II. világháborús vadászpilóták jártak Csilizpatason

A helyi Csemadok alapszervezetének köszönhetően a csallóközi településre látogatottak a Magyar Királyi Honvéd Légierő Puma-osztagának két vadászpilótája, a 93 éves Frankó Endre főhadnagy, és a 97 éves Szentiványi János alezredes. A II. világháborút megjáró pilóták remek egészségnek örvendenek, és majdnem másfél órán keresztül tartották lázban a csilizpatasi kultúrházba összegyűlt hallgatóságot.

A pilóták élő történelemkönyvként számoltak be élményeikről.

Szentiványi János éppen Kassán szolgált, amikor 1941. június 26-án a várost egy rejtélyes, máig tisztázatlan bombatámadás érte.

Osztagát azonnal riasztották, perceken belül a levegőben voltak, hogy elkapják az ellenséges gépeket, ám a levegőben meglátták rajtuk a "saját jelzést", tehát kiderült, hogy szövetséges gépekről van szó.

A történészek máig nem tudják teljes bizonyossággal alátámasztani, hogy a támadást ki követte el Kassa ellen, azonban Szentiványi János meggyőződése az, hogy a támadást a magyarokkal szövetséges románok hajthatták végre. A gépeket végül nem fogták el, a bombázók pedig délnek – Románia felé – indulva hagyták el a térséget.

A nyugalmazott alezredes egyik meghatározó élménye szintén a bombázáshoz kapcsolódik, amire egy kiképzésen került sor. Történt ugyanis, hogy a gyakorlat során gépéből egy bombát kellett ledobnia, amit élesített is, azonban a mechanika meghibásodása miatt a bomba nem "pottyant" ki a repülőből. A pilótának rádión azt tanácsolták, hogy hagyja a gépet lezuhanni egy biztonságos helyen, ő pedig ugorjon ki belőle ejtőernyővel. Ő viszont nem akart kiugrani, és inkább letette a gépet úgy, hogy az élesített bomba ott volt a pilótaülés alatt.

"Úgy szálltam le a géppel, hogy még a fűszálak sem görbültek a reptéren" – mondja Szentiványi, utalva arra, milyen finoman kellett landolnia, hogy a bomba már csak véletlenül se essen ki a gépből, akkor ugyanis biztosan felrobbant volna.

"Benzincsap nyitva, gyújtás bekapcsolva, kiegyenlítőmű kissé faroknehéz, jól be vagyok kötve, szemüvegen keresztül jól látok, irány!"

– idézte fel precízen a 93 éves Frankó Endre azt az ellenőrző szöveget, amely minden felszállás előtt el kellett mondani. A nyugalmazott főhadnagy még diákként, a háború előtt minden egyes nap gyalog indult útnak Egerből Gyöngyösre (50 kilométer) és vissza, hogy repülhessen – ez is jelzi elhivatottságát.

Az est talán legnagyobb tanulsága is az ő nevéhez fűződik. Az előadás végefelé azt a kérdést kapta, mi a legrosszabb, illetve a legjobb élménye a háborúról. Frankó Endre így felelt:

"A legjobbra emlékszem csak. Vége lett a háborúnak."

A második előadást Vári Gyula, háromszoros katonai műrepülő világbajnok vadászpilóta tartotta, aki nem először járt Csilizpatason, ugyanis augusztusban részt vett a helyi Csemadok Fesztiválon is, ahol műrepülést is bemutatott Jak-52-esével.

Váritól egyébként egyáltalán nem áll távol Szlovákia, hiszen tanulmányait a kassai M. R. Štefánik Repülőtiszti Akadémián (ma már Kassai Műszaki Egyetem) végezte, ahol szlovákul is megtanult.

Vári Gyula és a pilótaruha

Vári Gyula elmesélte, hogyan lett belőle pilóta, bemutatta a vadászpilóták sisakját és felszerelését, és levetítésre kerültek a katonai műrepülő világbajnokságokon bemutatott műrepüléseinek legizgalmasabb pillanatai is. A pilóta, aki háromszor bizonyult a világ legjobbjának a katonák között, megosztotta a közönséggel a '90-es évek végén róla készült dokumentumfilm egyes kulisszatitkait – például azt, hogyan hiúsultak meg a legizgalmasabb manőverek felvételei, amikor az operatőr "rosszul lett" a MiG-29-esben.

A vasárnap délutáni-koraesti, összesen háromórás program során a közönség figyelme egy pillanatra sem lankadt, az egybegyűltek minden szereplőt heves tapssal díjaztak. A szervezők nevében Darnai Bálint mindenkinek megköszönte az érdeklődést, és biztosított minden résztvevőt arról, hogy a jövőben továbbra is szeretnék hasonló programokkal felpezsdíteni a helyi kulturális életet.

(parameter)