Idén alig marad valami pénz betonozásra Dunaszerdahelyen!

2023. január 25. - 07:00 | Régió

A városi képviselő-testület elfogadta a 2023-as költségvetést, ami persze évközben bizonyos tényezőktől függően módosul majd, de jelzésértékű, hogy a tavalyi háztartás legutolsó módosításához képest annak negyedével szűkebb. Az óvatosságot jelzi számos kiadási tétel visszafogása, különösen a tőkekiadásoké, tehát tulajdonképpen a beruházásoké, melyek jegyzéke nagyon soványka, út- és járdafelújítást például pillanatnyilag nem is tartalmaz. A tavalyi évből maradó többlet viszont kihúzhatja a csávából a várost.

Idén alig marad valami pénz betonozásra Dunaszerdahelyen!
Hájos Zoltán - Archív felvétel: Cséfalvay Á. András

„A háború kapcsán kirobbant pénzügyi és energetikai krízis komoly kihívások elé állította az önkormányzatokat, a kormány populista, nem rendszerszerű rendeletei szűkítették a mozgásteret, 800 ezer euróval csökkent a részadókból tervezett bevétel, az elszabadult energiaárak pedig ugyancsak komoly döntések meghozatalára kényszerítik az önkormányzatokat” – árulta el a költségvetés beterjesztése során elmondott beszédében Hájos Zoltán polgármester.

Hozzátette prioritásokat határoztak meg a költségvetéssel, ezek pedig többek között azt jelentik, hogy a folyamatosan romló gazdasági helyzet, a növekvő infláció és a kiugróan magas energiaárak ellenére biztosítani kell a város intézményeinek, mindenekelőtt az iskolák, óvodák és szociális otthonok zavartalan működését, törleszteni kell a város hiteleit, melyek kamatköltségei ugyancsak nőnek idén, biztosítani kell saját forrásokat a folyamatban lévő EU-s támogatású projektek megvalósításához, továbbá a közalkalmazottak bérének előírt emeléséhez.

Ezek alapján az idei kiegyensúlyozott költségvetés magasságát 28 millió euróra tervezik, ami azt jelenti, hogy ekkora bevétellel és ekkora kiadással számolnak összesen. Ez pedig a tavalyi, választási évben produkált, közel 37 milliós háztartáshoz képest mintegy 25%-os csökkenés.

Ez utóbbi elsősorban a tőkekiadásokon mutatkozik meg. A város ugyanis a beruházásokra költendő pénzeket 1 millió euróban határozta meg, szemben a tavalyi év brutális kiköltekezésével, amikor pedig 9,5 millió eurót költöttek.

Ki kell vágni a fákat, hogy megépülhessen az átkötőút az Észak II-es lakótelepre Dunaszerdahelyen

A beruházási jegyzék szerint a tőkekiadások csaknem felét a Kisudvarnoki utat a Sport utcával összekötő útszakasz megépítésére fordítandó 430 ezer euró teszi ki, ezenkívül a város idén 212 ezer eurót költ a buszállomás közelében lévő hajléktalanszálló épületének megvásárlására a Szlovák Vasutaktól (tavaly már kifizettek érte 106 ezret), és mintegy 270 ezer eurót a föld alatti kukákat érintő projekt folytatására. A beruházási jegyzékben ezeken kívül csupán projektdokumentációra, valamint óvodafelújításra költendő 100-100 ezer euró szerepel.

Tőkebevétel híján a beruházásokra szánt pénzt a folyó bevételi többletből tervezik fedezni. A költségvetés ezen része az egyedüli, ami pozitív, hiszen a tavalyi évhez képest a folyó bevételek legalább 800 ezer euróval lehetnek magasabbak, míg a folyó kiadásokat 650 ezer euróval fogják vissza.

Az említett folyó bevételi többlet azért is figyelemre méltó, mivel kétszer ennyi is lehetne a tervezet, ha a kormány az adóbónusz jelentős megemelésével nem emelne ki további 800 ezer eurót a városkasszából. A jövedelemadó visszatérített hányada viszont, ami a költségvetés bevételei közül a legnagyobb tétel, még így is magasabb lesz, mint tavaly.

2022-ben a 10,62 millió euró érkezett be, míg az idei terv egyelőre 11,06 millió, ami minden bizonnyal változik a pénzügyminisztérium későbbi előrejelzései alapján. A város egyébként azzal indokolja a magasabb várható jövedelemadó-bevételt, mivel a magasabb infláció nagy nyomás alá helyezi a minimálbért, amit várhatóan tovább kell majd emelni, ezen keresztül pedig az átlagbér is emelkedni fog.

A második legnagyobb tétel bevételi oldalon az alapiskoláknak nyújtott állami decentralizációs támogatás a diáklétszám alapján. Az erre vonatkozó becslést szintén később adja ki az illetékes minisztérium, a város pillanatnyilag a tavalyihoz (kb. 7 millió euró) képest kb. 250 ezerrel tervezett kevesebbet (6,74 millió).

