Horváth Zoltán: "Rengeteg köszönömmel tartozom sokaknak..."

Kedves Dunaszerdahelyiek! Tisztelt Támogatóim!

Mikor kampányokban rutinosan használódik el az alázat szó, mindig rossz érzésem támad. Biztosan egyetértenek velem, hogy soha nem volt annyira szükség arra, hogy gyakoroljuk is a jelentését, mint ezekben a percekben, az ilyen helyzetekben. Alázattal fogadom a vereséget, nem esik nehezemre ebbe beleállni, és kimondani, annál is inkább sem, mert minden dunaszerdahelyinek szerettem volna polgármestere lenni. Azoké az embereké is, akik nem nekem szavaztak bizalmat – megosztottság nélkül, mindenki igényét és érdekét fókuszba helyezve a megosztottság ellen felszólalva. Köszönöm, hogy ezt annyian felismerték, és követhető értéknek találták. Ezúton is ismételten gratulálok Hájos Zoltánnak a megválasztásához, kívánok neki sok erőt, inspirációt, hogy hivatalát erkölcsi kérdésekben is nagyvonalúan gyakorolhassa, döntéseit minden dunaszerdahelyi hasznára fordítva.

Szeretnék szólni az otthon maradottakhoz, akikkel nem állt módunkban találkozni a szavazóhelyiségekben. Ismerni szeretném Őket is, az indokaikat, a miértjeiket. Nem a számonkérés hajt! Tudni szeretném, hogy a kiábrándultság, a hitevesztettség vagy éppen mi sodorta őket abba a helyzetbe, hogy nem foglaltak állást. Az elmúlt napok során megbizonyosodtam arról, hogy a dunaszerdahelyiek nem folytatnak struccpolitikát ok nélkül. Az apátia viszont igenis komoly jelenség ahhoz, hogy ezt ne kezeljük félvállról. Lopott gondolattal: Dunaszerdahely „többet érdemel”, több választópolgárt érdemel az urnáknál.

Kedves Szerdahelyiek!

Köszönöm, hogy támogatásukról biztosítottak a szavazataikkal! Örülök, hogy sokukkal módomban állt találkozni, és bizalmukba fogadva megosztották velem gondolataikat, gondjaikat, meglátásaikat ezzel is bővítve azt a spektrumot, amit látnom kellett. Köszönöm a képviselőjelölteknek, akik akár a szavazóbázisuk megosztását is felvállalva nyilvánosan álltak ki mellettem. Ugyanakkor szeretném megköszönni minden olyan támogatómnak a bizalmát, akik egyszerű emberként az elmúlt napok láthatatlan támogatói voltak, és el nem tudják képzelni, hogy szavaik milyen súllyal biztosítottak arról, hogy a mélyen hitt eszmék nem hiábavalóak. Hálás vagyok érte!

Amikor mindez elindult, egy dolgot szerettem volna kizárni. A negatív kampányt, a mocskolódást, a céltalan egymásra mutogatást, a gonosz, mérgező és hazug méltatlankodást. Emberként szerettem volna végigcsinálni ezt az időszakot, és ember szerettem volna maradni a választások után is. Továbbra is hiszek abban, hogy a választót nem lehet megvezetni, és a követ nem kell visszadobni. Kívánom mindannyiuknak, hogy a közösségen belüli értelmetlen összekülönbözőségek kopjanak ki a napjainkból. Fogadjuk el a másvéleményeket, engedjük meg magunknak, hogy azokat megismerhessük, és ez a nyitottság szolgálja mindannyiunkat. Ne engedjük, hogy emberi kapcsolatokat mérgezzünk meg, csak azért, mert akár itt egy politikai kérdésben valaki másképp gondolkodik. Kívánom, hogy találják meg mindazokat, akik fontosak Önöknek, számíthassanak rájuk jóban-rosszban! Képviselőként továbbra is jelen leszek: Önöknek, Önökért. Számíthatnak rám.

Köszönöm!

Horváth Zoltán

(PR-cikk)