Hőzöngések és kirúgások

De. Horváth György valakinek nagyon az útjában áll. Feltehetően azoknak, akik mindenképp ki akarják őt penderíteni a legfőbb taláros testületből. Bezzeg, ha az államfő kirúgta volna, milyen jó lenne. Ivan Gašparovič viszont megvédte egykori tanítványát, ráadásul több alkotmányjogász és bíró nyilatkozott úgy, hogy teljesen alaptalanok az ellene felhozott kifogások, törvényes volt a megválasztása is.

Ám ez egyeseket nem érdekel, kézivezérelt, politikai célokra használható bíróságot szeretnének, miként szerettek volna perzekútor-parlamentet is, ahol főképp az ellenzék játszotta volna az eretnek szerepét a nagy autodafén.

Kirúgáshoz persze nem kell végső esetben bombához folyamodni, sőt ki se kell rúgni a megtévedt báránykát, elég jó alaposan lehordani, derékletöréssel fenyegetőzni, ejnyebejnyézni. Jajj, mi lett Počiatek ballépése nyomán a drága állampárt presztízsével, ahhh! Holott ez az utólagos álszent erkölcscsőszködés szánalmas és undorító. Most meg már hiába ajánlotta fel a lemondását a fiatal pénzügyér, gesztusa annyira hiteles, mint a nagyi fabudijában az Utolsó vacsora posztere.

A kormányfő és a kormány következetességét bizonyítja az is, hogy a héten kapásból visszautasították azt az adócsökkentési javaslatot, melyet Ivan Mikloš volt pénzügyminiszter adott be, s mely szerint 90 fillérrel olcsóbb lett volna a benzin, 1 korona 80 fillérrel pedig a gázolaj. Hogy ez miért lett volna jó, és miért lehetett volna megtenni, továbbá, hogy ennek kapcsán miért beszélt mellé a gazdasági miniszter, azt egy korábbi heti összefoglalóban már ismertettük. Az viszont kacagtató, hogy ugyanezt a javaslatot a Smer ellenzéki korában nyílt levélben tették közzé, s azt harsogták: az új kormány első dolga lesz ezt az adót csökkenteni. Ennyit az ígéretekről.

Persze, más miatt is vakaródzik a kedves kabinet. Muszáj lesz emelni a gáz árát ugyanis. Húsz százalékról szól a fáma. Biztosra vehetjük, hogy ebben az esetben is árbefagyasztásról s egyebekről hőzöngenek majd, aztán simán többet fogunk fizetni. Mert hordószónoklattanban ez a szociáldemokrata kormány színjeles.

Ja, Robert Kaliňák belügyminiszter jókorát trianonozott a parlamentben, s igaza lehet annak a politikai elemzőnek, aki úgy véli, időzítetten, csak azért, hogy elterelje a monacói jachtparty kínos következményeiről a figyelmet. Persze, van Magyar Gárda, Jobbik és egyebek, de uraim van Pospolitosť, Kotleba, Szlovák Nemzeti Megújhodási Mozgalom, sőt Slota is, magas lovon.Ezt tessenek hozzáteni, legalább a tárgyilagosság látszata kedvéért.

Apropó, Slota és Rafaj megúszták az aláíráshamisítási botrányt is. Sőt, az SNS egyáltalán nem fog aláírni, merthogy az a jelenléti ív csak egy papírfecni. Szép. Uraim, tisztelt képviselők, nyilváníttassák magukat egyszerűen istennek, az a történelemben gyakran bevált. Egy diktatúrában úgyis minden sokkal egyszerűbb, mindenki elégedett és boldog, lehet hajtóvadászatokat tartani a haza ellenségeire, az ellenségek vagyonát szét lehet osztani egymás közt, a bíráknak ki lehet adni előre az ítéleteket, de ha valaki nagyon szarozik, azt egyszerűen el lehet tüntetni és kész.

Ja, hogy Gyurcsány és Fico nem találkozik? Minek? Mi teljesült abból a listából, amit Göncz Kinga emlegetett Párkányban? Szinte semmi. Pontosabban még a fele sem. Ahhoz meg nem kell műmájerkedve vigyorogniuk és kezet fogniuk, hogy aztán utána megint egymást szidja és gyalázza a két ország.

Orbán Viktor ma Dunaszerdahelyre látogatott. Jött megáldani az MKP-s cimborákat. Cseszheti, aki nem paríroz, mert ha Viktor újra miniszterelnök lesz, akkor hogy fogják nála ismét kinyalni a tányért? A szlovákiai magyarság képviseletében tetszelgő MKP-ban utálják azt, ha valakinek nem tetszik Viktor. De ez legyen az MKP baja. Mely párt maximum annyira lesz szociáldemokrata, és akkor, amikor a Smer. Azaz soha semennyire.