Iható a nagypakai csapvíz, de nem mindenkinek!

Az elmúlt napokban az a hír borzolta a kedélyeket a csallóközi ivóvíz szennyeződésével összefüggésben, miszerint két újabb községben mutatták ki az atrazinszennyeződést a vezetékes ivóvízben.

Iható a nagypakai csapvíz, de nem mindenkinek!
Illusztráció (Fotó: Pixabay.com)

Nos, ez ilyen formában csak részben igaz, ugyanis a szennyeződés valóban elérte vagy meghaladta az említett peszticidre megszabott egészségügyi határértéket (100 ng/l), ám az elvégzett mérések némelyike még tavaly, mások januárban zajlottak.

A Dunaszerdahelyi Regionális Közegészségügyi Hivatal által közzétett jelentés szerint a békei vízvezetékből tavaly november 13-án és december 7-én vett vízmintákban 117, illetve 109 nanogrammot mértek atrazinból, míg Nagypakán január 4-én 119-et. A következő mintavétel január 26-án zajlott, az eredmény pedig 100, illetve 101 nanogramm lett.

Tudni kell, hogy a két község lakosait Nagypaka saját kútjából látják el. Seňan Iván nagypakai polgármester a Pátria rádióban beszélt arról, hogy a község saját maga üzemelteti a vízvezetékhálózatot, mégpedig olyan indokból, hogy olcsóbban tudják kínálni a vezetékes ivóvizet a lakosoknak. Békére ugyanebből a kútból már a Nyugat-Szlovákiai Vízművek dunaszerdahelyi kirendeltsége biztosítja a szolgáltatást.

A nagypakai kutat 1963-ban fúrták, 80 méter mélyről merít. Egy 425 mm átmérőjű vezetéken másodpercenként 15 liter víz jön fel. Nagypakán 802 embert látnak el ebből, naponta a faluban összesen 107 köbméter vizet fogyasztanak.

A januárban mért értékek alapján ugyan az említett falvakban is ki kellene hirdetni az ivóvíz fogyasztásának tiltását, ám kivételért folyamodtak a közegészségügyiekhez. Ők pedig úgy döntöttek, hogy ezt bizonyos feltételek mellett megadják. Rozália Robotková, a hivatal igazgatónője közölte, literenkénti 200 nanogramm határértékig az idei év végéig érvényes a kivétel, de havonta legalább egyszer mintát kell venni a helyi vezetékhálózatból és a kútból.

Ez azt jelenti, hogy a nagypakaiak és a békeiek fogyaszthatják az ivóvizet, a higiénikusok viszont kikötötték, hogy állapotos nők és egy évnél fiatalabb kisbabák nem fogyaszthatnak belőle.

Időközben pedig keresik a megoldást arra, hogyan csökkenthetik az atrazinszintet tartósan. A polgármester beszélt arról, hogy egy, a többi érintett csallóközi községben már felszerelt szenes szűrőberendezés 40-50 ezer eurónyi terhet jelent, és ezt a falu nem tudja egyik napról a másikra előteremteni, ugyanakkor a vízművekkel együttműködve oldják a szituációt.

Karácsony előtt hat községben tiltották meg a vezetékes ivóvíz fogyasztását, ahol az atrazinszennyeződés elérte a határérték 3-5-szörösét. Januárban az e községeket ellátó kutakra felszerelték a szűrőberendezéseket, így január 18-tól Csallóköznádasd környékén (Baka, Dercsika), január 25-től Egyházgellén és Lúcson, február 2-án pedig már Sárosfán is újra iható a vezetékes csapvíz.

Időközben méréseket végeztek Felbáron és Sülyben, valamint Illésházán és Bélvatán is. A január 31-én vett felbári és sülyi mintákban 84 és 78 ng/l atrazinszintet mértek, február 1-jén Bélvatán 67-et, Illésházán pedig 39-et.

(SzT)