?

Igen, ha minden jól megy, elindul az infláció a várva-várt lassulása. A világpiaci árak, főleg az élelmiszer-alapanyagokat, a gabonát, a különböző olajokat, zsírokat illeti, már az előző év folyamán, az utóbbi hat hónapban az áremelkedés lényegesen lassult a világpiacokon. Várjuk, hogy ez megérkezzen a boltjainkba is. Bizonyos tételek esetében már látni, hogy javul a helyzet, de fontos ez, hogy általánossá, általánosabbá váljon.

Én azt várom, hogy a következő hónapokban ez bekövetkezik, és az élelmiszer-infláció is, de általában a teljes infláció is csökkenni fog a következő hónapokban. Úgyhogy az év vége felé már egy számjegyű lehet az infláció.

Az egész évre mekkora inflációt vár? 10 százalék körül alakulhat?

Inkább11-12 százalék körüli éves inflációra számítok. Az a fordulat, az a meredekebb csökkenés, amiben reménykedtünk az év elején, nem következett be teljes mértékben. Szerencsére azonban már látjuk a lassulás jeleit és reméljük, hogy ezek erősödni fognak a következő hónapokban.

Pénzügyminiszterként tudja ezt befolyásolni? Ugyan az inflációs cél elérése a nemzeti bankok, a mi esetünkben részben az Európai Központi Banknak feladata, de pénzügyminiszterként tud tenni annak érdekében, hogy gyorsabb legyen az infláció csökkenése? Vagy csak a hatásait tudja kivédeni azzal, hogy bizonyos csoportoknak, a rászorulóknak plusz támogatást ad az állam?

A költségvetési politika beállítása nagymértékben befolyásolja a kereslet helyzetét a gazdaságban. Ez lényegében ugyanaz a tétel, amelyet a központi bank is befolyásol.

Fontos, hogy ez a két intézmény most a következő időszakban egy húron pendüljön, egy irányba húzza a kötelet. Ha ugyanis a bank próbálja korlátozni a gazdaságot, és mi, a kormány pedig belemenne egy nagy költekezésbe, nagy hiányokkal tervezné meg a következő éveket, akkor nehezebben szabadulnánk meg az inflációtól.

Lehet azt mondani akkor, hogy segítheti az infláció csökkentését, hogy ön és a kormányfő is a nemzeti bankból jött? A pénzügyminisztériumnak szorosabb a kapcsolata a jegybankkal így jobb lesz az együttműködés? Ez az együttműködés segíthet az infláció gyorsabb csökkentésében?

Nem mondom, hogy együttműködünk, a jegybank továbbra is független intézmény. Inkább azt mondanám, hogy jobban értjük az összefüggéseket, és jobban értékeljük annak fontosságát, hogy ne menjenek egymással szemben ezek az intézmények, éppen ebben az időszakban, amikor le kell vinni az inflációt és az inflációs várakozásokat is.

A rövid távú terveiről azt mondta, hogy inkább még nem beszél róla, de mi lesz a hosszú távú tervekben, amin esetleg elkezdenek dolgozni? Mit szeretnének itt hagyni a következő kormánynak?

Ezt is majd inkább a kormányprogram meghirdetésekor mondanám el. Sok ötletünk van, és még nem tudom, hogy mi kerül majd be a kormányprogramba. Előbb szűkíteni kell a témaköröket. Korlátok között működünk, behatárolt a rendelkezésünkre álló idő, nem tudunk törvénykezni sem, ezért olyan dolgokkal szeretnénk előállni, amit a kormány valóban meg is tudna valósítani véges határidőn belül.

kormányprogramot mikor akarják bemutatni? Összesen egy hónapjuk van, egy-két héten belül esetleg már valamilyen változatot be tudnak mutatni?

Egy hónapunk van rá, be lehetne mutatni korábban is, de ez a hónap is viszonylag rövid időszak. Jövő hét elején talán lesz egy belső szöveg a minisztériumon belül, de ezt még össze kell hangolni a többi minisztériummal, ami a kormányhivatal feladata. Ez a munka még két-három hétig tartani fog.

