Igor Matovič nagyon szeret pénzügyminiszter lenni, nem mond le akkor sem, ha nem lesz jövőre költségvetés

Fotó: TASR

Nem volt semmilyen alku, állítja Igor Matovič a keddi szavazás kapcsán, amikor a parlamentben néhány képviselő híján nem sikerült elfogadni az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványt.

„Senkinek semmit nem ígértem, a kisebbségi kormány alatt is arra fogunk támaszkodni, hogy minden szavazásnál lesz elég képviselő, aki tudatosítja, hogy mi a közérdek” – jelentette ki Matovič.

A jelenlegi helyzetet a jó és a rossz harcaként látja. „A Hidra az utolsó pillanatig meg akarta fordítani a történetet, de mi megyünk tovább, kisebbségi kormány vagyunk, néha sikerül elfogadni a törvényt, néha nem” – mondta a pénzügyminiszter.

A helyzetet szerinte az SaS okozta azzal, hogy kilépett a kormányból, és összefogott a Smerrel és a fasisztákkal. Richard Sulík, az Sas elnöke ezt természetesen fordítva látja, szerinte a kormánykoalíció alkudozik a fasiszta képviselőkkel, aki saját törvényjavaslataik elfogadása fejében készek a kormány támogatására.

Matovič növelné a „párnát” a jövő évre

A parlament azonban egy alkalommal már „megtréfálta” a kormányt: nem bólintott rá a kormánynak arra a javaslatára, hogy az idei költségvetés módosítást, amely 1,5 milliárd euróval egészítené ki a kiadási oldalt, gyorsított eljárásban tárgyalják. Ha ezt ismételten sem sikerül elfogadni – a kormány már csütörtökön újra megpróbálkozik vele –, akkor csak jövő hónapban módosíthatják a költségvetést, ha egyáltalán sikerül elfogadni.

A pénzügyminiszter elismerte, ha ez nem sikerülne, akkor még rosszabb helyzetbe kerülne, a kormány, ha nem sikerülne elfogadnia jövő évi költségvetést sem.

„A plusz 1,5 milliárd euró megnöveli azt a »párnát«, amit jövőre eloszthatunk az ideiglenes költségvetésnek megfelelően” – mondta Matovič.

Nem kapcsolnák össze a költségvetést a kormány iránti bizalmi szavazással

Az OĽaNO elnöke akkor sem válna meg a pénzügyminiszteri poszttól, ha nem sikerülne elfogadni a 2023-as költségvetést.

„A költségvetési törvény bukása csak az ideiglenes költségvetést vonná maga után, semmi mást” – jelentette ki Matovič.

Úgy véli azonban, hogy a kisebbségi kormány ideiglenes költségvetéssel is tovább működhet.

Nem tartja követendő javaslatnak Iveta Radičová korábbi kormányfő felvetését sem, aki szerint Eduard Heger kormányfőnek össze kellene kapcsolnia a költségvetést a kormány iránti bizalmi szavazással. Ebben az esetben, ha bukna a költségvetés, bukna a kormány is. Matovič szerint azonban az ilyen kérdésekben nem a korábbi kormányfő a legjobb tanácsadó.

„Egy kicsit megmosolyogtató számomra, amikor tudjuk, hogy ezt a kérdést éppen Iveta Radičová nem tudta megfelelően kezelni. A helyében kicsit óvatosabb lennék ezzel a javaslattal” – üzent Radičovának Matovič.

Azt azonban Matovič is elismeri, hogyha nem lesz rendes költségvetése az országnak 2023-ra, akkor nem lesz pedagógus-béremelés, nem lesz orvosbéremelés és nem nő a közalkalmazottak fizetése sem januártól.

„A béremelés jár majd, de nem lesz miből kifizetni” – ismerte el a pénzügyminiszter.

Arra számít azonban, hogy lesz majd 76 olyan képviselő, aki megszavazza a költségvetést.

Kollár inkább hajlik az előrehozott választásra

Koalíciós kollégája, Boris Kollár nyitottabb az előrehozott parlamenti választásra. „Most az emberek megsegítésére és jó megoldások elfogadására kell összpontosítani – jelentette ki kedden, a Matovič elleni bizalmatlansági indítványról való szavazás után. –

Ha a koalíciós partnerek nem ezt akarják, akkor az előrehozott választásról szóló megegyezést kellene elfogadni, valamennyi parlamenti párt bevonásával.”

A kormány megbuktatására, és az előrehozott választás megszavazására egyre inkább hajlik az SaS is, de ehhez legalább 90 szavazatra lenne szükségük, mert előtt az alkotmányt kellene módosítaniuk, majd egy alkotmánytörvényt elfogadniuk. Kollár emellett még arra is figyelmeztetett, hogy a választást a döntéstől számítva legkorábban 6 hónapon belül lehet kiírni.

- lpj -