1
Peter Krutil (ABS), Vladimír Dvořáček (NBS) és Horváth Mihály pénzügyminiszter (Fotó: Paraméter)
Megosztás
A legtöbb párt már bemutatta saját terveit a bedőlő jelzáloghitelek megmentésére, Horváth Mihály pénzügyminiszter szerint azonban nincs szükség semmilyen intézkedésre, mert nem kell tartani a hitelek tömeges bedőlésétől. A törlesztőrészletek ugyan emelkedni fognak, de a háztartások ezt ki tudják gazdálkodni. Most mintegy 1 százalék a bedőlő hitelek aránya, de a Smer most akar "hitelesmentő" programot indítani, pedig az ő kormányzása idején is megtehette volna, amikor a hitelek 4 százaléka dőlt be évente, a kamatok pedig jóval magasabbak voltak a jelenleginél.
2025 végéig mintegy 350 ezer jelzáloghitel kamata emelkedhet, ennyinek jár le a kamatperiódusa, ennyinek nőnek majd a havi törlesztőrészletei. Ez mintegy 300 ezer háztartást érint, mivel vannak háztartások, amelyeknek több hitelük is van. „A kamatok emelkedése nem okoz majd megoldhatatlan problémát a hiteleseknek” – mondta a Szlovák Nemzeti Bank adataira hivatkozva Horváth Mihály pénzügyminiszter. – A bankok ügyfeleinek nem kell tartaniuk attól, hogy nem fogják tudni fizetni a részleteket.”
A részletek a jegybank adatai alapján átlagosan 92 euróval emelkednek majd.
„A hitelek kétharmada esetében a törlesztőrészlet emelkedése 100 euró alatt lesz” – jelentette ki Vladimír Dvořáček, a jegybank Banktanácsának tagja.
További 23 százalék esetében 100-200 euró közötti összeggel kell számolni, a hitelek 8 százaléka esetében nő a részlet 200-300 euró közti összeggel, és mintegy 3 százalék az, ahol az emelkedés meghaladja majd a 300 eurót. A Robert Fico által bemutatott 500 eurós emelkedés csak a hitelek 1,5 százalékára, mintegy 1500 kölcsönt érint majd.
A törlesztőrészletek várható emelkedése (Forrás: NBS)
A magasabb emelkedés sem okoz majd gondot, mivel azt olyan hitelesek vették fel, akiknek a jövedelmük megengedi az ilyen emelkedést is. Horváth szerint ez annak köszönhető, hogy a bankok viszonylag szigorúan ellenőrizték a hiteligénylők jövedelmi helyzetét.
„Bármilyen furcsán is hangzik, néhány dolog Szlovákiában működik, ez az egyik” – jelentette ki a pénzügyminiszter.
A magasabb összegű hitelek többségét Horváth szerint a fővárosban vették fel, többnyire egyedül élő fiatalabb emberek, akiknek a jövedelme ezt lehetővé tette. Feltételezhető az is, hogy sokan ilyen hitelből befektetésnek vásárolták meg a lakást.
Horváth úgy véli, már csak azért is hibás lépés lenne a hitelesek egységes támogatása, mivel azzal a lakosság kisebb részét segítenék a többség rovására. A háztartások mintegy 30 százalékának van jelzáloghitele, további 20 százalék egyéb, fogyasztói hitellel rendelkezik.
A jelzáloghitelek kamatkulcsának változása 2009-től (Forrás: NBS)
A jelzáloghitelek kamatait a jegybank nem tartja túlzottnak, habár elismeri, hogy kicsivel az eurozóna átlaga felett van. „Korábban azonban a kamatok az átlag alatt voltak, vagyis ez egyfajta kompenzáció” – véli Dvořáček. A kamatok egyébként nem kiemelkedően magasak, 2012 táján csökkentek arra a szintre, ahová most felemelkedtek, vagyis 4,5 százalék közelébe.
Optimizmusra ad az is okot, hogy jelenleg is nagyon kevés a bedőlő hitel, jegybank adatai szerint az összes kölcsön mintegy 1 százaléka.
„A bankok nem érdekeltek a kölcsön bedőlésében, megtesznek mindent, hogy az ügyfél tudja törleszteni a felvett hitelt” – jelentette ki Peter Krutil, a Szlovák Bankszövetség elnöke.
A bedőlő hitelek aránya egyébként 2014-ig 2-4 százalék között mozgott, azóta csökkent fokozatosan 1 százalék körülire. A COVID idején volt egy kisebb kilengés, de akkor sem ment 2 százalék fölé.
A bedőlő hitelek aránya 2007-től (Forrás: NBS)
Szlovákiában mintegy 700 ezer jelzáloghitel van, ebből 2025-ig 350 ezernek nő majd a hitele, a többinek hosszabb a kamatperiódusa, vagy már meghosszabbították azt az utóbbi években.
A lejáró kamatperiódusú hitelek száma évek szerint (Forrás: NBS)
– lpj –