Azt követi a bevételek között az ingatlanadóból származó összeg, ami tavaly 2,15 milliót tett ki, idénre pedig 2,32 millióra tervezték, noha ingatlanadó-emelés széleskörben nem történt, csupán néhány tétel került kiigazításra.

Mintegy harmadával, fejenként kb. 10 euróval lesz magasabb viszont a szemétdíj, ami az ezzel kapcsolatos költségvetési tétel tervezésén is megmutatkozik, abból ugyanis a tavalyi 1,32 millióhoz képest 2023-ban félmillióval magasabb bevételt várnak.

A tavalyi 657 ezer euróhoz képest idén előzetesen 600 ezer eurós bevételt tervez a város a szintén bizonyos mértékben megemelt fejlesztési illetékből, aminek magassága viszont az építkezések mértékétől is függ.

Dunaszerdahely arra számít, hogy idén, a járvány elmúltával tovább élénkülhet az idegenforgalom, aminek eredménye, hogy a vendégéjszakák után fizetendő szállásadói illetékből származó bevétel is magasabb lesz, ebből egész pontosan 120 ezer eurót remélnek, míg a Csallóközi Vásár 50%-kal megemelt helydíjából 150 ezret.

Idén a város megemelte az óvodai hozzájárulás, valamint az óvodai étkeztetés összegét is. Ezekből tavaly összesen 210 ezer euró folyt be, míg az idei terv már 350 ezer.

Pillanatnyilag nincs tervben városi ingatlan eladása, és a tartalékalapból sem terveznek beemelni a költségvetésbe összeget, ezek a tételek viszont év közben bizonyára változni fognak.

A kiadási oldalon a megszorítások jellemzőek lényegében minden területen. A városháza 2,84 milliós költségvetése közel 90 ezer euróval alacsonyabb a tavalyinál az indoklásában viszont megjegyzik, forráshiány miatt ez egyelőre nem tartalmazza a közalkalmazottak 10%-os béremelését.

Az egyik legnagyobb tétel a kiadások között a szemételhordás és a lerakatokon való elhelyezés költsége, és ebből látszik miért volt szükség a szemétdíj emelésére. A szemét kezelése ugyanis várhatóan 1,8 millió eurójába kerül idén a városnak, szemben a tavalyi 1,24 millióval.

A kulturális, sport-, valamint szociális területen működő civil szervezetek között pályázat útján 257 ezer eurót oszthatnak el, ez az összeg 22 ezerrel magasabb a tavalyinál.

500 ezer eurót nyújt támogatásként a város a két legnagyobb helyi sportklub, az FC DAC focicsapatnak (400 ezer), valamint a HC DAC kézilabdacsapatnak (100 ezer).

Körülbelül 40 ezer euróval magasabb dotációra számíthat a Csaplára Benedek VMK, a 377 ezres tétel már magába foglalja az energiaköltségek megnövekedését is.

A város adósságszolgálata is kap egy sallert, a kamatköltségek a tavalyi 93 ezerhez képest 274 ezerre nőnek, és idén már elkezdődik a 2021-ben felvett, és jórészt a választási év „betonozására” költött beruházási hitel törlesztése is, egy 266 ezres tétellel. Ezek miatt az városi adósságszolgálat mintegy 450 ezer euróval nő 2023-ban.

A városi rendőrség 684 ezer euróba kerül idén, ennek kétharmadát (465 ezer) a fizetések teszik ki.

Ami a megszorító intézkedéseket illeti, a város a zöldövezet karbantartására a tavalyi 594 ezer után idén csupán 520 ezret tervez költeni, útjavításokra pedig összesen 157 ezret, ami közel százezerrel kevesebb, mint 2022-ben.

Tavaly még újultak meg játszóterek 85 ezer euróból, most csak a karbantartásukra költenek 30 ezret.

A városháza információs rendszerének működtetésére 27 ezer euróval fordítanak kevesebbet (166 ezer).

A közvilágítás üzemeltetése 520 ezer euróba kerülhet idén, ami 115 ezerrel több mint tavaly. Ezen belül kétszeres költségemelkedésel számolnak az energia terén, a karbantartásukat viszont megnyirbálják. A 2022-es 194 ezer euró helyett most csupán 80 ezret hagytak jóvá, ahogy az egyéb városi karbantartásokra előirányzott eddigi 80 ezres tételt is lecsökkentették 30 ezerre.

Az óvodáknál ugyancsak megugrik az energiaköltség. A tavalyi 263 ezer után most 420 ezer a tervezett kiadás.

A 2021-ben folyósított beruházási hitel eredményeként 2021 októberéhez képest 2022 decemberére 1,7 millió euróval, 10,52 millióra emelkedett a város adósságállománya.

A folyó kiadások arányában mért városi eladósodottság pedig kb. 5%-kal, 29,56%-ról 34,42%-ra nőtt. A város lakosságszámának alakulását is figyelembe véve ez azt jelenti, hogy az egy évvel korábban mért egy főre eső, 388,21 eurós adósságállomány 466,21 euróra nőtt.

(SzT)