Tehát, hogy akkor kihasználják a rendelkezésre álló egy hónapot?

Valószínűleg a nagy részét igen, ugyan nem akarunk egy terjedelmes, hosszú dokumentumot írni, inkább azon lesz a hangsúly, hogy a megfelelő prioritások benne legyenek úgy, hogy ezt tényleg meg is lehessen valósítani. És az egész egymásba illeszkedjen, ne 16 különböző tervezet készüljön, hanem egy egységes dokumentum, amelyben vannak témák, amelyeken együtt tudnak dolgozni az egyes minisztériumok. Ezt össze kell hangolni.

Valamit felhasználnak majd az előző kormány programjából is?

Mi teljesen más helyzetben vagyunk, de például tekintettel kell lennünk az uniós helyreállítási tervre. Erre tudunk és fogunk is támaszkodni.

Említette, hogy rövid távon, a választásokig tartó időszakban gondolkodnak. De éppen Igor Matovič vetette fel, hogyha a választások után patthelyzet alakul ki, amikor az egyik fél sem tud kormányt alakítani, akkor az önök kormánya akár tovább is maradhat. Készülnek erre a helyzetre? Csehországban is volt egy szakértői kormány, ami viszonylag jól bevált?

Egyáltalán nem készülünk ilyen helyzetre,

reménykedem abban, hogy a választások után lesz egy demokratikusan megválasztott többség, ami át tudja venni tőlünk a kormányzást.

A demokráciában ez a dolgok rendes menete, és mi visszamehetünk arra a szintre, ahol talán legjobban tudunk működni, a független hivatalnokok szintjére.

Ülésezik a parlament, és folyamatosan napirenden vannak olyan törvények, amelyeknek költségvetési vonzatuk is van. Nyújtható, bővíthető még az idei költségvetés? Konzultálni fognak erről a jelenlegi a parlamenti pártokkal, frakciókkal?

A miniszterelnök már a hétvégén, tévéinterjúban is beszélt arról, kérte a parlamenti képviselőket, hogy próbáljanak felelősen, fegyelmezetten viselkedni a következő időszakban.

Ugyanis sok tárgyalt intézkedésnek nemcsak az idei költségvetésre van kihatása, hanem hosszú távú következményei is vannak.

Jelenleg a pénzpiacok azzal a feltétellel szavaztak bizalmat Szlovákiának, hogy a hiány csökkenni fog a jövőben. Minél költségesebb intézkedéseket fogadnak el a képviselők, annál nagyobb lesz a megszorítás.

Névjegy: Horváth Mihály Tanulmányai: A dunaszerdahelyi gimnáziumban érettségizett 1997-ben A Komensky Egyetem Menedzsment Karán szerzett magiszteri diplomát 2002-ben A University of Yorkon (Anglia) második magiszteri diplomát (M.Sc) szerzett 2003-ban, majd a skóciai University of St Andrews-on 2007-ben kapta meg a PhD. címet. 2009 – 2014 között kutatóként dolgozott a University of Oxfordon, 2014 – 2019 között egyetemi oktató volt a University of Yorkban Szakmai tapasztalatai: 2000 – 2002 az ING Bank pozsonyi kutatórészlegének munkatársa [4] 2003 – 2004 a szociális ügyi minisztérium államtitkárának tanácsadója, a Szociálpolitikai Intézet igazgatója 2007 – 2011 a pénzügyminiszter tanácsadója, részt vett az eurozónába való belépési tárgyalásokon 2012 – 2013 a UNDP pénzügyi elemzője A Költségvetési Tanács alapító tagja – tag 2012-2015 között 2020-tól a Szlovák Nemzeti Bank vezető elemzője 2023. május 15-től pénzügyminiszter az Ódor-kormányban Forrás: Wikipedia

Lajos P. János