Így készíts hatékony kérdőíves kutatást

Kik és milyen célból szoktak kérdőíves kutatást készíteni?

Kérdőíves kutatásra számos alkalommal lehet szükség. Általában már egyetemistaként megismerkedünk ezzel a módszerrel, hiszen a legtöbbünknek – ha hamarabb nem is – a szakdolgozathoz elengedhetetlen valamilyen kutatást végezni, amelynek leghatékonyabb módja a kérdőívezés.

Azonban az egyetemi tanulmányok befejeztével sem kell búcsút intenünk a kérdőíveknek, ugyanis az élet egyéb területein is kifejezetten hasznosak. Gondoljunk csak arra, amikor valaki indítani szeretne egy vállalkozást! Elengedhetetlen, hogy megismerje a célközönséget és annak igényeit, hogy egyáltalán tudja, van-e értelme belevágni az egészbe. Ugyanígy hasznos kisebb-nagyobb cégeknek is, ha például új terméket vagy szolgáltatást szeretnének bevezetni.

Természetesen nem csupán profitszerzési céllal kérdőíveznek a szervezetek, hiszen egy-egy kérdés, téma társadalmi megítélése is gyorsan és hatékonyan felmérhető egy-egy kérdőíves kutatás segítségével.

Melyek a leggyakoribb kutatási módszerek?

Alapvetően két kutatási módszert alkalmazunk a leggyakrabban: kvalitatív és kvantitatív. A kettő között a különbség az, hogy az egyik minőségi, a másik pedig mennyiségi kutatást jelent. A kvalitatív kutatást akkor érdemes alkalmazni, ha egy témát mélyebben, részleteiben is szeretnénk megismerni. Ebben az esetben csak kevés ember vesz részt a kutatásban, akikkel általában mélyinterjú formájában zajlik az adatok felvétele.

Ezzel szemben a kvantitatív kutatást akkor választjuk, ha nagyobb mennyiségű információra van szükségünk, mert abból statisztikát szeretnénk készíteni.

Erre kiválóan alkalmas a kérdőíves kutatás, hiszen annak segítségével viszonylag rövid idő alatt juthatunk nagyobb mennyiségű, könnyen mérhető adathoz.

Hogyan készítsünk hatékony kérdőíves kutatást?

Az első – és talán legfontosabb lépés -, hogy pontosan határozzuk meg, hogy mi a célunk. Akkor ugyanis, ha tudjuk, hogy milyen céllal készítjük a kérdőíves kutatást, célirányosan olyan kérdéseket tudunk összeállítani, amelyekkel a számunkra szükséges és fontos adatokat, valamint információkat megszerezhetjük.

A kérdőív hosszát alapvetően a téma határozza meg, azonban általánosságban elmondhatjuk, hogy egy jó és hatékony kérdőív kb. 15-20 kérdést tartalmaz az adott témával, kutatással kapcsolatban. Ezen felül vannak még a statisztikai adatokra vonatkozó kérdések (pl.: életkor, nem, stb.), melyeket érdemes a kérdőív elején, vagy legvégén feltüntetni. Előbbi esetben ráhangolódást nyújt a többi kérdésre, utóbbi esetben pedig lezárja a kérdőívet.

Figyeljünk arra, hogy a kérdőívnek legyen íve, azaz először az általánosabb jellegű kérdéseket tegyük fel, majd utána az egyre részletesebb, személyesebb kérdések is jöhetnek. Arra azonban ügyeljünk, hogy a kérdőív ne legyen unalmas és monoton! Érdemes a nyitott kérdések helyett zárt kérdéseket használni, mert azok könnyebben összehasonlíthatók.

Miért bízzuk profikra a kérdőíves kutatást?

Bár azt gondolhatnánk, hogy egy kérdőíves kutatás egyszerű feladat, annak érdekében, hogy az valóban hatékony is legyen, érdemes profikra bízni az elkészítését. Ebben az esetben ugyanis garantáltan csak a célközönség tagjai töltik ki, aminek köszönhetően olyan valóban releváns információkat kapunk, amelyek hasznosak és segítik a munkánkat. Különösen fontos ez cégek esetében, ahol adott esetben a jövőről kell dönteni egy-egy kérdőíves kutatás eredményei alapján.

Abban az esetben, ha nagyobb mennyiségű információra van szükségünk, jó megoldás lehet a kérdőíves kutatás. Nagyon fontos azonban, hogy a kérdőívet úgy állítsuk össze, hogy az valóban hasznos és informatív legyen számunkra. Ehhez ismerünk kell a módszertant és természetesen a célközönségünket is. Ha nincs elég időnk vagy tapasztalatunk, érdemes profikra bízni, hiszen akkor garantáltan olyan információkat kapunk, amelyek igazán értékesek számunkra.

(PR-cikk)